Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 23.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az Agrárszövetség közleménye

"... az Agrárszövetség önálló rehabilitációs- és földtörvény-tervezetet készít, mivel a kormánykoalíció földtörvény-tervezetét sem koncepciójában, sem pedig szakmai szempontból nem tartja elfogadhatónak. Mivel az SZDSZ, Fidesz, MSZP és az Agrárszövetség programjai ebben a fontos kérdésben majdnem azonosak, ezért az Agrárszövetség Országos Választmánya elképzelhetőnek tart ezen pártokkal a továbbiakban konkrét együttműködést is. "
SZER, Magyar híradó:

A privatizációs program

"Finoman fogalmazok: ez az eklektikus megközelítés a világos koncepció hiányát tükrözi. Nem válaszol két alapvető kérdésre. Piac hiányában hogyan kívánják értékelni az áruba bocsátandó állami vállalatokat, mi fogja az árukat megszabni? A másik kérdés: ki fogja megvenni, honnan lesz a magyar társadalomnak erre pénze és hajlandósága azon az áron, amit az állam kér ezekért a vállalatokért?"

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (1. rész)

1989. május 8., hétfő - A Magyar Tudományos Akadémia minden eddiginél nyitottabb közgyűlése kezdődött meg hétfőn az akadémia székházában. Az eddigi gyakorlattól eltérően a több mint 200 akadémikus mintegy 600 meghívottal, köztük a tudományos intézetek, országos hatáskörű szervek vezetőivel, az egyetemek rektoraival, a tudományos társaságok és szakszervezetek képviselőivel együtt tanácskozik az akadémia, a hazai tudományos kutatás megújulásáról, jövőjéről.

Berend T. Iván akadémikus elnök köszöntötte a a résztvevőket,
köztük Straub F. Brunót, az Elnöki Tanács elnökét és Németh Miklóst,
a Minisztertanács elnökét. Megnyitójában utalt arra, hogy a Magyar
Tudományos Akadémia a maga eszközeivel eddig is részt vállalt az
ország sorsának formálásában, elsősorban a tudomány eredményeivel,
illetve azok közvetítésével. Akadémiánk - mondotta a továbbiakban -
az elmúlt években a szükséges változások és átalakulás egyik
szószólója, a helyzet sürgető követelményeit fel nem ismerő politika
bírálója volt. Szemben álltunk a ,80-as években követett
restrikciós, egyensúlyzavarokat okozó gazdaságpolitikával. Nem
tekintettük elfogadható vitaalapnak azt a ,,gazdasági-társadalmi
kibontakozási programnak,, nevezett tervezetet, amellyel az MSZMP
1987 tavaszán fellépett. A radikális megújulást, s az ehhez
szükséges fordulatot sürgettük. Vitában álltunk a rossz,
energetika-centrikus beruházási stratégiát kifejező, a
nyilvánosságot és ellenőrzést, a hatások és a következmények
felmérését nélkülöző, a kormányzati döntéshozatali mechanizmus
minden hibáját megtestesítő Bős-Nagymarosi vízlépcső ügyében.

    Véleméényünket, állásfoglalásainkat azonban gyakran figyelmen
kívűl hagyták - mondotta az elnök. (folyt.köv.)


1989. május 8., hétfő 13:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Tudományos Akadmia közgyűlése (2. rész)

Berend T. Iván ezután - a hagyományokhoz híven - akadémiai
díjakat adott át. Az MTA Elnöksége ebben az évben az Akadémiai
Aranyérmet Keresztury Dezső akadémikusnak ítélte oda a magyar
irodalomtörténet jelentős alakjainak és korszakainak kutatásában
elért kiemelkedő, tudományos eredményeiért, irodalom- és
művészetnépszerűsítő munkásságáért, a kutató nemzedékek nevelése,
valamint a tudományos és kulturális közélet, a magyar közművelődés
érdekében kifejtett magas szintű tevékenységéért.

    Akadémiai díjat kapott Pomogáts Béla, az irodalomtudomány
kandidátusa, az MTA Irodalomtudományi Intézete tudományos
főmunkatársa a Transzilvánizmus című monográfiájáért;

    Galavics Géza, az MTA Művészettörténeti Kutató Csoport
osztályvezetője A török háboruk és a képzőművészet kapcsolatának
vizsgálatáért, számos új dokumentum feltárásáért és újszerű metodika
kidolgozásáért;

    Urbán Aladár, a történettudomány doktora, az ELTE
Bölcsészettudományi Kar Új és Legújabbkori Egyetemes Történeti
Tanszék egyetemi tanára, a ,,Batthyány Lajos miniszterelnöksége,,
című 1986-ban megjelent művéért;

    Tarnóczy Tamás, a fizikai tudomány doktora, az MTA
Természettudományi Kutatólaboratóriumok tudományos tanácsadója, Az
Akusztika oktatásában és kutatásában, valamint az akusztikai
tervezésben 50 év alatt végzett eredményes munkásságáért.

    Megosztott díjat kapott: Kovács Zoltán, a mezőgazdasági tudomány
doktora, a Gyümölcstermesztési Fejlesztő Vállalat tudományos
osztályvezetője,

    Kertész Zoltán, a biológiai tudomány és Matuz János, a
mezőgazdasági tudomány kandidátusa, a Gabonatermesztési
Kutatóintézet tudományos osztályvezetői, a növénynemesítésben elért
eredményeikért, új eredeti tudományos módszerek kidolgozásáért és
alkalmazásáért, valamint eredményes saját kutató-alkotó
tevékenységükért.

    Sziklavári János, a műszaki tudomány doktora, a Borsodi
Vaskohászati Tröszt főtanácsadója a hosszú idő óta kifejtett
eredményes tudományos, iparfejlesztő és oktató-nevelő tevékenységén
belül a legkorszerűbb tudományos elvek gyakorlatba történő
átültetéséért, és sikeres megvalósításáért. (folyt.köv.)


1989. május 8., hétfő 13:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (3. rész)

Bernáth Gábor, a kémiai tudomány doktora, a Szent-Györgyi Albert
Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti vegytani intézet
tanszékvezető egyetemi tanára a ciklusos vegyületek
sztereókémiájának vizsgálatában és a vegyületek biológiai
tesztelésében elért kiemelkedő eredményeiért.

    Megosztott díjban részesült:

    Somogyi Béla, a biológiai tudomány doktora, a Debreceni
Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete egyetemi tanára,

    Szőllősi János és ifj. Szabó Gábor, a biológiai tudomány
kandidátusai, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete
egyetemi adjunktusai,

    Tron Lajos, a biológiai tudomány doktora, a Debreceni
Orvostudományi Egyetem Orvosbiológiai Ciklotron Laboratóriumának
igazgatója,

    Matkó János, a biológiai tudomány kandidátusa, a Debreceni
Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézete egyetemi adjunktusa, a
biológiai strukturák molekuláris szintű dinamikája és funkciója
közötti kapcsolat vizsgálatával nyert új összefüggések feltárásáért.

    Madarász Tibor, az állam- és jogtudomány doktora, az Eötvös
Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államigazgatási
Jogi Tanszék egyetemi tanára az államigazgatási jogterületén végzett
kiemelkedő eredményes munkájáért.

    Megosztott díjat kapott:

    Varga Péter, a műszaki tudomány doktora, a Földtani Hivatal
elnökhelyettese,

    Bartha Gábor, a műszaki tudomány kandidátusa, az MTA Geodéziai
és Geofizikai Kutatóintézet tudományos osztályvezetője,

    Bodri Bertalan, a műszaki tudomány kandidátusa, az ELTE
Geofizikai Tanszék tudományos főmunkatársa,

    Mentes Gyula, a műszaki tudomány kandidátusa, az MTA Geodéziai
és Geofizikai Kutatóintézet tudományos osztályveztője a földi
ár-apály és a Föld belső szerkezetének kapcsolatára, valamint a Hold
és néhány más bolygó ár-apályára vonatkozó gyakorlati és elméleti
eredményeikért.

    Ugyancsak megosztott díjban részesült:

    Andó Györgyi, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató
Intézetének tudományos munkatársa,

    Benczúr András, a matematikai tudomány kandidátusa, az ELTE
Számítóközpont igazgatóhelyettese,

    Füledi Zoltán, a matematikai tudomány kandidátusa, az MTA
Matematikai Kutató Intézete tudományos főmunkatársa,
(folyt.köv.)


1989. május 8., hétfő 13:25


Vissza »


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (4. rész)

Hannák László, a matematikai tudomány kandidátusa, az MTA
Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete tudományos
osztályvezetője,

    Heppes Aladár, a matematikai tudomány kandidátusa, az MTA
Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének tudományos
főmunkatársa,

    Katona Gyula, a matematikai tudomány doktora, az MTA Matematikai
Kutató Intézete tudományos osztályvezetője,

    Remzső Tibor, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató
Intézete tudományos osztályveztő helyettese az adatbáziskezelés
elméleti és előremutató gyakorlati megoldásaiért folytatott,
nemzetközi szinten elismert és egymáshoz kapcsolódó
kutatás-fejlesztési tevékenységükért.

    Az Akadémiai Újságírói Díjat ebben az évben Kőrösi Józsefnek a
Valóság című folyóirat főszerkesztőjének és Juhász Árpádnak, a
Magyar Televízió Művelődési Főszerkesztősége
főszerkesztő-helyettesének ítálte oda az elnökség.

    Ez után Németh Miklós a kormány nevében köszöntötte a közgyűlés
résztvevőit. (folyt.köv.)


1989. május 8., hétfő 13:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (5. rész)

A Minisztertanács elnöke üdvözölte a közgyűlés résztvevőit.
Előljáróban gratulált a kitüntetett tudóso knak, külön is
köszöntötte Keresztury Dezső akadémikust az Akadémiai Aranyérem
elnyerése alkalmából.

    - Országépítő, de most talán jobb kifejezés, hogy országmentő
küzdelmünkben nagyon nehéz szakaszban vagyunk. Túlzás nélkül
állíthatom, hogy páratlan, egyedülálló történelmi szituációba
kerültünk: hallatlanúl súlyos örökséggel - hatalmas adóssággal,
értékválsággal, krónikus társadalmi feszültségekkel - terhelten most
egyszerre kell megoldanunk a piacgazdaság építését és egy valódi
demokráciába való békés átmenetet. Ennek megoldására átvehető
történelmi recept nincs. Egyébként sincs szükségünk olyan receptre,
amelyet külső hatalmak írnak fel számunkra. Ebbe eddig mindig
belebetegedtünk. Most útunkat szabadon választhatjuk. Saját nemzeti
értékeinkre, kulturális hagyományainkra, történelmi utunk
tapasztalatára támaszkodva kell megtalálnunk a magyarság jövőjét
garantáló formációt - mondotta felszólalása bevezető részében.

    - Erre az útra csak a tudományos megalapozottság, a politikai
felelősség és a mérlegelő arányérzék mentén találhatunk rá. A
jelszóverseny, a kívánság listák benyujtása, a reformretorika és a
szociális demagógia csak zsákutcába vihet. A stratégiai cél átfogó
társadalmi-gazdasági modernizáció. Ez modellváltást igényel,
amelyben a tudománynak valóban húzó ágazattá kell válnia. A
kormányzat a tudománypolitikai feladatokat ebben a stratégiai
szemléletben értelmezi. E stratégia-szemléletben nyilvánvaló tény és
a jó másfélévtizedes pangás egyértelműen bizonyítja: az 1948 után -
a háborus fenyegetettségre hivatkozva, a sztálinizmus ideológiai
kényszerének nyomása alatt, vitákkal, konfliktusokkal,
feszültségekkel és bizonyos mértékig erőszakkal - bevezetett
szocializmus-modell tartalékai kimerűltek. Ma még van válaszút, de
ha tovább haladunk az eddigi nyomvonalon, végleg zsákutcába kerülünk
- fejtette ki a Minisztertanács elnöke.

    A továbbiakban így folytatta: - Napjainkra egyértelműen kiderűlt
e modell alaphibája: elhanyagolja az embert, nem igazán segíti az
alkotó, nagy egyéniségek formálódását és kibontakozását, mert
semmibe veszi az egyének, a kisközösségek motívumait; a termelési
tényezők rövid távu kihasználására épűl és mindezek következtében
nem hordozza magában a megújulás képességét. Erőszakos fenntartása
rombolná a társadalmi viszonyokat, felélné az alkotó energiák
maradékát, részleges javítgatása nem képes megoldani, hanem csak
elmélyítené az alaproblémákat. Ez törvényszerűen társadalmi
ellenállást vált ki, s ez ideológiai-hatalmi kényszerrel nem
fojtható el. (folyt.köv.)


1989. május 8., hétfő 13:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (6. rész)

- A kormány a társadalomban és a gazdaságban a tudás - és
technológia - intenzív fejlődési pályájának kiépítését, és
versenygazdaság kifejlesztését tekinti céljának. Ebben az
összefüggésben kulcskérdés a szellemi munka, az értelmiség
szerepének felértékelése - mutatott rá Németh Miklós. - A világban a
történelem eddigi legnagyobb technológia váltása kezdődött meg. Mi
még - sok más országgal együtt - ennek küszöbe előtt állunk. Ahhoz,
hogy a világtörténelmi technikaváltás küszöbét át tudjuk lépni, át
kell alakítani az egész tulajdonosi termelési és szervezési
rendszert. A tudás, a tudomány, a módosuló tartalmu és szervezetű
oktatás és a kultúra szerepének növelésével az értékteremtést új
területekre kell áthelyezni. Olyan társadalmi-politikai viszonyokat
kell teremteni, amelyekben az értékek között meghatározó szerepet
kap a teljesítmény, a vállalkozás, a verseny, az erkölcsi tisztaság,
az autonóm közösségek szerepe és felelősségvállalása. Vagyis valódi
demokrációval kell teret nyitni annak, hogy a társadalomban
önfejlődés útján végbe mehessen az új modellhez tartozó új értékrend
kialakítása - hangsúlyozta a miniszterelnök.

    A tudománypolitika új helyének keresésével kapcsolatban arra a
nemzeti szempontra hívta fel a figyelmet, hogy kellő önbizalom és
hit nélkül nem leszünk képesek megoldani feladatainkat. - Higyjünk a
költőnek: egy népnél sem vagyunk alábbvalók
Kis nemzet vagyunk
ugyan, és lélekszámunkat tekintve azok is maradunk, s naggyá,
ismertté csak a teljesítményen, így a tudományos eredményeken
keresztűl lehetünk. A magyar tudomány sikerei a jogállamiság, a
külpolitikai hídszerep mellett további közeledést és kapcsokat
jelentenének Európához, a világhoz és emellett erősítik a nemzet
önbizalmát - hangoztatta Németh Miklós.

    A továbbiakban kifejtette: - Sajnos nálunk a tudománypolitika
szocialista hagyománya hosszú ideig a központi és egyéb tervek
jelentőségének eltúlzásán, gyakran kézivezérlésen, személyi
összefonódásokon alapult. A Magyar Tudományos Akadémia 1949-es
államosítása gyámkodást eredményezett. A direkt politikai bevatkozás
torzította a tudományos értékrendet. Én azt mondom: soha nem szabad
gátolni a tudományos értékek autonóm érvényesülését, bízni kell a
tudományos műhelyek értékítéletében. Politikai szándékok nem
köthetik guzsba a tudományt. Csak így szárnyalhat a szellem, csak
így érvényesülhet a tiszta erkölcsiség, az igazi tudós éltető eleme.
Soha többé ne forduljon elő, hogy nemzetközi értékű tudományos
kutatási eredmények ne váljanak publikussá és értéktelen,
pillanatnyi politikai célokat igazoló, színvonaltalan termékek
lássanak napvilágot. (folyt.köv.)


1989. május 8., hétfő 13:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (7. rész)

- Sokan kérdezik azt is, olyan gazdagok vagyunk, hogy
megengedhetjük azt a luxust, hogy nem költünk eleget a tudományra?

Nem vagyunk ilyen gazdagok
Szegények vagyunk, de nem lehetünk olyan
szegények, hogy a tudományon takarékoskodjunk. Ennek a felismerésnek
legalább jelét igyekeztünk adni azzal, hogy az ország kinzó,
súlyosan fenyegető gazdasági gondjai között is idén megállítottuk a
tudományos költségvetés évek óta tartó csökkenését és rendeztük a
minősítettek anyagi helyzetét.

    - A tudományos kutatás irányítása nemcsak az önálló autónom
akadémiának és az egyetemeknek, de a mezőgazdasági, az ipari és a
többi tárcának is feladata. A tudomány és a tudományirányítás
azonban nem egyszerűen tárcakérdés. Ösztönözni kívánjuk a tárcák
vezetésétől függetlenül kialakítandó vállalati kutatócsoportokat is.
Mindenki előtt ismeretes, hogy Magyarországon ennek már a két
világháboru között is meg voltak az alapjai. Gondoljunk csak
gyógyszergyáraink, vagy a Tungsram világhírű kutatólaboratóriumaira.
A nyugati országokban pedig közismert, hogy a kutatás egy jelentős
része helyileg is a vezető vállalatoknál, az ő finanszirozásukkal és
természetesen kormánytámogatással történik - emelte ki a
Minisztertanács elnöke.

    - A Magyar Tudományos Akadémia - amelyet a múltszázadi
reformszellem hívott életre - 164 éves története során progresszív
szerepet töltött be. Fényes csillag maradt akkor is, amikor a magyar
történelemre vaksötét éjszaka borult és az előrelendülés időszakában
mindig a haladó erők szövetségét kereste és alakította ki. Biztató,
hogy az akadémia ezt a nemes történelmi hagyományt folytatja, most
is reformokat kezdeményező erő, amely vállalja a politikában
szerveződő reformerők támaszának, segítőjének szerepét. Most, egy
második reformkor kezdetén olyan gazdasági és társadalmi feladatok
előtt állunk, amelyek a tudománytól is új erőfeszítéseket
igényelnek. Új kutatási módszereket kell alkalmazni, a tudományos
kutatás egészen új infrastruktúráját kell kiépíteni, a tudomány
irányításának demokratikus elveken és teljesítmény orientáción
alapuló módjait kell kifejleszteni.

    - A jövőben a kormány nem kíván szervezeti átalakítások
pótcselekvéseivel beavatkozni az akadémia tevékenységébe. A
kormányzat támogatja a tudomány autonóm szerveződésének jogát, a
tudományos akadémia ilyen jellegű kezdeményezését. Ugyanakkor
lényeges követelménynek tartom, hogy ezzel egyidejűleg erősödjön az
egyetemek, a kutatóintézetek, a tanszékek autónomóniája, önállósága
és belső demokratizmusa is. Csak így bontakozhat ki a tudomány
szeretetére épülő versenyszellem, amely a tudományt előrelendíti.
(folyt.köv.)


1989. május 8., hétfő 13:36


Vissza »


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (8. rész)

- A kormányzat kiemelt politikai kérdésként kezeli Magyarország
mind határozottabb integrálódását Európa, illetve a világ kulturális
és gazdasági fejlődésébe. A tudományoktól, a tudósoktól a kormányzat
azt várja, hogy egyenként is, de mint műhelyek vezetői, irányítói is
munkásságuk mércéjének a világszínvonalat tekintsék. Az egyéni
becsvágynak találkoznia kell a nemzet érdekeivel. A nemzet érdeke
pedig a korábbi elzárkózottságunk végleges felszámolása. Ennek
érdekében az akadémia tagjai, az intézetek, tanszékek kutatói nem
keveset tesznek. A kormányzat támogat minden olyan kezdeményezést,
amely a hazai és külföldi kutatók, vagy kutatócsoportok
együttmunkálkodását célozza, és minden olyan publikációs és
ösztöndíjlehetőséget, amely Magyarországot a világ tudományosságával
összeköti - mondotta a kormány elnöke.

    - A magyar társadalom európaisága nemcsak új alkotmányt, új
törvényeket, piacgazdaságot és vegyestulajdoni szerkezetet, a civil
társadalom újraéledését jelenti, hanem a tudomány új elvekhez
igazodó társadalmi elhelyezését is. Ez az új elhelyezés a tudományos
műhelyek autonómiáját és a kutatói szabadságot kell, hogy jelentse a
nemzeti újjászületés és a modellváltás érdekében. Új szakaszt kell
nyitni a politikai és tudomány viszonyában - hangoztatta a
miniszterelnök és rámutatott: az állami támogatás olyan célszerű
módját kell kialakítani, amely nemcsak a nemzet érdekeit tükrözi,
hanem kifejezi a nemzet megbecsülését is.

    - Csak a nemzeti újjászületés vágya foghat egységbe bennünket.
Úgy tünik, hogy a mindennapi élet nyugalma, rendje megbomlott, a
régi értékekbe és ideálokba vetett hit megrendült. Ez szükségszerű,
de én látom a bomlás mögött a fejlődő, előretörésre készülő, új
értékeket és új szintézist kereső társadalmi erőket is. Eltökélt
szándékom, hogy ezekkel az erőkkel szövetekezzek. Mindazokkal,
akikben megvan a bátorság, az elszántság, az erő és a felkészültség
a magyar történelem sorsfordító szakaszában a reformok útjának végig
járására - hangoztatta végezetül Németh Miklós. (folyt.köv.)


1989. május 8., hétfő 13:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (9. rész) - Berend/1.

Az ülés további részében Berend T. Iván bevezető előadásában
elmondta: az idei közgyűlés középpontjába a hazai tudományos kutatás
és az akadémia jövőjét állították. Az akadémiának kötelessége
magával foglalkoznia, hogy valóban egyik fő tényező lehessen a
nemzeti újjászületésben. A kutatás érdekében szót emelve első rendű
nemzeti ügyért lépnek fel. Gazdasági és társadalmi sorskérdéseink a
tudomány nélkül megoldhatatlanok. A hazai kutatási eredmények, s a
nemzetközi tudományosság megismerése, közvetítése révén kívánják
elősegíteni a gazdasági kibontakozást. A következő hetekben az
akadémia elnöksége nevében a tudományos kutatás stratégiájának
átértékelését javasolja a kormánynak - hangsúlyozta. A továbbiakban
kifejtette: szükséges, hogy a válságágazatok, vállalatok
szubvencionálásának leépítésével egyidőben fokozatosan nagyobb
összegeket juttassanak kutatás céljaira. A következő évtizedben
reálértékben 15 százalékkal, az egyetemeken 20 százalékkal kellene
növelni a ráfordítást. Felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyi és
művelődési tárca megkérdőjelezi: indokolt-e az önálló kutatóintézeti
rendszer. Javasolta: a közgyűlés emelje fel szavát az ellen, hogy a
hazai tudomány nehezen jóvátehető kárt szenvedjen rövid távú
költségvetési szempontok és rosszul értelmezett egyetemi érdekek
nevében.

    A tudományos kutatás finanszírozásához szükséges pénznek csupán
egyharmadáát igénylik az állami költségvetésből, a másik harmadát a
kutató bázisok szerződéses munkából eredő bevételeiből, harmadik
harmadát külföldi forrásokból fedeznék. Elgondolásaik reális alapja
kutatási eredményeik, kutatóik nemzetközi elismerése, amely
közrejátszik abban, hogy világbanki pályázataikat mindig
méltányolták, a világbankkal folytatott legutóbbi tárgyalásaik
további finanszírozási lehetőséget ígérnek. Külföldi akadémiákkal és
tudományos tanácsokkal fennálló szerződéses kapcsolataikat
hasznosítva közös vállalkozással igyekeznek mozgósítani külföldi
forrásokat - mondotta. Példaként említette, hogy létrehozzák a
magyar-amerikai posztgraduális központot, amely önmagában is
elősegítheti az egyetemi és kutatóintézeti tudományos infrastruktúra
megújítását.

    A társadalmi-politikai folyamatok megkövetelik a tudományos
kutatás helyének, intézményes feltételeinek, demokratikus szervezeti
kereteinek újragondolását és a szükséges átalakítások törvénybe
foglalását - mutatott rá az akadémia elnöke az akadémiai törvény
koncepciótervezetéről szólva. A magyar tudományos közösség olyan
intézményét kívánják ezzel megújítva megszilárdítani, amely az
ország előtt álló gazdasági-társadalmi feladatokhoz a
leghatásosabban tud hozzájárulni. (folyt.köv.)


1989. május 8., hétfő 13:42


Vissza »


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (10. rész) - Berend/2.

Ennek értelmében szükséges, hogy az akadémia visszanyerje régi
közjogi státusát, autonóm köztestületi jellegét, fenntartsa
kutatóintézeteik hálózatát, a kezelésében levő vagyon tulajdonosa
legyen, ugyanakkor országos alapkutatási feladatai teljesítéséhez
továbbiakban is költségvetési támogatást élvezne. Terveik szerint
folytatják az akadémiai kutatóhálózat és az egyetemek
összekapcsolását, intézményes részt vállalnak a posztgraduális
képzés kiépítésében - emelte ki Berend T. Iván.

    Az autonóm köztestületi státus helyreállításához hozzátartozik -
mondotta -, hogy jóvátegyenek olyan sérelmeket, amelyeket éppen az
autonómia korlátozottsága, hiánya miatt a jogsértő külső
intervenciók okoztak. Ajánlotta a közgyűlésnek, hogy az elnökség
javaslatának megfelelően visszamenő hatállyal állítsák helyre az
1949-ben visszaminősített, a koncepciós perekben elítélt, s az
akadémiáról kizárt tagtársaik akadémiai tagságát. Úgyszintén
rehabilitálják mindazokat, akik az ország elhagyása miatt
1949-50-ben veszítették el akadémiai tagságukat. Szolgáltassanak
elégtételt a Tanácsköztársaságban betöltött szerepük miatt az
akadémia tagjai sorából kizárt személyeknek is: nyilvánítsák
tagságukat folyamatosnak haláluk bekövetkeztéig.

    Láng István akadémikus, az akadémia főtitkára beszámolójában a
magyar tudomány alkotó, valamint hazai és nemzetközi
versenyképességéről, perspektívájáról beszélt. Elmondta egyebek
között, hogy jelentős szellemi és anyagi erőket összpontosítanak a
társadalomtudományi kutatásokra. Kutatóik részletesen elemzik
például más országok stabilizációs-, foglalkoztatási-,
válságkezelési politikájának módszereit és hatékonyságát azzal a
céllal, hogy a tanulságokat országunkban hasznosíthassák. Vizsgálják
az Európai Gazdasági Közösség 1992-ben megvalósuló integerációjának
várható hatásait, a KGST megújításának lehetőségeit, a közép- és
kelet-európai reformfolyamatokat, különös tekintettel a
Szovjetunióban folyó változásokra. A világgazdaságban végbemenő
globális műszaki-gazdasági változások feltárásán, értelmezésén és
előrejelzésén is munkálkodnak.

    Az egyetemek és az akadémia kapcsolatáról szólva rámutatott:
alaptalan az a vélemény, amely szerint az akadémia monopolhelyzetre
törekszik az egyetemekkel szemben, miként az egyetemek sem kívánnak
monopolhelyzetre szert tenni a tudományos kutatás területén. Mindkét
intézményrendszernek a magyar tudományosság egészét kell szolgálnia.
(folyt.köv.)


1989. május 8., hétfő 13:44


Vissza »


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (11. rész) - Láng/1.

Az autonóm akadémia és az autonóm egyetemek szövetsége és koalíciója
jelentős szellemi erőt képvisel. Az országban bárhol folyó
tudományos kutatás segítése és felkarolása az akadémia egyik fontos
feladata, de ezt csak az egyetemekkel közösen teljesítheti -
hangsúlyozta. Az öt tudományegyetem és az akadémia nemrég kötött
együttműködési megállapodása kiterjed a kutatási kooperációra, a
kutatási infrastruktúra közös fejlesztésére és használatára - tette
hozzá.

    A továbbiakban beszámolt az Országos Tudományos Kutatási Alapról
folytatott társadalmi vita tapasztalatairól. Elmondta, hogy
távlatilag is szükség van olyan pályáztatásos és versenyeztetéses
eljáráson alapuló központi pénzforrásra, amely ugyan nem
helyettesíti a kutatóhelyek alapellátását, de jelentős támogatást
nyújt az alapkutatások folytatásához. Az OTKA Bizottság azt kéri az
akadémia közgyűlésétől, hogy - a társadalmi viták megállapításaira
is tekintettel - javasolja a kormánynak: az OTKA működése
folytatódjék a 90-es évek első felében is. A kormány járuljon hozzá,
hogy 1989 végén meghirdethessék az 1991-1994 időszakra szóló új
nyilvános pályázatot. Utalt arra, hogy a jövőben a költségvetésből
az eddigieknél kevesebb pénzt kívánnak juttatni tudományos
kutatásokra, és felmerült az OTKA esetleges megszüntetésének
gondolata is. Ítélje meg a közgyűlés - mondotta a főtitkár -
szükséges-e az OTKA a jövőben vagy sem? Ez a kérdés az érdekeltek
véleménye, s ne kizárólagosan pénzügypolitikai megfontolások alapján
dőljön el. Javasolta, hogy a költségvetési reform koncepciójának a
tudományos kutatásra vonatkozó részét véleményezzék az illetékes
tudományos testületi szervek és érdekvédelmi szervezetek. Beszéde
ttovábbi részében kitért arra is, hogy szükséges azoknak a
társadalomtudományi kutatóknak a szakmai rehabilitációja, akiknek
1973-ban politikai állásfoglalás alapján, az akadémia főtitkárának
utasítására korábbi munkaviszonyát megszüntették, illetve új, de nem
kutatói munkakört ajánlottak fel. (folyt.köv.)


1989. május 8., hétfő 13:47


Vissza »


A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (12. rész)

Az akadémiai vezetők előadásait követően délután
hozzászólásokkal folytatta munkáját a közgyűlés. Legtöbben az
akadémiai törvény tervezetéről fejtették ki véleményüket.
Valamennyien egyetértettek abban: a készülő kodifikáció is mutatja,
hogy megnőtt az akadémia súlya, közéleti szerepe, úgymond felnőtté
lett a magyar tudomány. Váradi András, a TDDSZ képviselője - a
független szakszervezet álláspontját tolmácsolva - kifejtette: a
törvény mellett már az új alkotmánynak garantálnia kell a tudományos
kutatás teljes szabadságát. Hozzátette: az Akadémia kapjon
kompetenciát minden tudományos kérdésben. Több hozzászóló kitért
arra is: kinek a felügyelete alá tartozzék a jövőben az Akadémia,
hiszen a tervezet erre vonatkozóan három változatot jelöl meg, s így
még kérdéses, hogy az országgyűlés, a kormány, vagy esetleg a
majdani köztársasági elnök gondozza-e legfelső szinten az MTA
ügyeit.

    A vitában szóba került az egyetemek és az akadémiai intézetek
viszonya, a partneri kapcsolat megteremtésének fontossága. Többen
hangoztatták: célszerű lenne hazánkban is visszaadni az egyetemeknek
az alapkutatás és a tudományos minősítés jogát. E témában ugyanakkor
nem volt megkerülhető a magyar oktatásügy jelenlegi mostoha
helyzete, különösen a műszaki szakemberképzés elmaradása a
nemzetközi színvonaltól. Ez utóbbi kérdéskör kapcsán a hozzászólók
sürgették a kutatási és oktatási műszerpark mielőbbi fejlesztését.

    Kosáry Domokos a koncepciós perek felülvizsgálatára kiküldött
bizottságra vonatkozóan tett javaslatot az igazságügyi tárcának,
illetve személy szerint Kulcsár Kálmán miniszternek, akadémiai
tagtársának. Fontosnak ítélte kiindulópontként annak pontos
meghatározását, hogy mit tekintenek koncepciós pernek. Ezen túl
pedig elengedhetetlennek vélte, hogy valóban olyan bizottság végezze
a munkát, amely egyaránt élvezi a szakma és a társadalom bizalmát,
hiszen csak így tisztázható végérvényesen ez a még napjainkban is
számos feszültséget okozó kérdés.

    Szentágothai János ugyancsak indítvánnyal fordult a közgyűlés
résztvevőihez. Felvetette: a jövőben valamennyi áltudományos hírre
reagáljon az MTA adott területen illetékes kutatócsoportja. Mindezt
annak okán javasolta az akadémikus, mert véleménye szerint hazánkban
is mindinkább terjed az irracionalizmus, a tudománytalanság, a
gyógyítás terén pedig számos olyan szer jelent meg, amely nem állja
ki a tudományos megméretés próbáját. (MTI)


1989. május 8., hétfő 19:12


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD