|
|
|
|
Nemzetközi fuvarozási konferencia - felkészülés a közös piaci liberalizációra (1. rész)
|
1989. március 29., szerda - Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) egységes belső piacának várható hatásairól, a nemzetközi fuvarpiacon kialakuló új feltételekről s az ezzel kapcsolatos tennivalókról szervezett kétnapos konferenciát a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete az Atrium Hyatt Szállóban. A szerdán kezdődött tanácskozáson a több mint 200 magyar szakember mellett 12 európai ország képviselői is részt vesznek.
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter megnyitójában hangsúlyozta: Magyarország számára létfontosságú a felzárkózás. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a magyar vállalatok megismerkedjenek a közös piaci liberalizációs intézkedésekkel és felkészüljenek az 1992 után óhatatlanul megváltozó nemzetközi piaci körülményekre. Várhatóan jelentős változások mennek végbe a nemzetközi közúti közlekedés rendszerében. Ezért is játszik különösen fontos szerepet a mostani konferencia - hangsúlyozta a miniszter -, hiszen jó alkalmat nyújt a liberalizációs intézkedések, az EGK újfajta közlekedéspolitikája megismerésére. A miniszter biztosította a résztvevőket: a közlekedési kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar fuvarozók minél jobb eséllyel vehessenek részt a nemzetközi szállításokban. Winfried Röckmann, a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesület (IRU) képviseletében arról szólt: az IRU feladatának tekinti az európai közlekedés egységének megőrzését. Utalt arra: 1985 júniusában döntöttek úgy az EGK-országok kormányfői, hogy felgyorsítják a közösségen belüli integrációs folyamatot, és 1992 végéig megteremtik a közös belpiacot. Ezt a döntést különösen indokolta, hogy a korábbi modellvizsgálatok szerint az egységes belpiac létrehozása számos előnyt jelent a közösség országai számára: várhatóan évente 4,6 százalékkal növekszik a bruttó nemzeti jövedelem, 6,1 százalékkal csökken az inflációs ráta, továbbá javulnak a külgazdasági pozíciók, s számos új munkahely teremtődik meg. A belpiac létrehozásának következményei, hatásai természetszerűen messze túlmutatnak az EGK határain. Minden felvetődő kérdésre ma még nem lehet válaszolni, hiszen sok esetben még nem született döntés, jogszabály. Mindenesetre - hívta fel a figyelmet Winfried Röckmann - a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatok közös tárgyalások alapján alakulnak majd ki, nem az EGK diktálja - egyoldalúan - a feltételeket. (folyt.köv.)
1989. március 29., szerda 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi fuvarozási konferencia - felkészülés a közös piaci liberalizációra (2. rész)
|
Lőrincze Péter, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára egyebek között arról szólt, hogy az Európai Gazdasági Közösség országai legfontosabb gazdasági partnereink közé tartoznak. Az innen származó behozatal értéke 3 milliárd, a kivitelünk értéke pedig 2 milliárd dollárra tehető. Mindez különösen figyelemre méltó, ha azt nézzük, hogy az ASEAN-országokkal 100 millió dolláros forgalmat bonyolítunk le évente, az Egyesült Államokkal pedig 550 millió dollár értékben kereskedünk. Mindenképpen szükség van tehát az EGK-hoz való kötődésünk erősítésére. Alkalmazkodnunk szükséges a közösséghez, bár ma még nem lehet tudni pontosan, hogy milyen hatásokkal jár számunkra a Közös Piacon belüli határok lebontása. A Magyar Gazdasági Kamara igyekszik tagjai érdekeit képviselni a nemzeti iparszövetségekben, de szükséges az is, mondotta a főtitkár, hogy növekedjen azoknak a vállalati szakembereknek a köre, akik jól ismerik az EGK-t. Éppen ezért javasolja, hogy a közlekedési szakmán belül indítsanak el egy oktatási programot, amelynek keretében az EGK-val kapcsolatos ismereteket tennék közkinccsé. (MTI)
1989. március 29., szerda 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|