|
|
 |
|
 |
MDF-nagygyűlés a Nemzeti Sportcsarnokban (1. rész)
|
1989. október 22., vasárnap - A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlésének befejezését követően vasárnap este nagygyűlést rendezett az MDF a Nemzeti Sportcsarnokban.
Lezsák Sándor, az MDF elnökségének tagja elöljáróban elmondta,
hogy a rendezvénynek különös aktualitást ad a most befejeződött MDF
országos gyűlés, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc
évfordulójának első szabad megünneplése.
A mintegy ezer fős közönséghez először Zimányi Tibor, a Recski
Szövetség elnöke szólt. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a Recski
Szövetség azért kötött megállapodást az MDF-fel, mert ez az a
mozgalom, amely a pártérdeket képes a nemzet érdeke alá rendelni.
Kiemelte, hogy az MDF mentes minden szélsőségtől, a józan
mértékletesség jellemzi, de nem a megalkuvás. Ezután Dénes János, a
Kőbányai Gyógyszerárugyár 1956-os munkástanácsának elnöke emlékezett
vissza az akkori eseményekre.
Csengey Dénes, az MDF elnökségének tagja beszédében kiemelte,
hogy nagy nap előestéjéhez érkeztünk, az 1956-os magyar forradalom
és szabadságharc ünnepe, valamint a negyedik magyar köztársaság
kikiáltása előtt állunk. A továbbiakban arról szólt, hogy
Magyarországon mindenki tudja: a lépés a diktatúrából a demokráciába
elkerülhetetlen. Ám ez a lépés nem lesz könnyebb, mint elődeink
bejövetele a Vereckei-szoroson. Az ország jelenleg az útkeresés
állapotában van, az állampolgárok keresik azt a mozgalmat, azt a
gondolatot, amelynek segítségével képesek megtenni a lépést a
diktatúrából a demokráciába. A magyar népet el kell juttatni ahhoz a
lehetőséghez, hogy az erre vonatkozó elképzelések közül szabadon
kiválaszthassa azt, amelyik neki a legmegfelelőbbnek tűnik. Az MDF
ezt figyelembevéve nem szorgalmaz koalíciót más pártokkal a
választások előtt.
A nagygyűlés résztvevőit üdvözölte Andrzej Potocki, aki a
lengyel Szolidaritás és Michael Göbel, aki a keletnémet Új Fórum
képviseletében vett részt az MDF országos gyűlésén.
Ezt követően Csurka István mondott beszédet. Amit ma megélünk,
az maga a békés forradalom - hangsúlyozta a szónok. - Holnap délben,
amikor megszólalnak a harangok, és az Országház erkélyéről az
Országgyűlés elnöke, a jelenlegi ideiglenes államfő kikiáltja a
Magyar Köztársaságot, már törvénybe és alkotmányba van foglalva
szinte minden követelés, amiért az utóbbi években küzdöttünk.
(folyt.köv.)
1989. október 22., vasárnap 20:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MDF-nagygyűlés a Nemzeti Sportcsarnokban (2. rész)
|
A továbbiakban rámutatott: nem engedhetjük meg, hogy ennek az
átalakulásnak és új rendnek kárvallottjai is legyenek; nem
engedhetjük meg, hogy ennek a demokráciának a javaiból ne
részesedjék minden társadalmi réteg; nem engedhetjük meg, hogy ennek
a csendes forradalomnak, amely egy rossz rendszer tönkremenésének a
végső folyamata is volt, az igen borsos számláját ugyanazok fizessék
meg, akik eddig is minden számlát megfizettek. Most akkor járunk el
helyesen és az 1956-os forradalom szellemében - folytatta a szónok
-, ha azon kezdünk gondolkozni, mit kell tennünk az újjáépítésben.
Végezetül rendkívül fontosnak minősítette a választások mielőbbi
megtartását, azt hangoztatva, hogy tiszta helyzetet most már csak a
népszuverenitás gyakorlati megteremtése hozhat. Amit politikai
egyezkedéssel, tárgyalással, parlamenti úton el lehetett érni, azt
már elértük, most arra van szükség, hogy az egész társadalmat
bevonják a történelemalakítás folyamatába, és ez csak a választások
mielőbbi megtartásával lehetséges - hangsúlyozta Csurka István.
A politikai nagygyűlés résztvevői nagy tapssal, felállva
köszöntötték az esemény utolsó szónokát, Für Lajost. Az MDF
köztársaságielnök-jelöltje hangoztatta: a szervezet számára lezárult
a készülődés, az erőgyűjtés korszaka, a tettek, a megméretések ideje
következik. Az MDF történelmi feladatai közé sorolta a közerkölcsök
vészes lezüllésének megállítását, a legrobbant, kizsigerelt gazdaság
életrekeltését, a nemzeti köz- és önérzet visszaállítását, a
politikai demokrácia megteremtését, a helyhatósági önkormányzatok
létrehozását. Mindezekkel egyidejűleg fontos feladat a nemzet
függetlenségének, az állam szuverenitásának megteremtése. Für Lajos
kifejezte meggyőződését, hogy a ma élők csak akkor lesznek méltók a
múlthoz, csak akkor lesznek érdemesek a jövendő megbecsülésére,
Európa és a nagyvilág bizalmára, ha meg tud mozdulni a nemzet minden
polgára. Hangoztatta: nem elég talpra állni, el is kell indulni,
felemelt fejjel, méltósággal, öntudattal, leküzdve a közönyt, a
folytonos gyanúsítgatásokat, emberként és magyarként cselekedve
egyszerre. (MTI)
1989. október 22., vasárnap 20:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|