|
|
 |
|
 |
Szociáldemokraták országos értekezlete Szegeden (1. rész)
|
1989. szeptember 16., szombat - Az MSZDP egy párt legyen egy névvel, egységes tagsággal, közösen választott vezetéssel, főtitkárral, egy helyre összpontosuló pénzügyi irányítással - olvasható azon irányelvek között, amelyeket a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vidéki szervezeteinek országos értekezletén szombaton Szegeden a vasutas művelődési házban a résztvevők jóváhagytak. Szerepelt továbbá az egység megteremtésére vonatkozó irányelvekben az is, hogy a vidéki szervezetek rendelkezzenek bizonyos önállósággal politikai arculatuk, gazdálkodási szabályaik kialakításában. Vezető csak demorkatikusan választott, tiszta erkölcsű ember lehet. Az MSZDP legfontosabb feladata pedig jelenleg a párt építése, az egység kialakítása, határozott programok megfogalmazása.
Az olykor indulatoktól sem mentes hozzászólások után vették az
irányelvek közé a következő három állásfoglalást: aktivizálni kell a
hallgatag többséget; Révész András a novemberi kongresszusig
pozíciójában megerősítve töltse be az MSZDP elnöke tisztét; a párton
belüli platformok, szárnyak kapjanak egységesített címlistát
szervezeteikről és vezetőikről.
Az egység irányelveinek vitájában több hozzászóló élesen bírálta
a párt egyes fővárosi vezetőinek magatartását. Egyben
megkérdőjelezték ezen személyek vezetővé választását, s firtatták:
kinek a megbízásából kerültek az adott posztra. Mások azt
hangoztatták, hogy a párton belüli - elsősorban a vidék és a főváros
közötti - feszültségek feloldása nélkül nem alakulhat ki egység.
Lehetnek különböző nézetek, platformok, de a párt alapelveit és
működési szabályzatát minden MSZDP-tagnak be kell tartania.
Az értekezleten elfogadták az MSZDP helyzetéről szóló
állásfoglalást. Ez kimondja: minden tagtárs önzetlen, hatékony
munkájára szükség van ahhoz, hogy újra életre keljen a párt.
Leszögezi az állásfoglalás azt is, hogy szocdem sajtó nélkül az
MSZDP nem képes politizálni. A párt a választási küzdelemben győzni
akar, de a valóság talaján kíván maradni.
Az idő rövidsége miatt csak nagyvonalakban vitatták meg a
résztvevők a szakszervezetek és az MSZDP viszonyát, a munkás
érdekképviselet megvalósításának lehetőségeit. A szakszervezetekkel
kapcsolatban megoszlottak a vélemények, ugyanis egyesek szerint egy
tőről fakad a szociáldemokrata és a szakszervezeti mozgalom, tehát
egy egységes szakszervezeti mozgalmat nem törhet meg az
MSZDP.(folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 17:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szociáldemokraták országos értekezlete Szegeden (2. rész)
|
Mások viszont, nem tagadva a tárgyalások szükségességét, élesen
bírálták a SZOT vezetőjét, és elképzelhetőnek tartották saját
szakszervezetek létrehozását az egyes pártokban.
Ruttner György, az MSZDP Országos Vezetőségének tagja
külpolitikai tájékoztatójban kifejtette: itthon és külföldön is
vállalni kell a szociáldemokrata párt értékeit. Azt, hogy a párt úgy
baloldali, hogy nincs köze az MSZMP-hez. Erről az ország lakosságát
is meg kell győzni.
A belpolitikai élet fontos eseményeit ugyancsak címszavakban
érintették a hozzászólók. Ábrahám László ügyvéd, a HNF Csongrád
megyei elnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az országban
az elsők között függetlenítette magát az MSZMP-től a
népfrontmozgalom Csongrád megyében. Egyúttal a népfront támogatását
ajánlotta a szociáldemokratáknak.
Az agrárpolitikai kérdésekkel kapcsolatban az értekezlet döntött
abban, hogy javasolja vezetőségének: Takács Ferencről, a legnagyobb
szociáldemokrata egyéniségek egyikéről nevezzenek el a párton belül
agrártagozatot. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szociáldemokraták országos értekezlete Szegeden (3. rész)
|
Az értekezlet résztvevői véleményezték Király Zoltán
országgyűlési képviselő köztársasági elnöki posztra jelölését. A 30
vidéki szavazó közül 25-en egyetértettek a jelöléssel, négyen
tartózkodtak, egy személy pedig ellenezte. A 11 fővárosi
szociáldemokrata közül hatan egyetértettek a jelöléssel öten pedig
ellenezték.
Délután munkásgyűléssel folytatódott a rendezvény. A
Szociáldemokrata Párt Országos Vezetőségének tagjai, Ruttner György
és Fischer György egyebek között arról beszéltek, hogy a jelenlegi
kormány alkalmatlan feladatának ellátására. Az ország a szakadék
szélén áll, a gazdaság helyzete sürgős intézkedéseket követel. Erre
a kormány képtelen, ezért - javasolták - mondjon le, helyét
ideiglenes kormány vegye át. Ugyancsak lemondásra szólította fel a
kormányt Kovács Mózes választmányi tag, aki a munkásegységet
hangoztatta. Bottyán Kiss Mihály, a Munkás újság szerkesztője és
kiadója az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtését
szorgalmazta.
Király Zoltán programbeszédében kijelentette: ebben az országban
tízezres méretű személycserékre van szükség a vezetők körében ahhoz,
hogy valódi demokrácia valósulhasson meg. Hitetlenség jellemzi ma az
emberek többségét. De ez nem az ő bűnük, hanem azoké, akik kemény
diktatúrával ilyenné formálták őket. A munkásgyűlés korábbi
előadóinak a kormányt bíráló véleményéhez kapcsolódva leszögezte: le
lehet ugyan váltani ezt a kormányt, de nincs értelme, mert nem tud
senki jobbat alakítani ma helyette. A mostani kormány már nem az
MSZMP kormánya, de még nem is a népé. Azt a politikai összefonódást,
amely az elmúlt évtizedekben a pártot és az államot jellemezte, már
megszüntette az ország. Ennek az átmeneti kormánynak meg vannak
számlálva a hónapjai és azzal a gyakorlattal együtt vész el a
történelem süllyesztőjében, amelyet képviselt, s megvalósított az
elmúlt négy évtizedben.
Király Zoltán szólt arról, hogy talán túl gyorsan peregtek az
események, s ezért az új pártoknak még kevés a tagja. Az emberek
bizonytalanok, a vidék mozdulatlan. Milliós tömegekből még hiányzik
az ellenzéki gondolkodásmód. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szociáldemokraták országos értekezlete Szegeden (4. rész)
|
Ezért is fontosnak tartotta a Szociáldemokrata Párt rendezvényét. Ha
ez a párt le tudja vetkőzni azokat az ellentmondásait, amelyek
január óta megosztják, valóságos tömegbázisra számíthat vidéken -
mondotta.
A köztársasági elnöki posztról szólva kifejtette: a magyar
demokrácia alappillérre a hatalommegosztás. Abban korábban mindenki
egyetértett, hogy erre az intézményre szükség van, ám amikor
személyek neve került szóba, az ellenzék egyes körei azt a nézetet
képviselték, hogy ne a nép válasszon köztársasági elnököt, hanem az
új parlament. Ha mint esetleges jelöltként kell szólnia, akkor
számára elvileg mindegy, hogy a nép vagy az új parlament választ.
Mert az új Országgyűlés szerinte 90 százalékában a népet fogja
képviselni. Annak az ortodox kommunista pártnak, amely most
szerveződik Grószék, Ribánszkiék, s a különféle Berecz-frakciók
egyesítésével, nem lesz létjogosultsága.
A nagy tapsot kiváltó kijelentés után Király Zoltán a katonai,
politikai szövetségek (NA TO, Varsói Szerződés) Európában történő
megszüntetésének lehetőségéről beszélt, arról, hogy Magyarország
vagy semleges országként, vagy az Európai Unió tagjaként lehessen
jelen az európai közösségben. Jóléti, demokratikus Magyarországot
akarunk - fejezte be előadását. (MTI)
1989. szeptember 16., szombat 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|