|
|
 |
|
 |
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - ,,Az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének 1973-as állásfoglalása néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről,, című dokumentuma volt a téma a Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának keddi ülésén Budapesten. Az állásfoglalás elítélte Hegedűs András, Márkus Mária, Heller Ágnes, Márkus György, Kiss János, Bencze György és Vajda Mihály munkásságát, s kiadását adminisztratív kényszerintézkedések sora követte.
Kelemen János, a szakosztály elnöke megnyitójában arról szólt,
hogy a filozófia, mint szakma, a hatalom ideológiai
legitimációjaként is intézményesült. Az első előadó, Ludassy Mária
filozófia-történeti példákkal támasztotta alá, hogy a
filozófiatudomány terén az államhatalomnak közvetlen befolyása van a
tudományra. A reneszánsz óta alapkövetelménye bizonyos filozófiai
irányzatoknak: a hatalom az egyedüli megszabója annak, hogy mi
,,szép és igaz,,.
Huszár Tibor korreferátumában a tanulságokat értékelve
rámutatott: a tudomány, a művészet autonómiájának felfüggesztése a
dolgok eltorzulásához vezet. Egyértelműen következik ebből az is,
hogy az 1973-as határozatot az MSZMP-nek vissza kell vonnia.
Demokratikus államban ugyanis a politika, a tudomány és a művészet
szférája autonóm. (folyt. köv.)
1989. május 2., kedd 20:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (2. rész)
|
Bayer József előadásában hangsúlyozta: a társadalmi nyilvánosság
szerkezetének demokratikus irányú átalakulásával várható volt, hogy
szembe kell nézni a nyilvánosság korábbi korlátozásának egész
gyakorlatával, politikai-ideológiai kontextusával. Ma már
nyilvánvaló, hogy az MSZMP KB kultúrpolitikai munkaközösségének
állásfoglalása az 1968-as prágai események politikai visszahatása,
illetőleg a hazai reformerők átmeneti vereségének egyik
megnyilvánulása volt. Az állásfoglalást elsősorban a politikai
reform elmaradása, a monolitikus politikai szerkezet és vele az
ideológiai monopólium igényének fennmaradása tette lehetővé. A
dokumentum világosan jelezte a szellemi mozgástér beszűkülését.
Következményeként pedig nemcsak visszaszorultak bizonyos
politikailag nem ,,szalonképesnek,, tartott törekvések, de az
uralkodó ideológia maga sem tudta megőrizni saját szellemi
potenciálját. A marxizmus, miután megtagadták irányzatai létezésének
lehetőségét, előbb csak unalmassá vált, végül egyre
differenciálatlanabbul a mindenkori fennálló rend bosszantó apológiájának
rossz hírébe keveredett. Ebben nagy szerepe volt az 1973-as
állásfoglalásnak azzal, hogy tudatosította az emberekben a
szocializmus önkritikájának elvi-ideológiai korlátait.
Az elítélt társadalomtudósoknak kérdésfelvetéseikben általában
igazuk volt, válaszaikban nem feltétlenül - mutatott rá Bayer
József. Ma már világosan megkülönböztethetők azok a nézetek, amelyek
időközben tudományos közhelyekké váltak. Ezenkívül vannak
olyan problémák - így például a marxizmus pluralizmusának kérdése -,
amelyek körül a vita máig sem csitult el. Az előadó
kifejtette: mai szemmel nézve elszomorító, hogy milyen kevés türelem
és fogékonyság mutatkozott akkor az új kérdések felvetése iránt.
Ahelyett, hogy a tudomány normális műhelyében
mérettethetett volna meg e nézetek tényleges társadalomtudományi
relevanciája, a szerzők ellen politikai harcot kezdtek. Az
állásfoglalás megsértette az MSZMP 1969-es tudománypolitikai
irányelveit is, amely a tudományirányítás korábbi
sztálinista-zsdanovista gyakorlatának meghaladását ígérte, s amely
helyesen állapította meg többek között azt is, hogy a szabad
tudományos vitalégkör előmozdítja a marxizmus fejlődését.
(folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 20:23
|
Vissza »
|
|
A Magyar Filozófiai Társaság társadalomtudományi szakosztályának ülése (3. rész)
|
Az 1973-as állásfoglalás által kifejezett korlátok ma már
mindenki számára nyilvánvalóak. A szenvedő alanyok állampolgári és
erkölcsi rehabilitációja, visszatalálásuk a hazai tudományos és
szellemi közéletbe - amelytől idegennek találták (valójában
elidegenítették) őket - azonban nem látványos politikai gesztusokon
múlik, hanem elsősorban annak a politikai szerkezetnek és
tudománypolitikai gyakorlatnak a radikális meghaladásán, amely
kirekesztésüket előidézte - hangsúlyozta végezetül Bayer József.
Huff Endre arról beszélt, hogy a határozat nemcsak a filozófia,
hanem más társadalomtudományok művelőinek kirekesztését is
jelentette. Negatív fordulatot hozott a magyar filozófiai életben, s
emiatt mindmáig időszerű az az igény, hogy a társadalmi problémák
filozófikus megközelítésének becsületét vissza kell szerezni.
Az ülésen bejelentették, hogy ezen a héten megjelenik a
Világosság című lap különszáma, amely tartalmazza majd az MSZMP KB
kultúrpolitikai munkaközössége 1973-ban hozott állásfoglalásának
kritikáját. A tanulmányt Kelemen János vezetésével Ludassy Mária,
Fehér Márta, Tordai Zádor filozófusok, Garai László pszichológus és
Szamuely László közgazdász készítették. (MTI)
1989. május 2., kedd 20:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|