Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 23.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az Agrárszövetség közleménye

"... az Agrárszövetség önálló rehabilitációs- és földtörvény-tervezetet készít, mivel a kormánykoalíció földtörvény-tervezetét sem koncepciójában, sem pedig szakmai szempontból nem tartja elfogadhatónak. Mivel az SZDSZ, Fidesz, MSZP és az Agrárszövetség programjai ebben a fontos kérdésben majdnem azonosak, ezért az Agrárszövetség Országos Választmánya elképzelhetőnek tart ezen pártokkal a továbbiakban konkrét együttműködést is. "
SZER, Magyar híradó:

A privatizációs program

"Finoman fogalmazok: ez az eklektikus megközelítés a világos koncepció hiányát tükrözi. Nem válaszol két alapvető kérdésre. Piac hiányában hogyan kívánják értékelni az áruba bocsátandó állami vállalatokat, mi fogja az árukat megszabni? A másik kérdés: ki fogja megvenni, honnan lesz a magyar társadalomnak erre pénze és hajlandósága azon az áron, amit az állam kér ezekért a vállalatokért?"

Folytatódott az Országgyűlés munkája (1. rész)

1989. március 23., csütörtök -A Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetével foglalkozó kereskedelmi miniszteri tájékoztató feletti vitával csütörtökön reggel 9 órakor - Szűrös Mátyás elnökletével - folytatta munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Elsőként Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), az építési ----------------- és közlekedési bizottság képviseletében szólt, s emlékeztetett: a bizottság eddig már kétszer tárgyalt a világkiállításról, és húsz képviselő fejtette ki véleményét, sokszor szenvedélyes hangon. A testület már az első alkalommal arra az álláspontra jutott, hogy szívesen vállalja a világkiállítással kapcsolatos parlamenti bizottsági feladatokat, és az ipari bizottsággal együtt támogatja a rendezés gondolatát. A rendezvény ugyanis jó eszköz lehet arra, hogy az országot bemutassa a világnak, milliók ismerhessék meg hazánk gazdasági-társadalmi fejlődését, kultúráját. El kell érni, hogy a világkiállítással a nemzet cselekvően azonosulni tudjon. A magyarság számára vissza nem térő alkalom kínálkozik arra, hogy újból bekapcsolódjon az európai vérkeringésbe, vállalva az összekötő híd szerepét kelet és nyugat között. Éppen ezért elvárható, hogy a közvélemény mielőbb átfogó és részletes tájékoztatást kapjon a világkiállítás körülményeiről és következményeiről. Sajnos az eddigi tájékoztatás elnagyolt volt, amit az is mutat, hogy sokan kétkednek, párhuzamot vonnak a kiállítás és más országos nagyberuházások között. Nem látják ugyanis a költségvetés, illetve a lakosság esetleges terheit, azok megoszlását. Mindez pedig jó néhány félreértésre adott és ad okot.

Kifogásolta, hogy még nincs végleges előkészítő szervezete a
világkiállításnak, nem áll a Parlament rendelkezésére a ráfordítási
terv, illetve nem ismertek a finanszírozás lehetséges forrásai.
Ugyanakkor rámutatott, hogy a kialakuló sokféle kezdeményezés
kimozdíthatja a magyar gazdaságot a stagnálás állapotából, az
elképzelt és megvalósított fejlesztések húzóerőt jelenthetnek a
szerkezetátalakításban, az idegenforgalomban, a kelet-nyugati
gazdasági együttműködésben. Végezetül kijelentette, a bizottság
szükségesnek tartja, hogy a világkiállítást vállalkozási alapon
rendezzék meg. Szorgalmazta, hogy mielőbb foglalkozzanak az
utóhasznosítás kérdésével is. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 10:41


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (2. rész) Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a településfejlesztési ------------

és környezetvédelmi bizottság nevében felhívta a figyelmet, hogy a
világkiállítás megrendezése csábító lehetőség, nagyszerű kihívás, de
mint minden vállalkozás, kockázattól sem mentes. Ezért fontos, hogy
a közvélemény az előkészítés minden egyes mozzanatáról folyamatosan
tájékoztatást kapjon. A kiállítás megrendezése csak akkor lehet
igazán sikeres, ha nemzeti üggyé válik, ha az egész ország magáénak
érzi, ha a nemzet aktív közreműködésével valósul meg. Mint mondta, a
veszélyek, fenntartások között főként az ország teherbíró képességét
említik a kétkedők, nem minden alap nélkül. A bizonytalanokat
azonban meg kell győzni a világkiállítás előnyeiről, nem elhallgatva
a negatív hatásokat sem.

    Hangsúlyozta: a bizottság támogatja a világkiállítás
megrendezését, mert az lehetőséget kínál a felzárkózásra Európához,
s a gazdaság korszerűsítéséhez. A rendezés jogának elnyerése
esetén, a bizottság arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a
kiállítást alapvetően üzleti vállalkozásként, a külföldi működő tőke
széles körű bevonásával kívánatos megrendezni. Elsősorban úgy, hogy
ne növelje az ország adósságállományát, ne jelentsen a költségvetés
számára további jelentős terheket. Arra is felhívta a figyelmet,
hogy a kiállítással összefüggő fejlesztések tovább növelhetik a
nyugati és az északkeleti országrész közötti infrastruktúrális
különbségeket, ezért az országos településfejlesztési koncepció
átdolgozásánál kiemelt figyelmet kell fordítani az aránytalanságok
mérséklésére, még a kiállítás megrendezése előtt. Fontos szempont,
hogy a rendezésben ne csak a főváros és az Észak-Dunántúl, hanem
további térségek, mindenekelőtt az agglomeráció is részt vegyen.

    Végül arról szólt, hogy a kiállítás konkrét helyének
megválasztása elsősorban nem közlekedési és építészeti kérdés, hanem
komplex városrendezési és -fejlesztési döntés is. Ezért a helyszínt
úgy kell megválasztani, hogy az igazodjon a főváros és az
agglomeráció távlati fejlesztési szükségleteihez. A bizottság
elfogadja, hogy a kiállítás alapgondolata a ,,Hidak a jövőbe,,
legyen, de szükségesnek tartja a tartalom mielőbbi konkrét
megfogalmazását, a részletek kidolgozását. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 10:59


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (3. rész)

Mayer Bertalan (Vas m., 5.vk.) az Országgyűlés terv- és
--------------
költségvetési bizottsága által megbízott felszólaló felhívta a
figyelmet: az államalapítás közelgő évfordulója ismét alkalmat ad
a nemzetnek arra, hogy a millenniumiakhoz hasonló maradandó
alkotások készűljenek. Ehhez azonban nem kedvezőek a gazdasági
feltételek, a közhangulat beruházásellenes, bizalmatlan, amivel
számolnia kell a kormánynak. A bizottság álláspontja szerint a
nyilvánosság elő tt kell tisztázni, hogy a világkiállítás
megrendezése üzleti vagy politikai vállalkozás lesz-e. Ugyanis
elhangzott olyan vélemény is, hogy inkább politikai vállalkozásról
van szó, s felsőbb szinten már elköteleztük magunkat. Mielőtt
végleges döntés születik, tisztázni szükséges azt is, hogy milyen
eredménnyel járna, ha más területre invesztálnánk az ehhez szükséges
pénzt.

    A bizottság bővebb tájékoztatás hiányában érdemi vitát még nem
tudott folytatni. Sok még a megválaszolatlan kérdés, ezek között
elsősorban arra keresnek választ, hogy a rendezvény milyen pozitiv
hatással lesz gazdaságunkra. Javaslatuk, hogy a beruházások nagyobb
részt ne a költségvetést terheljék, hanem a vállalkozók számára
jelentsenek kockázatot. Megfontolásra ajánlotta, hogy a
világkiállítás megrendezése érdekében ,,vizsgáltassék meg a KGST-n
belüli nagyberuházásokból történő esetleges visszavonulásunk
lehetősége is,,. A bizottság további alaposabb tájékoztatást
igényelve javasolja a világkiállítás megrendezését. Mayer Bertalan
végezetül hangsúlyozta: a kiállítás iránti bizalmat nagymértékben
növelné, ha a tervezés és a lebonyolítás irányításában olyan
személyek kapnának vezető szerepet, akik korábbi elhibázott
döntéseikkel sem szakmailag, sem erkölcsileg nem kompromittálták
magukat. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 11:23


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (4. rész)

Vida Kocsárd (Somogy m. 6. vk.), a kereskedelmi bizottság
------------
álláspontját ismertette. Elöljáróban leszögezte: a testület
támogatja a kormányt a világkiállítás megrendezésével kapcsolatos
további tárgyalásokban. A kereskedelmi bizottság ülésén elhangzott
vitából három fontos kívánalmat emelt ki: a világkiállítás legyen
valódi vállalkozás, váljon nemzeti üggyé, s járuljon hozzá új
munkahelyek tízezreinek megteremtéséhez.

    A rendezvénnyel kapcsolatos vágyakról és reményekről szólva
kifejtette: merészségre, vállalkozási szellemre van szükség, és
természetesen kemény munkára is a siker érdekében.

    Felszólalása további részében saját javaslatáról szólt. Utalt
arra, hogy az elmúlt hónapokban a kiskereskedelmi hálózatban
dolgozókat izgalomban tartja az úgynevezett reprivatizálási, vagy
más néven vállalkozás-élénkítési program. Emögött tulajdonképpen az
az igény húzódik meg, hogy az állami kiskereskedelmi hálózat
kerüljön magánkézbe - mondotta. Az érvek sorában egyebek között az
szerepel, hogy ha ez az átalakítás megtörténik, akkor az államkassza
sok milliárddal gyarapodhat. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon
a vállalkozások kibontakozását a tulajdonviszonyok rendezetlensége
hátráltatja. Indítványozta a miniszterelnöknek, hogy a kormány a
közeljövőben terjessze a Parlament elé a reprivatizálási programot.
Felhívta a figyelmet arra: ,,az Országgyűlés eloszt és korlátoz, de
nagyon kevés szó esik a Tisztelt Házban a vállalkozásról, s a
nagyobb léptékű haladáshoz erre is kell időt szakítani,,.

    Végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy ha a
vállalkozás-élénkítési programból nyerhető összegeket a
Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésére fordítják,
megnyerhetők lennének azok is ennek az ügynek, akik ma még
idegenkednek a beruházástól, tartva a központi költségvetés túlzott
megterhelésétől. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 11:42


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (5. rész)

Morvay László (Budapest, 33. vk.) az Országgyűlés külügyi
-------------
bizottságának állásfoglalását ismertetve kifejtette: a
világkiállításról beterjesztett tájékoztató megfelelő arányban
vizsgálja a tervezett nemzetközi esemény külső és belső
feltételrendszerét, annak gazdasági hatását. A külügyi bizottság
figyelembe vette azt is, hogy a világkiállítás előkészítésére
rendkívül bonyolult társadalmi, gazdasági viszonyok közepette
vállalkozik hazánk. Ugyanakkor a testület azt tartja szem előtt,
hogy a világkiállítás megrendezésével Magyarország meggyorsíthatja
felzárkózását a fejlett nyugat-európai országokhoz. A várható
nemzetközi hatásokat elemezve a külügyi bizottság úgy vélte: a
társrendezés elnyerése tovább javítaná Magyarország nemzetközi
megítélését, s ez a gazdasági folyamatokra is jótékony hatást
gyakorolna. Ezzel kapcsolatban a külügyi bizottság is azt javasolta
az Országgyűlésnek, hogy a világkiállítás főként vállalkozási alapon
valósuljon meg, a lehető legkisebb mértékben terhelje az állami
költségvetést. A rendezés felelősségét pedig a kormány vállalja
magára. A testület ezzel az elvi állásfoglalással támogatja az
előkészítés munkálatait.

    Morvay László végezetül a választóival folytatott konzultációk
tapasztalatait összegezve néhány személyes indítványt tett. A többi
között javasolta, hogy mérjék fel, mely országrészek milyen arányban
részesülnek a világkiállításhoz kötődő fejlesztésekből, illetve
melyek maradnak ki annak hasznából. Erre azért lenne szükség, mert -
a képviselő egy másik indítványa szerint - a világkiállítás
várhatóan nem csekély állami tiszta hasznát el kellene különíteni, s
abból csak azok a területek részesednének, amelyek elhelyezkedésük
miatt kimaradtak a világkiállítás infrastrukturális fejlesztéseiből.
(folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 11:43


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (6. rész)

Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter
-------------
emlékeztetett a századforduló idejére, amikor Magyarországon roppant
méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az
infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok
arculatát. Önkéntelenül adódik az analógia - mondta a miniszter -,
hiszen akkor is a magyar-osztrák kapcsolatokban rejlő jó
lehetőségeket igyekeztek kihasználni. Ez volt az az időszak, amikor
Budapest nagyvárossá, az ország pedig európai tényezővé vált. Ekkor
épült a Duna-hídak többsége, a kontinens első földalatti
villamosvasútja, a Tudományos Akadémia, az Opera, a Műegyetem, a
múzeumok sora. Úgy is tűnhet, hogy mindezek pazarló,
luxusvállalkozások eredményei voltak, ám azzal is együttjártak, hogy
ha rövid időre is, de sokkal közelebb kerültünk Európához, mint
előtte és utána bármikor.

    Ma újra nyomasztó elmaradásaink vannak a gazdaságban, elsősorban
az infrastruktúrában - mondta Derzsi András. A hírközlés, az
autópálya-hálózat, a vasúti szolgáltatás minősége terén az európai
mezőny utolsó helyeit foglaljuk el. Ez az elmaradás évente 10
milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A
világkiállítás egyik nyeresége lenne e veszteség viszonylagos
mérséklése. Ebben játszana nagy szerepet az autópályaépítési
program, a Budapest-Bécs közötti vasútvonal hazai szakaszának
korszerűsítése, az 1995-ig létesítendő egymillió új telefonvonal. De
kérdés, van-e reális esély a szükséges források előteremtésére? A
külföldi működő tőke már megmozdult: több komoly ajánlat érkezett az
autópályaépítésre és számottevő külföldi érdeklődés mutatkozik a
vasúti rekonstrukció és a hírközlés fejlesztése iránt is. Tudni kell
azonban, hogy ezt a vállalkozási készséget jelentős mértékben
motiválja a világkiállítás. Önmagában az infrastruktúra fejlesztése
nem jelentene vonzerőt a külföldi működő tőkének. Fontos követelmény
ugyanakkor, hogy a megvalósításban jelentős részt vállalhassanak a
magyar cégek, ugyanis így a vállalkozási nyereség nagy hányada az
országban maradna. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 11:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (7. rész)

A kiállítás sikere csak akkor garantálható, ha programját az
egész ország magáénak érzi. Ez azonban nem a rendező szándékától,
hanem a jól átgondolt és kivitelezett vállalkozástól és nem
utolsósorban a társadalmi nyilvánosságtól függ. Hiba lenne a
vállalkozás hatását csak az infrastruktúrára korlátozni - mutatott
rá Derzsi András. Előnye az is, hogy legkevesebb 50 ezer munkahelyet
teremtene az építő- és a feldolgozóiparban, s 8-10 ezret az
idegenforgalomban és a vendéglátásban. A végleges döntésre csak a
pontos adatok birtokában kerülhet sor, ám az Országgyűlés most
kialakítandó véleménye döntő lehet ebben a kérdésben - mondotta
befejezésül. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 12:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (8. rész)

Varga Imre (országos lista), szobrászművész elöljáróban
----------
elmondta, hogy a kulturális bizottságban megtárgyalták és teljes
lelkesedéssel támogatták a világkiállítás ügyét. A rendezvényt Varga
Imre olyan egyszeri, megismételhetetlen lehetőségnek nevezte,
amelyet a fejlett világ egyfajta mentőövként nyújt Magyarországnak.
Több évtizedes elmaradottságú infrastuktúránk külföldi
vállalkozóktól ,,injekciót,, kaphat, s ezzel megtehetjük az első
nagy lépést a kommunikációs társadalom felé. Rámutatott arra, hogy
a kérdés mostani vitára tűzése elhibázott, mert a pályázatot a
kormány hónapokkal ezelőtt benyújtotta. A puszta ténynek, hogy még
vitatkozhat rajta az Országgyűlés és a magyar társadalom, esetleg
bizalom-csökkentő hatása lehet a külföldi beruházók előtt. Ha a
kormány számolt a világkiállítás széles hatású összefüggéseivel,
akkor legalább most megoszthatná a gondokat a Parlament tagjaival -
mondotta.

    Hangsúlyozta, hogy a világkiállítás fogadásához elengedhetetlen
a teljes körű konvertibilitás elérése, legalább 1995-re. Ahhoz, hogy
ez megvalósulhasson, jól működő piacgazdálkodás kell, azaz a
konvertibilitás lényeges elemeinek 1992-re készen kell lenniük. Ha
folytatódik a mai pénzpolitika, akkor addigra az ország
tűrőképessége mind anyagi, mind szellemi tekintetben elfogy. A
képviselő szerint a bajok gyökere a megindított pénzügyi reform
megtorpanásában van: az Országgyűlés másfél évvel ezelőtt abban a
reményben támogatta az adórendszert, hogy azt gyorsan követni fogja
majd a piaci mechanizmus többi lépése is. Ezzel szemben most az
adórendszer csak öncélú idegrángást végez és nem tudja befolyásolni
a termelést. Az állandó válságintézkedések nyomán vállalatok sora
termel önmagának hasznot, az országnak veszteséget, s a kormány
eközben önmaga állítja elő szinte tűrhetetlen nehézségeit. Előttünk
folyik a lakosság öncélú gyötrése - mutatott rá Varga Imre.
Kőkorszaki árucseréhez hasonlította a lassan sehogyan sem működő
KGST-t, és ajánlotta, hogy vezessék be ebben a relációban is a
föniciaiak találmányát, a pénzt. Végezetül kijelentette: nem kell a
képviselők előtt elhallgatni semmit, de a kormány vállaljon olyan
programot, amely az átmenet idején szociális hálóval megvédi a
családot, a fiatalokat és az öregeket, és világos beszéddel szóljon
a bajokról, mert azokat is lehet vállalni, ha van kiút. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 12:21


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (9. rész)

dr. Bazsó György (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 17. vk.) garadnai
----------------
körzeti orvos elmondotta: pontos költségadatok hiányában nem tud
állást foglalni a világkiállítás megrendezésének kérdésében.
Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy az ország egyes térségei
évtizedek óta többszörösen hátrányos helyzetben vannak. A
meghirdetett településfejlesztési program anyagi források hiányában
csak igen lassú ütemben valósul meg, s így a lemaradás tovább nő.
Eközben pedig számos olyan beruházásba kezdett az ország, amelyek
eredménye, gazdaságossága bizonytalan. A képviselő ezek közé sorolta
a nagymarosi vizerőmű építése mellett az eocén- és a
liászprogramot, az uránipari együttműködést, a jamburgi és a tengizi
vállalkozásokat. Jamburg esetén például nem arról van szó, hogy nem
kell az onnan származó energia. Ám a szerződés meglehetősen
hátrányos Magyarország számára - mondotta -, mert az ott megtermelt
egy rubel a népgazdaságnak esetenként 100, 200 forintba is kerül,
míg 1 dollárt 60 kopekért számolnak el. A másik fél mulasztásából,
szerződésszegéseiből felmerülő többletköltségeket is figyelembe véve
ez a beruházás, az onnan nyert energia kicsit drágának tűnik. Inkább
az energiaigényes iparszerkezetet kellene átalakítani - javasolta.
Mindenképpen jobb helye is lenne az így lekötött milliárdoknak, s
ezért a jövőben igen alaposan meg kell fontolni az újabb központi
forrásokból megvalósuló fejlesztéseket. E téren elengedhetetlen a
korábbinál jóval nagyobb nyíltság és őszinteség. A képviselő szerint
jelentősebb befektetés nélkül is elő lehetne segíteni a keleti
országrész gyorsabb felzárkózását, például úgy, hogy Borsod és
Szabolcs megyét vámszabad-területté nyilvánítanák. Amennyiben
sikerülne kedvezményeket is biztosítani az itt beruházni
szándékozóknak, lényegesen javulhatna a helyzet. Külföldi - svájci,
NSZK-beli - cégek már jelentkeztek, de nincs, aki bátorítsa őket.

    Végül arra hívta fel a figyelmet: ha a jövőben a kormányzat
energiáját és figyelmét csak egy megoldandó nagy feladat - a
világkiállítás - fogja lekötni, félő, hogy továbbra is kevés
figyelem jut az elmaradott térségek helyzetének javítására. (folyt.
köv.)


1989. március 23., csütörtök 12:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (10. rész)

Kovács János (Szabolcs-Szatmár m., 20. vk.), a MÁV záhonyi
------------
vontatási főnökségének művezetője elsősorban aggályainak adott
hangot, és részletesen kitért a keleti országrész elmaradottságának
súlyos gondjainak ismertetésére is. Szerinte valósággal sokkolta a
megyében élőket a főleg Budapestre és a Dunántúlra koncentrálódó
világkiállítás gondolata. A rendezvény költségeire vonatkozó
információk jócskán késnek, sok tekintetben még megközelítő adatok
sem állnak rendelkezésre, pedig már csak néhány hét van hátra a
döntés megszületéséig. Kifogásolta, hogy a miniszteri beszámoló sem
adott kellő információkat a világkiállítás miatt az állami
költségvetésre és esetleg a lakosságra nehezedő terhekről, s még
arról sem, hogy az anyagi eszközök végül is honnan teremthetők majd
elő.

    A képviselő felsorolta a szabolcsiak legégetőbb gondjait, azt,
hogy a lakosság egynegyede megélhetési gondokkal küzd, az ipar ebben
a körzetben nem épült ki, a mezőgazdasági földterület pedig a
legalacsonyabb színvonalú. Sok gyermek szükségtantermekben tanul,
rendkívül rosszak a közlekedési és távközlési viszonyok, a
felzárkózás lehetősége pedig egyre távolabbinak tűnik. A
világkiállítással összefüggő fejlesztések messze elkerülik ezt az
országrészt, a lemaradás tehát még nagyobb lesz. Így természetes,
hogy a szabolcsiak nem tudják lelkesen üdvözölni a világkiállítás
gondolatát. A képviselő is úgy foglalt állást, hogy mai, igencsak
hiányos ismeretei miatt a szerinte illúziónak tűnő vállalkozást most
nem támogatja. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 12:24


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (11. rész)

Hajós Ferenc (Szolnok m., 8. vk.), a Törökszentmiklósi
------------
Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója bosszantónak tartotta, hogy
sokáig alig lehetett konkrét információkhoz jutni arról: hol tart a
világkiállítás előkészítése. Még ma sem ismeretes, hogy mennyibe fog
kerülni a rendezvény. Egyes becslések szerint 140 milliárd forintba,
más vélemények szerint ennél jóval többe.

    Hangsúlyozta, hogy a világkiállítás megrendezésének sikeressége
nagyban függ az infrastrukturális beruházások megvalósításától.
Szerinte enélkül az idegen működő tőke beáramlása csak óhaj marad.
Egyetlen olyan beruházást sem szabad létrehozni, melynek nem lehet
biztosítani a tartós és gazdaságos kihasználását a világkiállítást
követő időszakra - mutatott rá. Szólt arról is, hogy meg kell
találni a megoldást az ország kettészakadási folyamatának
megállítására. Szükséges bevonni a kivitelezési munkába a távolabb
eső területeken lévő vállalatokat. Meg kell találni annak
lehetőségét is, hogy az alakuló pártokkal, szervezetekkel a
világkiállítás ügyében tartós egyetértés jöjjön létre, mert a
vállalkozás csak akkor lehet eredményes, ha sikerül nemzeti üggyé
tenni. Ezért az állampolgároknak garanciát kell kapniuk a kormánytól
arra, hogy az életszínvonal emiatt nem romlik, továbbá arra, hogy a
még hiányzó forrás fedezésére nem vezetnek be újabb adókat.

    Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.), a Növénytermesztési és
    -----------
Minősítő Intézet pölöskei fajtakísérleti állomásának vezetője
leszögezte, nem akar a világkiállítás ellen szólni, de vannak még
kétségei. Az eddig rendelkezésére álló információk alapján egyelőre
nem tehet javaslatot a kormánynak a világkiállítás megrendezésére.

    A képviselők eddigi megnyilatkozásaiból sokan arra
következtetnek, hogy a vita valójában Budapest és a vidék között
alakult ki - mutatott rá. Ebben a vitában azokkal értett egyet, akik
hangsúlyozták az arányos fejlesztést, a vidék bekapcsolását a
kiállítás programjába. Reményét fejezte ki, hogy a világkiállításra
készülő nagyméretű alumíniumharang hangja méltó, közös ünnepre hívja
majd az ország, Európa, sőt a világ népeit, s nem lélekharang szól a
hátrányos helyzetű térségekért, nemzeti értékeinkért.(folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 12:28


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (12. rész)

Lásztity Radomír (Budapest 31. vk.), a Budapesti Műszaki
----------------
Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára felszólalásában
előrebocsátotta, hogy támogatja a világkiállítás megrendezésének
ügyét, ugyanakkor aggályainak is hangot adott. Kifejtette:
kívánatos, hogy a kiadások fedezése érdekében a külföldi tőke
bevonása olyan konstrukcióban történjen, amelynek következtében nem
növekszik tovább az ország konvertibilis devizaadóssága. Másrészt
elengedhetetlen az is: a költségvetésből fedezett beruházások
összköltsége a teljes felkészülési időszak alatt ne legyen olyan
mértékű, hogy tovább romoljék a lakosság életszínvonala.
Emlékeztetett arra, hogy egy, a kulturális bizottság részére tartott
tájékoztatón ezt az összeget 40 milliárd forintban határozták meg.
Hiányolta, hogy a miniszteri expozéban ilyen jellegű adat nem
szerepelt, s úgy vélekedett: ez a képviselők állásfoglalását
lényegesen megnehezíti. Szükségesnek tartotta a világkiállítás
költségvetési hatásainak rögzítését, s hangoztatta: ezen felül a
Parlament nem vállalhat majd pénzügyi felelősséget. Ilyen feltételek
mellett támogatja, hogy az előkészítés folytatódjék, s eredményeiről
a májusi parlamenti ülésen újból tájékozódjanak a törvényhozók.

    Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a MERKUR vezérigazgatója
    --------------
olyan külső erőforráshoz hasonlította a világkiállítást, amely egy
önmagát továbbgerjesztő folyamat elindítását segíti. Véleménye
szerint, ha a világkiállítás megrendezésére lehetőséget kapunk, ez
nagy aktivitást eredményez majd gazdaságunkban. Felhívta azonban a
figyelmet: ebben az ügyben nagy nemzeti összefogásra van szükség,
félre kell tenni a presztizsharcokat, a politikai és szakmai
véleménykülönbségeket, a világkiállítás témája nem válhat
ütközőponttá. Tudatosítani kell az ország lakosságában a
világkiállításból származó nemzeti előnyöket, ezzel nagy cselekvő
energiákat lehet felszabadítani. Emlékeztetett a II. világháború
utáni újjáépítés idejére, amikor 3-5 év alatt óriási veszteségeket
lehetett felszámolni nemzeti összefogással. Mostani anyagi gondjaink
hasonlóak a háború utáni helyzethez; a mélypontról csak újabb
összefogás mozdíthatja el a gazdaságot. A képviselő végezetül
javasolta: a világkiállítás idejére változtassuk meg vendégfogadási
szokásainkat, erkölcseinket. Szükséges lenne az angol és a német
nyelv legalább alapfokú ismeretének elterjesztése, továbbá higiéniai
kultúránk fejlesztése is - mondotta. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 12:50


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (13. rész)

Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár m. 12. vk.), a nagyecsedi
-------------
Rákóczi MGTSZ kertészeti ágazatvezetője mindenekelőtt ügyrendet
érintő javaslattal kezdte hozzászólását. Tekintettel a mind
hosszabbá és esetenként parttalanná váló vitákra, azt indítványozta:
a hozzászólásra jelentkező képviselők a jövőben beszédük időtartamát
is jelezzék az Országgyűlés Irodájának. Aki a jelzett időtartamot
túllépi, azt az elnök csengőszóval figyelmeztesse.

    Választói állásfoglalását összegezve támogatásáról biztosította
a Budapest-Bécs Világkiállítás megrendezését, azzal a kikötéssel,
hogy a kormány vállaljon garanciát a keleti országrész több
évtizedes lemaradásának csökkentésére. A hátrány csökkentését
segíthetné például egy autóút megépítése Záhonyig, illetve a
telefonhálózat kiépítése Szabolcs-Szatmár megyében. Leszögezte:
,,Ezekre a kérdésekre itt, ezen az ülésen várjuk a választ. Nem
követelődzni, nem zsarolni akarunk, de nyugodt érzéssel így tudjuk
csak támogatásunkat adni.,, (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 13:14


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (14. rész)

Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.), a Budapest Galéria
---------------
főigazgatója nehezményezte azt a kész helyzetet teremtő módszert,
ami miatt a biziottságok és a képviselők csak a legutóbbi három
hónapban kaptak tájékoztatást. Kérte, hogy minden olyan
nagyberuházást, amely az egész nemzetgazdaságot érinti, kizárólag az
Országgyűlés elvi döntése után lehessen megkezdeni. Zsigmond Attila
szerint az első elvi vitát a jelentkezés előtt kellett volna
lefolytatni, a másodikat pedig a tervek elkészültét követően, a
költségvetés birtokában, de ehelyett is utólagos szentesítést kértek
a Parlamenttől. A világkiállítás sikere ugyanakkor döntő mértékben
nem csak a technikán, az objektumok megépítésén múlik, hanem a civil
társadalom egyetértésétől, fogadókészségétől és reagálásától is függ.

    Javasolta a kormánynak, vegye figyelembe, hogy gazdasági
helyzetünk két olyan nagy megterhelést, mint amit a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer és a világkiállítás jelent, nehezen vagy talán nem
is tud elviselni, tehát választani kell közöttük. Hasznotteremtő
későbbi kihatásai miatt a képviselő inkább a világkiállítást
támogatja.

    Kiemelte: kultúránk otthonai, műhelyei, bemutatóhelyei nincsenek
olyan állapotban, hogy kiállják egy világkiállítás próbáját. A
kultúra bemutatási helyeire fordítható tétel még utalásszerűen sem
szerepel a világkiállításról szóló előterjesztésben - szögezte le.
(folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 13:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (15. rész)

Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor
---------
főrevizora hangsúlyozta: annak ellenére, hogy budapesti képviselő,
mégsem támogatja minden kétely nélkül a világkiállítás
megrendezését. Mint mondta, választóinak számos kérdésére nem tudott
válaszolni, például arra, hogy építettek-e már hitelből
világkiállítást, mennyibe kerül majd valójában a rendezvény, s ebből
mekkora rész terheli a lakosságot. A képviselő ,,zsákbamacskának,,
nevezte a rendezvényt, szerinte azok a szakemberek, akik úgy érzik,
hogy az ország nehéz helyzetében veszélybe kerülhetnek fontos
infrastrukturális beruházások, ezeket most megpróbálják a
világkiállítás zsákjába belevarrni.

    Szólt arról is, hogy az erőltetett nagyberuházások, az ország
eladósodása napjainkban is gúzsba köti a kormányzat kezét. Kételyét
fejezte ki, hogy szabad-e nekünk ezt a gúzsba kötöttséget hat évvel
meghosszabbítani. Reményét fejezte ki, hogy a kormányzat megnyugtató
válaszokat ad majd a kérdésekre, s a világkiállítást sikerül majd
vállalkozási formában, a lakosság terhelése nélkül megvalósítani.


    Boros László (Budapest 26. vk.), a Posta Kísérleti Intézetének
    ------------
műszaki ügyintézője tanácstalanságának hangot adva kijelentette: a
világkiállítás előkészítésének helyzetéről elhangzott tájékoztatóval
nem tud azonosulni. Egyebek mellett azért sem, mert nem tisztázott,
mi a Parlament szerepe ebben a kérdésben. ,,- Paraván legyen, amit
mutogatni lehet?,, - tette fel a kérdést a képviselő, majd
hozzátette: ezzel nem ért egyet. Sokkal inkább támogatja azt a
korábban már elhangzott véleményt, hogy ne csak a kiállítás
előkészítőinek kitüntetése kapjon nagy nyilvánosságot - mint ahogy
az már megtörtént -, hanem a beruházás költségvetése, a kiállítás
konkrét programja is. Szerinte ezek összeállítására már lett volna
elég idő.

    A kiállítás gondolatát azonban üdvözölte, hiszen - mint mondta -
az infrastruktúra fejlesztése, a gazdasági fellendülés, a
szállodaépítés, az emberi értékek várható gyarapodása mind-mind
kedvező lehetőséget jelent. Aki ma ezzel nem tud azonosulni, az nem
előrelátó. A beruházáshoz szükséges feltételek azonban nem
ismeretesek, sorolni lehetne régi példákat a jó gondolatok rossz
megvalósítására. A felszólaló szerint nyílt vitákban, észérvek
segítségével kell döntésre vinni a dolgot. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 14:00


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (16. rész)

Kosár István (Tolna m. 3. vk.), a bátaszéki Búzakalász
------------
Mgtsz gépszerelője szerint most ismét olyan kérdésben kérik a
képviselők véleményét, amely úgy tűnik, már eldőlt. De egyáltalán
nem közömbös, mekkora költségterhet jelent egy ilyen nagyszabású
rendezvény. A költségvetés vajon honnan fog pénzt átcsoportosítani a
világkiállítás beruházásaihoz, s vajon az esetleges haszonból ki
részesedik és milyen arányban? - tette fel a kérdést. Nehogy úgy
járjunk, mint a Forma-1-es versenypálya esetében, amelynél nézete
szerint a külföldi partneré a haszon, a mienk pedig a ráfizetés -
figyelmeztetett.

    A világkiállítás a XXI. századba vezető út egyik állomása,
miközben az ország jó néhány területe, így a képviselő
választókörzete is elmaradott, s még az e századi civilizációs
vívmányokkal sem rendelkezik.

    Úgy vélte, hogy a legmegfelelőbb az lenne, ha a főváros rendezné
meg a világkiállítást, s erre hitelt venne fel az államtól. A
kormány azonban csak akkor vállalja fel a világkiállítás
megrendezését, ha garantálja: nem mélyül tovább a főváros és a vidék
közötti különbség, és nem szegényedik tovább a vidéki lakosság.
(folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 14:01


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (17. rész)

A vitát követően Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszolt a
felvetett kérdésekre, észrevételekre. A Budapesten kívüli térségek
fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban hangsúlyozta: mindent meg kell
tenni azért, hogy a vidék minél nagyobb arányban részesüljön a
világkiállítás hasznából. Ma még nincsenek kész tervek erre, de a
kormány minden megvalósítható javaslatot figyelembe vesz. Sokszor
került szóba a vita során a kiállítás vállalkozói alapon történő
megrendezése. Ez megvalósítható elképzelés - mondta Beck Tamás -
hozzá téve, hogy 1972-től, amióta lehetőség van a vegyesvállalatok
alapítására alig 300 millió dollárnyi működő tőkét sikerült bevonni
gazdaságunk vérkeringésébe. Ezzel szemben sok más európai ország
csak az elmúlt egy esztendőben több milliárd dolláros működő tőkét
vont be gazdaságába. Ha sikerült rendezni a tulajdonviszonyokat, ha
vonzóvó tesszük Magyarországot a működő tőke számára, akkor nem
irreális elképzelés vállalkozási alapon megrendezni a
világkiállítást.

    Az utóhasznosítással kapcsolatban Beck Tamás rámutatott:
mindenképpen szükség van arra, hogy a világkiállításra épített
létesítményeket minél gazdaságosabban kihasználjuk a későbbiek
során. Szellemi erőfeszítéseket kell tenni a legjobb megoldások
megtalálására, kész javaslatok ma még nincsenek. Végül Beck Tamás
egyetértését fejezte ki azokkal a képviselőkkel, akik véleménye
szerint csak a teljes nyilvánosság és a beleszólási lehetőség teheti
eredményessé és hazánk számára hasznossá a világkiállítás
rendezvényét.

    Ezután határozathozatal következett. Az Országgyűlés 15
ellenszavazattal, 71 tartózkodás mellett tudomásul vette a
kereskedelmi miniszter tájékoztatóját az 1995-ben megrendezendő
Budapest-Bécs Világkiállítás előkészületeiről. A határozatban
azonban a képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy az
előkészületi munkák helyzetéről ismételten kapjon tájékoztatást az
Országgyűlés. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 14:05


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (18. rész)

Ezután az interpellációk sora következett. Elsőként
Dr. Vona Ferenc (Pest m. 16. vk.) ráckevei körzeti
---------------
állatorvos interpellált a ráckevei (soroksári) Duna üdülőkörzet
fejlesztési támogatását kérve.

    Beck Tamás kereskedelmi miniszter írásban válaszolt Vona Ferenc
felvetésére.Utalt arra, hogy a kormány 1985-ben megvitatta az ország
hosszú távú idegenforgalmi, ágazati és területfejlesztési
koncepcióját, és határozatot hozott az egyes földrajzi térségek
idegenforgalmi fejlesztésének fő irányairól. Az akkori döntés
alapján az ezredfordulóig - a nemzetközi és a hazai turizmus
szempontjából - kiemelt körzetnek tekinti hazánk nyugati
határszélét, Budapest és környékét - amelybe a ráckevei
Duna-üdülőterület is beletartozik -, a Mecsek-Villány térségét és a
Közép-Tisza vidékét. Előreláthatóan a VIII. ötéves tervidőszakban
kerülhet sor a ráckevei terület kiemelt fejlesztésére, de
természetesen addig sem hanyagolják el, sőt az Idegenforgalmi
Alapból nyújtott támogatások odaítélésénél különös gondot fordítanak
e területre. Tavaly infrastruktúrát javító célokra a minisztérium
200 millió forint támogatásából 60 milliót az akkor még nem kiemelt
üdülőkörzetekben használtak fel, s e forrásból a ráckevei
Duna-körzet 8,5 millió forintot kapott. A miniszteri válaszban
szerepelt, hogy az érdekelt társszervekkel együtt a Kereskedelmi
Minisztérium konkrét javaslatot készít a következő ötéves terv
kidolgozása során az idegenforgalmilag frekventált területek kiemelt
fejlesztési lehetőségeiről, s erről - a népgazdasági terv egészével
együtt - az Országgyűlés fog döntést hozni.

    Az interpellációra adott választ a képviselő tudomásul vette, az
Országgyűlés 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta.
(folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 15:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (19. rész)

Pregun István (Szabolcs-Szatmár m., 1. vk.) a nyiregyházi
-------------
Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora az egyházi
középiskoláknak nyújtott állami költségvetési támogatás emelése
tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Kifejtette: az egyházi
iskolák és diákotthonok alapvetően nem az egyházak számára képeznek
szolgálattevőket - papokat -, hanem elsősorban közoktatási feladatot
látnak el, s nem is akármilyen színvonalon. Az 1987-es statisztikai
évkönyv adatait idézve rámutatott: egy állami gimnázium tanulója a
költségvetésnek 20.357 forintjába került, ugyanebben az évben az
egyházi iskolák minden tanulója 1600 forint állami támogatást
kapott. Kérte a pénzügyminisztert, hogy az egyházi iskolák az eddigi
államisegély-rendszer helyett - tanulóik létszámának megfelelően -
költségmegtérítésként a költségvetésből megkaphassák azt az
összeget, amit az állam ezeknek a középiskolásoknak a nevelésére és
oktatására fordítana, ha ők nem egyházi iskolába járnának.

    Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta:
    ---------------
az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó tekintetében az
egyházi iskolákkal szemben semmiféle diszkriminációt nem
alkalmaznak, ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint az állami iskolák,
illetve a magánszemélyek. Ugyanakkor elismerte, hogy az egyházi
iskolák vagy más szervezetek által üzemeltetett tanintézetek állami
támogatási rendszere nem egységes elvi alapra épül. Ezért
indokoltnak tartotta, hogy az egyházi iskolák állami támogatásának
feltételeit a jövőben a tanulói létszám függvényében határozzák meg.
A cél az, hogy az oktatást - e fontos társadalmi feladatot -
egységes mértékkel támogassa az állam, függetlenül az intézmény
fenntartójától. Ily módon az állam minden tanuló után azonos
összegben meghatározott, garantált támogatást nyújtana. A
pénzügyminiszter lehetőséget látott arra is, hogy az iskolák
fenntartójától függetlenül az egységesítés már az 1990. évi
költségvetésben történjék meg. Végezetül felhívta a figyelmet arra,
hogy az állam az egyházak támogatását az 1989. évi költségvetésben
lényegesen növelte, 174 millió forintról 374 millió forintra. Ezen
belül az állami segély mértéke 60 millió forinttal emelkedett. Ez az
összeg már idén lehetővé teszi, hogy kismértékben növekedjék az
egyházi iskolák állami támogatása. A képviselő, illetve az
Országgyűlés a miniszteri választ elfogadta. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 15:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (20. rész)

Fenyvesi Henrik (Somogy m. 7. vk.), a balatonszárszói Vörös
---------------
Csillag MGTSZ elnökhelyettese a Balaton-parti települések
zártkertjeinek beépítése tárgyában interpellált Derzsi András
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Rámutatott, hogy
több, jelenleg érvényes rendelet súlyosan sérti a Balaton partján
lakók érdekeit, megengedhetetlen, hogy az ott élők - akik nem üdülni
kívánnak zártkertjeikben - ne építhessenek ugyanúgy gazdasági
épületet, mint ahogy az bárhol másutt az országban lehetséges.

    Válaszában a miniszter rámutatott, hogy 1989. január 1-jétől
korlátozás alá eső települések azon területrészein, ahol a vezetékes
ivóvízellátás biztosított, a szennyvízelvezetés céljára szolgáló
közcsatorna megépült és megfelelő a szennyvíztisztítás, lehetőség
van a szálláshelyek növelését szolgáló új épületek létesítésére. A
tilalom szélesebb körű feloldására, amely a zártkerteket is
érintette volna, még nincs lehetőség, főként környezetvédelmi
okokból. Mint mondta, a zártkertekkel kapcsolatos differenciált
szabályozás kidolgozását elősegíti, hogy az érintett megyei és helyi
tanácsok már megkezdték a part menti települések zártkertjeinek
felülvizsgálatát. Ezt a munkát az idén felgyorsítják, és az első
félév végére befejezik. Ennek eredményeként azokon a területeken,
ahol a környezeti feltételek lehetővé teszik, javasolni fogják a
Minisztertanácsnak a tilalom feloldását.

    A képviselő a választ azzal a feltétellel fogadta el, hogy a
zártkertek ügyét még az idén napirendre tűzik és az érintett
körzetekben az építési tilalmat feloldják. Az Országgyűlés Derzsi
András válaszát tudomásul vette. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 15:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (21. rész)

Antal Imre (Pest m. 19. vk.), a Mezőgép Érdi Gyáregységének
----------
igazgatója a Parlament novemberi ülésszakán interpellált a
kereskedelmi miniszterhez a szeszes italok reggel 9 óra előtti
árusítási tilalmának megszüntetése tárgyában. Az államigazgatási
egyeztetési eljárási rend figyelembe vételével a válaszadást a
mostani ülésszakra halasztották.

    Beck Tamás tájékoztatta a képviselőket, hogy széles körű
megbeszélést folytattak az interpellációról, s a vélemények
megoszlottak. A Országgyűlés kereskedelmi bizottsága, a
Pénzügyminisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara, a Fogyasztási
Szövetkezetek Országos Tanácsa, a fővárosi és a megyei tanácsok
egyetértésével találkozott az adminisztratív korlátozás
megszüntetése. A Parlament szociális és egészségügyi bizottsága
viszont - tekintettel az Országos Egészségvédelmi Tanács
állásfoglalására - az égetett szeszes italok árusítási tilalmának
csupán részleges feloldását javasolta. Ezt támogatta a Szociális és
Egészségügyi Minisztérium is. Miután a véleménykülönbségek ellenére
azzal mindenki egyetértett, hogy az alkoholizmust adminisztratív
eszközökkel még sehol a világon nem sikerült megszüntetni, ezért a
témakört az Országos Egészségvédelmi Tanács még az idén teljes
körűen megvizsgálja.

    A miniszter bejelentette, hogy a kereskedelmi tárca korábbi
álláspontja szerint kezdeményezi a rendelet érintett paragrafusának
hatályon kívül helyezését. Néhány értékesítési korlátozás - például
az ifjúsági rendezvényeken - azonban továbbra is érvényben marad. A
szakigazgatási szervek egyébként indokolt esetben korltátozhatják a
szeszes italok értékesítését.

    Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a miniszter
válaszát elfogadta. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 15:43


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (22. rész)

Szabó Kálmán (Budapest 36. vk.), a Marx Károly
-------------
Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az
állami vállalatok érdekeltségeinek külföldiek részére történő
eladásával kapcsolatban interpellált. Véleménye szerint szükség
lenne arra, hogy a Minisztertanács felhatalmazást kérjen az
Országgyűléstől a tervbe vett intézkedésekre, amelyeknek a célja az
állami tulajdon jobb hasznosítása. Ma még hiányoznak a megfelelő
tőkeértékelési eljárások, a vállalkozások működésének értékelése
bizonytalan. Ez nem lehet egyes hivatalok belügye, sőt az
államapparátus egészéé sem. A megfelelő megoldás az ország jövőjét
döntően befolyásolhatja. Az sem közömbös, hogy az elidegenítésből
származó bevételeket a kormány mire kívánja felhasználni.

    Szabó Kálmán felvetésére válaszolva Villányi Miklós
pénzügyminiszter elmondta: a kormány határozott szándéka, hogy a
társadalmi tulajdon új, hatékonyabb működési rendjével kapcsolatos
elgondolásait az Országgyűlés elé terjeszti, sőt javaslatot tesz
megfelelő garanciákat tartalmazó jogi megoldás kimunkálására is.
Állami vállalatok érdekeltségeinek külföldi értékesítésére
mindezideig csupán előkészületek történtek. Ez ugyanis nem azonos
vegyesvállalatok alapításával. Amennyiben az állami vállalat egyes
érdekeltségeit reális áron adják el, az nem csökkenti a nemzeti
vagyont. Az jelent veszélyt, ha a magyar fél a vagyont valóságos
értékénél alacsonyabb áron kínálja. A pénzügyminiszter elmondta,
hogy az átalakulási törvénybe olyan szabály beiktatását javasolják,
amely érzékelhető vagyoncsökkenés esetére fenntartja a kormány
számára a beavatkozás lehetőségét. Amennyiben az állami vállalat
társasággá alakul, vagyonát újra kell értékelni, mégpedig
hitelesített módon.

    A Parlament egyébként az átalakulási törvény vitája során
foglalkozik a vagyonértékeléssel, s később is lehetőség nyílik erre,
a vállalkozásban működő állami vagyon kezelésével kapcsolatos
kormányelgondolások előterjesztésekor. A kormány már ezt megelőzően
a terv- és költségvetési bizottság elé terjeszti az állami vagyon
értékesítésére vonatkozó elgondolásait.

    A képviselő és az Országgyűlés Villányi Miklósnak az
interpellációra adott válaszát - egy ellenszavazattal, két
tartózkodás mellett - tudomásul vette. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 15:56


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (23. rész)

Winkler László (Győr-Sopron m., 8. vk.), a Mosonmagyaróvári
--------------
Fémszerelvénygyár művezetője a hegyeshalmi közúti határátkelőn
kialakult forgalmi helyzet tárgyában címzett interpellációt a
pénzügyminiszterhez a Parlament elmúlt ülésszakán. Akkor a
miniszteri választ sem a képviselő, sem pedig az Országgyűlés nem
fogadta el. Az interpellációban foglalt kérdések vizsgálatát az
Országgyűlés a kereskedelmi bizottság hatáskörébe utalta. A testület
az ügyben érdekelt szervek vezetőinek részvételével ez év február
23-án kihelyezett ülést tartott Hegyeshalmon. A képviselők
informálódtak a vámhivatali és a határőri munkáról, a forgalmi
helyzetről, a vámeljárás jelenlegi rendjéről és a tervezett új
intézkedésekről, s meghallgatták a pénzügyminiszter-helyettes, a
Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, valamint a BM Határőrség
országos parancsnoka jelentését az interpellációban foglalt
kérdésekről. Mindezek alapján készitette el a bizottság a
jelentését. Eszerint: a Vám- és Pénzügyőrség tavaly júniusban kapott
felsőfokú devizahatósági jogkört az utasok által behozott árukra.
Ennek alapján, amennyiben a vámkezeléshez devizahatósági engedély
szükséges, ezt (ha az áru vásárlásának devizafedezete igazolt) a
határvámhivatal adja meg, és egyúttal elvégzi a vámáru vámkezelését.
Ez az intézkedés - amely több százezer állampolgárt mentesített
attól, hogy lakóhelyéről a megyeszékhelyi vámhivatalhoz, illetve
devizahatósághoz utazzon - általános egyetértéssel találkozott. Igaz
azonban, hogy ezzel növekedett a várakozási idő, s nőttek a
vámtisztviselők terhei is. A bizottság úgy tájékozódott, hogy a
vámeljárási tervek összhangban vannak az interpelláló képviselő
javaslatával. Ezek szerint a határátkelőhelyen a vámtisztviselő csak
a személyi adatok ellenőrzését és az áru azonosítását végzi majd,
ezt követően az utas várakozás nélkül - a behozott vámáruval együtt
- továbbutazhat. A vámkezelést, a vám megállapítását az illetékes
megyeszékhelyi vámhivatalok végzik számítógépekkel, s az utas a
vámokmányokat postán kapja meg, azaz nem az utas és az áru utazik,
hanem az okmányok. A bizottság jelentése arról is tájékoztatást
adott, hogy április 1-jéig elkészül a hegyeshalmi új
határátkelőhely. Az interpelláló képviselő kérésével összhangban a
beérkező személygépkocsik továbbra sem haladnak át Hegyeshalom
községen. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 16:02


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (24. rész)

Vizsgálják a statisztikai lap megszüntetésének lehetőségét is. A
kereskedelmi bizottság úgy döntött, hogy még ez év októberében
napirendjére tűzi a határforgalomban összegyűlt tapasztalatok
megtárgyalását.

    Winkler László a bizottság jelentését elfogadta, s azt az
Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. A Parlament ellenszavazat
és tartózkodás nélkül tudomásul vette a jelentést. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 16:03


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (25. rész)

Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.), a Húscsibenevelő Társaság
------------
Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalatának igazgatója az
élelmiszergazdaság támogatáscsökkentése tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez. A képviselőt az indította kérdése
megfogalmazására, hogy az államközi kötelezettségek teljesítése - a
januárban megállapított támogatási mértékkel számolva - valamennyi
baromfifeldolgozó vállalatnál veszteséget okozna. Ezzel kapcsolatban
azt tudakolta a pénzügyminisztertől: kötelezhetők-e a vállalatok
olyan államközi szerződés teljesítésére, amely egyértelműen
veszteséget okoz.

    Villányi Miklós válaszában leszögezte: a kormány álláspontja
    ---------------
és a jogszabályok előírásai szerint is egyértelmű a válasz; a
vállalatok nem kötelezhetőek veszteséges termelésre. Éppen ennek
elkerülését szolgálja a KGST viszonylatában hosszabb ideje működő -
a valós piaci árviszonyokat sok esetben nem követő árak miatt
alkalmazott - költségvetési árkiegyenlítési rendszer. Ez egyébként
az élelmiszergazdasági termékek esetében a legmagasabb. A
baromfiexporttal kapcsolatos probléma előzményéhez tartozik, hogy a
múlt év decemberében jóváhagyott költségvetési variáció a
szocialista viszonylatú támogatás 4 milliárd forintos mérséklését
irányozta elő, ami a rubelexport-árkiegyenlítésben 9 százalékos
csökkentést jelentett. Ez a jelentős mértékű támogatáscsökkenés
valóban gazdaságtalanná tette volna a baromfiexportot. A
baromfitermelők gondjára végül áthidaló megoldás született. Ennek
lényege, hogy a januári parlamenti ülésszakot követően folytatódtak
a szocialista államközi szerződésekre vonatkozó tárgyalások. Ezek
során kiderült, hogy a korábban számításba vett élelmiszerexport
mennyisége nem teljes egészében része az államközi szerződésnek. Így
lehetővé vált a mennyiség csökkentése, s az ezzel összefüggő
támogatás-megtakarítás révén továbbra is biztosítható az
Országgyűlés által elfogadott csökkentés. Ugyanakkor a
rubelelszámolású élelmiszerkivitelt sem kell 9 százalékkal, hanem
csak 2 százalékkal csökkenteni. Ezzel a csirke-exportnál 202
százalékos támogatás érvényesül az idén. A pénzügyminiszter reményét
fejezte ki, hogy a februárban módosított rubel-árkiegyenlítési
kulcsok már elfogadható jövedelmezőséggel teszik lehetővé az
államközi szerződésben foglalt vágott csirke-kivitelt.

    A pénzügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő és az
Országgyűlés - egyhangúlag - elfogadta. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 16:16


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (26. rész)

Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk), a Mohácsi Farostlemezgyár
------------
műszaki igazgatóhelyettese a jövedelemadó-törvény módosítása
tárgyában interpellált Villányi Miklóshoz. A képviselő - két társa
nevében is szólva - kifogásolta, hogy a bérből és fizetésből élők
mintegy 40 százaléka nem részesülhet közműfejlesztési
visszatérítésben, mert jövedelmük nem éri el az adósáv alsó határát.
Rámutatott, hogy hathatós segítségben kellene részesíteni a
kiskeresetűeket és a nyugdíjasokat a közcélú, nélkülözhetetlen
infrastruktúrát biztosító közművek létrehozásában.

    Válaszában a miniszter elismerte, hogy az adóból levonható
különböző kedvezmények nem érvényesíthetők az alacsony
jövedelműeknél. Hozzátette azonban, hogy az Országgyűlés júniusi
ülésszakán a Pénzügyminisztérium a kormány nevében beszámol az
adórendszer működésének első éves tapasztalatairól, és javaslatot
tesz a továbbfejlesztés lehetséges irányára. Villányi Miklós azt
mondta: jelenleg nem lát lehetőséget arra, hogy az adót nem fizetők
az adórendszeren belül részesüljenek kedvezményben. Ehhez be kellene
vezetni a negatív adó intézményét. Tovább vizsgálják azonban, hogy a
helyi tanácsok bevonásával milyen feltételekkel lehetne
igazságosabbá tenni a kedvezményeket - mondta a miniszter.

    Balogh Gábor nem fogadta el a miniszter válaszát, miként a
képviselők sem: 127-en elutasították a választ, 87-en elfogadták és
54-en tartózkodtak. Ezért az ügyrend értelmében az illetékes terv-
és költségvetési bizottsághoz utalták az interpellációt; a bizottság
a következő ülésszakon tesz jelentést az Országgyűlésnek. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 16:18


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (27. rész)

Filló Pál (Budapest 18. vk.), az Athenaeum Nyomda
----------
korrektor-főrevizora a Szerbhorvát Általános Iskola és Gimnázium
rekonstrukciójának felgyorsítása ügyében interpellált. Elmondta,
hogy az iskola felújítása 13 éve húzódik, és eddig a különböző
tervvariációk elkészítésére már egymillió forintot költöttek, de még
csak a diákotthon építése kezdődött meg. Közölte, hogy felvetéséhez
öt képviselőtársa csatlakozott.

    Czibere Tibor művelődési miniszter válaszában egyetértett azzal,
hogy különösen fontos kérdésről van szó, de elmondta, hogy a
nemzetiségi iskola felújítását eddig az anyagi lehetőségek
korlátozták. A minisztérium valóban 1976-ban határozta el egy új
iskolakomplexum építését, de a felajánlott területeket az érintettek
nem fogadták el. Ezért döntöttek a már meglévő
iskolaépület-együttes, teljes átépítéséről, bővítéséről. A
kollégiumi beruházás a múlt évben ötmillió forintos ráfordítással
megkezdődött, e célra az idén 45 milliót költenek, és várhatóan 1990
május végére átadják az épületet. A teljes beruházás több mint 100
millió forintba kerül majd. Az iskolarekonstrukció tervezése
folyamatos, de a munka gyorsítását nehezíti, hogy az épületben egy
nem nemzetiségi óvoda is működik, és annak átköltöztetését is meg
kell oldani. A rekonstrukció előreláthatóan a jövő év őszén
kezdődhet meg, az építkezés idején az oktatómunkát a már elkészült
kollégiumban végzik majd. A minisztérium központi keretből
finanszírozza a rekonstrukciót, és kiemelten kezeli a programot. A
felújított nemzetiségi iskolában várhatóan 1992-ben kezdődhet meg a
tanítás.

    A miniszter azt is bejelentette, hogy Budapesten, a XIII.
kerületben új szlovák nemzetiségi általános iskola, gimnázium és
diákotthon is épül. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő
elfogadta, és az Országgyűlés - egy tartózkodással - tudomásul vette.
(folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 16:21


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (28. rész)

Biacs Péter (Budapest 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari
-----------
Kutatóintézetének főigazgatója az ólommentes benzin előállításának
növelése tárgyában interpellált az ipari miniszterhez. Elmondta:
Magyarországon egy év alatt másfél millió tonna benzint
forgalmaznak, s ennek felhasználásakor mintegy 800 tonna ólom kerül
a környezetbe. Megkérdezte: mit terveznek a kőolajfeldolgozó üzemek
az ólommentes benzin előállításának növelése érdekében, illetve a
gépkocsik és egyéb járművek üzemmódjának ólommentes benzinre való
átállításához milyen intézkedésekre van szükség.

    Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár válaszában
kifejtette: jelenleg az ólomadalék a megfelelő oktánszám beállítását
szolgálja a benzingyártásnál. A hazánkban gyártott benzinek
ólomtartalma a korábbi 0,8 gramm/literről mára 0,4 gramm/literre
csökkent. Az ólomszegény benzin már nálunk is 0,15 század
gramm/liter ólmot tartalmaz, akárcsak egész Európában. Belföldön
tavaly 17 ezer tonna ólommentes benzint értékesítettek, mert nem
volt többre igény. A cél azonban az európai követelményszintnek
megfelelően nálunk is a motorbenzin ólomtartalmának drasztikus
csökkentése. Ehhez az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Dunai
Kőolajipari Vállalata e hónap elején hitelszerződést írt alá egy 600
ezer tonna kapacitású reformálóüzem kialakítására. Ez a beruházás
6 milliárd forintba kerül, még a idén megkezdődik és 1991
augusztusában fejeződik be. Ezzel 1992-től elvileg nálunk is elérhető
lesz, hogy motorbenzinből a teljes felhasználást az alacsony
ólomtartalom, illetve az ólommentesség jellemezze. Ugyanakkor
Magyarországon csak több százezres széria esetén lenne gazdaságos az
ólommentes benzin használatát lehetővé tevő katalizátor gyártása,
amelyben ráadásul platinára is szükség van.

    A képviselő az államtitkár válaszát elfogadta, az Országgyűlés
pedig tudomásul vette. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 17:23


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (29. rész)

Kiss Imre (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 26. vk.), a Mezőkövesdi
---------
Áfész nyugalmazott elnöke a Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomás
utasváró épülete és magasított peronja megépítésének tárgyában
interpellált. Indoklásában elmondotta, hogy havonta 24 ezer ember
közlekedik itt, s egy felvonulási barakképületben kell várakozniuk.
Húsz éve szorgalmazzák egy kultúrált épület megépítését az
életveszélyes váróterem helyett. Elmondta, hogy az ügyben már
többször fordult a MÁV Vezérigazgatóságához és miskolci
igazgatóságához, az előző közlekedési miniszterhez, s ígéreteket
kapott. Tavaly, az év első napjaiban azt közölték vele, hogy
elfogyott a pénz, és nem lesz váróterem, illetve ha lesz is, csak
ideiglenes. Ezt a választ, illetve megoldást sem ő, sem
választópolgárai nem fogadják el.

    Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter
rámutatott, hogy 100 olyan állomás van a fővonalak mellett, ahol
hasonlóak a körülmények, s 10 milliárd forint kellene ahhoz, hogy
mindenütt korszerű épületek fogadhassák a vasúton közlekedőket.
Mindazonáltal a Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomáson a MÁV
mintegy 4 millió forintos költséggel megépít egy 240 négyzetméteres,
központi fűtéssel és pénztárral ellátott utasvárót. A miniszter
elmondta, hogy ezzel egyidejűleg, ez év június 30-ig elkészítik az
aszfaltozott, magasított peront is.

    Mind a képviselő, mind az Országgyűlés - egy angúlag - elfogadta
a miniszteri választ. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 17:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (30. rész)

Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron m., 2. vk.),
-----------------------
a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár minőségellenőre a győri helyi
autóbuszközlekedési díjak egységesítése tárgyában interpellált a
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez, valamint az
Országos Árhivatal elnökéhez. Mint kifejtette, Ménfőcsanak, Gyirmót
és Győrszentiván lakói joggal kifogásolják, hogy bár településüket
1971-ben Győrhöz csatolták, a számukra kiszabott autóbusz viteldíjak
magasabbak a helyi közlekedési tarifánál.

    Derzsi András az Országos Árhivatal elnökének
    -------------
egyetértését is tolmácsolva elismerte, hogy a közigazgatási
változásokat a közlekedési díjak módosítása késve követi. A probléma
az említetteken kívül az ország sok más csatolt településének lakóit
is foglalkoztatja. Az ellentmondást a kormány állásfoglalása alapján
az Országos Árhivatallal és a Pénzügyminisztériummal együtt ez év
szeptember 30-ig felülvizsgálják, s a városok agglomerációjára
vonatkozóan kidolgozzák az igazságosabb elővárosi, város környéki
díjrendszer alkalmazásának feltételeit. A döntéselőkészítő munkába
bevonják a képviselőket is.

    A választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyaránt
elfogadta. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 17:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (31. rész)

Simon Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 23. vk.), a Tiszai Vegyi
-----------
Kombinát pártbizottságának titkára - több képviselőtársának a
nevében is - a lakásvásárlás feltételeinek megváltoztatásáról szóló
kormányrendelet tárgyában intézett interpellációt a
pénzügyminiszterhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó
rendelet - a korábbi helyzettel ellentétben - nem az igénylő
személyéhez köti, nem alanyi jogon biztosítja a szociálpolitikai
kedvezményt és a kiemelt törlesztési támogatást. A támogatásokat
ugyanis csak olyan lakáshoz lehet igénybe venni, amelyet korábbi
tulajdonosa az OTP-től vásárolt meg. Másrészt a tanácsok
elvesztették vevőkijelölési jogukat a leadott lakásra, holott
jelentős anyagi ráfordítással éppen azok segítették a régi
tulajdonos lakásépítését. Simon Péter rámutatott arra, hogy az
érvényes szabályozás következtében az első lakásra várók a
támogatások nélkül nem tudják megvenni a leadott olcsóbb lakásokat.
Javasolta: a kormány sürgősen módosítsa a rendeletet oly módon, hogy
a pénzügypolitikai szempontok mellett elsődlegesen lakáspolitikai
szempontok érvényesüljenek.

    Villányi Miklós válaszában megindokolta a rendelkezést, amely
egyebek között azzal függ össze, hogy ez évtől bármely szervezet
vagy magánszemély végezhet ingatlanközvetítést. Elismerte azonban: a
lakásforgalmazás új feltételei nem teremthetők meg egyik napról a
másikra. Ezért a jelentkező feszültségek oldására előkészítették a
szóban forgó rendelet módosítását. Eszerint tanácsi kijelölés
alapján azok a visszavásárolt lakások is kiemelt kedvezménnyel
lennének értékesíthetők, amelyeket a lakásépítő, forgalmazó
vállalkozók nem vevőiktől vásároltak meg. Ugyanilyen feltételekkel
lesznek értékesíthetők az új lakást építőktől visszavásárolt lakások
is. A tervezet államigazgatási egyeztetése megtörtént, a javaslatot
a Minisztertanács hamarosan tárgyalja - mondta Villányi Miklós.

    Az interpelláló képviselő elfogadta és az Országgyűlés is
tudomásul vette a miniszter válaszát. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 17:54


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (32. rész)

Dr. Varga János (Pest m. 11. vk.), a Pest Megyei
---------------
Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás kerületi
főállatorvosa Monorierdő környezetzennyeződésével, illetve az
okozott károk felszámolásával kapcsolatban interpellált a
környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Hangsúlyozta, hogy
a két évvel ezelőtt feltárt súlyos környezetszennyezés még ma is
félelemmel tölti el az ott élő embereket. Ennek oka az, hogy mintegy
400 tonnányi, II. veszélyességi osztályba sorolt föld még mindig a
helyszínen van. Aggasztja a lakosságot az a csaknem 2 ezer
köbméterre becsült szennyezett talajvíz is, amelynek literje
helyenként 25 ezer mikrogramm krómot tartalmaz. A környék
lakosságának többsége nem tudja használni a korábban drága pénzen
épített törpevízművet, s az időközben rövid szakaszon kiépült
vezetékes vízműrendszer sem jut el a legveszélyeztetettebb helyekre.
A lakosság többször igéretet kapott a veszélyes hulladéknak minősülő
föld elszállítására, illetve a szennyezett talajvíz
krómtalanítására. Varga János feltette a kérdést: a minisztérium mit
szándékozik tenni a környezetszennyeződés következményeinek
felszámolására?
    Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter
    --------------
elmondta, hogy a helyszínen maradt mintegy 300 köbméternyi
szennyezett földet - amelyet eddig is a körülményekhez képest
szakszerűen tároltak - a március 1-jén megnyílt aszódi
veszélyeshulladék-lerakóban helyezik el véglegesen, a kárt okozók
költségén. A krómmal szennyeződött víz kezelésére tavaly egy
tanulmány készült, amely a víz kiszivattyúzását, szűrését javasolta.
Ezt a tervet végül elvetették, mert túl drágának bizonyult. A
szakemberek végül úgy döntöttek, hogy a csaknem kétezer köbméternyi
szennyezett víz, jól körülhatárolva, véglegesen a helyszínen marad.
Ami a környék vízellátását illeti, az érintett lakásokat most már
ráköthetik az ideiglenes kifolyó hálózatára. A település
vízellátásának végleges megoldását a miniszter egy közműtársulati
formában vélte megoldhatónak.

    Az interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés
- egyhangúlag - elfogadta. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 17:56


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (33. rész)

Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai
---------------
Napköziotthonos Óvoda óvónője a lakáscélú támogatásokkal
kapcsolatban intézett interpellációt a pénzügyminiszterhez.
Véleménye szerint nagymértékben megnehezíti a lakáshoz jutás
feltételeit a lakáscélú támogatásról szóló tavalyi rendelet. A
képviselőnő javaslata szerint módosítani kellene a jogszabályt,
mégpedig úgy, hogy a piaci kamatozású hitelek helyett állítsák
vissza a 3 százalékos kedvezményes kamatfeltételt, de rövidítsék le
a futamidőt 15 évre. Ezzel megteremtődne az állandó törlesztési
kötelezettség, amelynek révén a családok jobban tudják tervezni
kiadásaikat. A rövidebb törlesztési idő pedig azt biztosítaná, hogy
a költségvetés terhei se növekedjenek.

    A jelenlegi rendelet nem kedvez a lakáscserének sem, mert
kimondja, hogy a csere időpontjában irányadó kamatok szerint kell az
új törlesztőrészleteket megállapítani. A képviselőnő a rendeletnek
ezt a kitételét megszüntetni javasolja, mert véleménye szerint ez
nem segíti elő a lakásmobilitást, és így az első lakáshoz jutást is
nehezíti.

    Villányi Miklós válaszában határozottan leszögezte:
    ---------------
tisztában van azzal, hogy véleménye nem találkozik a képviselőnő
egyetértésével, de semmiképpen nincs mód arra, hogy a felvetett
javaslatokat foganatosítsák. Még gyorsított törlesztési ütem mellett
sem fogadható el a visszatérés a 3 százalékos kamatmértékhez. Az
infláció mértékétől elszakított kamatszínvonal az egész gazdaságban
óhatatlanul súlyos zavarokhoz vezet. A régi szabályozás szerint
minden lakáshitel-felvevő egységes mértékű támogatásban részesült, a
3 százalékos kamat és a hitel valóságos összege közötti különbözetet
az állam megtérítette. (Az idén egyébként az ilyen jellegű
költségvetési támogatás mértéke 43 milliárd forintot tesz ki.) Ezt a
támogatást kizárólag a hitelfelvevők élvezik, de az természetesen az
egész társadalmat terheli. Figyelembe kell venni azt is, hogy a 3
százalékos támogatási rendszer jövedelmi helyzetüktől függetlenül
azonosan kezeli a családokat, s nincs tekintettel a gazdasági, piaci
változásokra sem. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 17:57


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (34. rész)

Ezentúl a támogatások nem a kamatokhoz, hanem a hitelt igénylők
családi körülményeihez kötődnek. A miniszter elismerte, hogy az
újfajta hitelfelvételi rendszernek vannak vesztesei is, elsősorban a
gyermektelenek, illetve az egygyermekesek, de vannak olyanok is,
akiket az új rendelet egyértelműen kedvezően érint, így a három és
több gyermeket eltartó családok. A miniszter véleménye szerint, ha
elfogadnák az interpellációban részletezett javaslatokat, ez azt
jelentené, hogy a betéti kamatok mértékét is irreálisan alacsonyan
kellene tartani, ami még jobban visszafogná az amúgy is csekély
lakossági megtakarításokat. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a
költségvetési támogatás évi 4-5 milliárd forinttal emelkedne.
Enélkül is - fűzte hozzá Villányi Miklós - az 1989. évi
költségvetési törvény lakáscélú kiadása 68.5 milliárd forint. A
javaslatok elfogadása lényeges visszalépést jelentene, semmiképpen
sem illeszkedne a mai gazdaságpolitikai gondolkodáshoz, ezért az
interpellációt nem javasolja elfogadásra - mondotta a
pénzügyminiszter.

    A képviselőnő nem fogadta el a miniszter válaszát, az
Országgyűlés 17 ellenszavazattal, 69 tartózkodás mellett tudomásul
vette a miniszteri választ.

    Fehér Tibor (Veszprém m. 1. vk.), a Közlekedésgépészeti
    ----------
Szakközépiskola és Gépgyártástechnikai Szerelőipari Szakmunkásképző
Intézet igazgatója a közlekedési, hirközlési és építésügyi
miniszterhez intézett interpellációjában felvetette, hogy a Balaton
-parti általános építési tilalom immár 17 éve súlyos gondot jelent a
zártkerti gazdálkodóknak, akik a föld megmunkálásával kockáztatnak,
ugyanakkor a tilalmi rendelkezés miatt nem építhetnek gazdasági
épületeket. Eközben új kempingek, szállodák már létesülhetnek.
Íly módon a zártkerti gazdálkodást sújtó korlátozás szinte
alkotmányellenes és erkölcstelen. Sürgette, hogy a tárca még ebben a
félévben módosítsa a tiltó rendeletet.

    Derzsi András miniszter válaszában megemlítette, hogy egy
hasonló témájú interpellációra már válaszolt. Így csak annyit tett
hozzá, hogy a 4 ezer zártkertet érintően megvizsgálják a kérdéses
tilalmi rendelkezést, és ha megváltoztatása indokolt, akkor ilyen
értelmű, a feloldást szorgalmazó javaslatot tesznek a kormánynak.

    A képviselő ugyan azt mondta, hogy ha a felülvizsgálatra még az
első félévben sor kerül, elfogadja a miniszteri választ, de a
szavazásnál az elfogadás ellen voksolt. A Parlament így egy
ellenszavazattal és egy tartózkodással vette tudomásul Derzsi András
válaszát. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 19:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (35. rész)

Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis
---------------------------
Orvostudományi Egyetem II-es számú gyermekklinikájának tanársegédje
a sajtótörvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény és az
egyesülési törvény ellentmondása tárgyában interpellált az
igazságügyminiszterhez. Rámutatott, hogy a sajtótörvény értelmében
időszaki lapot állami szerv, gazdálkodó szervezet, társadalmi
szervezet és egyesület alapíthat. Ennek értelmében tehát
magánszemély nem alapíthat újságot, ugyanakkor a társasági törvény
lehetővé teszi, hogy természetes személy, magánszemély is
alapíthasson kft-t, vagyis jogi személyiségű társaságot. Azt
kérdezte a minisztertől: ,,Ezek alapján magánszemély alapíthat-e
időszaki lapot? Ha nem, akkor ez ellentmond a társasági törvénynek,
ha igen, akkor pedig a sajtótörvénynek.,,

    A képviselő szerint a másik ellentmondás: ,,az egyesülési
törvény 4. paragrafusa 1. bekezdés szerint társadalmi szervezetet,
megalakulását követően - ha kéri - nyilvántartásba kell venni, ha
ugyanezen törvény előírásainak eleget tesz. E törvény szellemének
ellentmond a régebbi keletű sajtótörvény 12. paragrafusa, amely
előírja minden időszaki lap engedélyeztetését.,, Véleménye szerint
indokolt lenne, hogy az időszaki lap alapítását csak nyilvántartás
céljából kelljen bejelenteni.
     Kulcsár Kálmán válaszában azt mondta, hogy az említett
     --------------
jogszabályok között nem lát ellentmondást, a társasági törvény
alapján létrehozott gazdasági szervezet ugyanis, - még ha egyetlen
magánszemély kezdeményezi is, és egyszemélyes kft-ként jön is létre
-, ezzel már jogi személlyé válik, s így lapot is alapíthat. A másik
ellentmondással kapcsolatban kifejtette, hogy két teljesen különböző
dologról van szó.

    A képviselő és az Országgyűlés is elfogadta a miniszter
válaszát. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 19:20


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (36. rész)

Ladányi József (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 25. vk.), megyei
--------------
tanácselnök interpellációjában szorgalmazta a 3-as számú
főközlekedési út mezőkövesdi átvezető szakaszának tehermentesítését,
a várost elkerülő útszakasz megépítését. Elmondta, hogy a városon
átvezető útszakaszon állandó a torlódás és sok a baleset. Mivel az
M3-as autópálya építése lelassult, ezért halaszthatatlan az elkerülő
útszakasz megépítése, ám ahhoz a pénzügyi fedezet hiányzik. A
képviselő ugyancsak javasolta a Mezőkövesd közelében lévő katonai
repülőtér felhasználását polgári célokra is.

    Derzsi András rövid válaszában elmondta, hogy a várost elkerülő
útszakasz megépítéséhez szükséges pénz rendelkezésre áll, ám a
kivitelezést akadályozza, hogy a tervezett tehermentesítő út mellett
lakók az építési engedélyt megfellebbezték. Az építés megkezdéséhez
az szükséges, hogy létrejöjjön a megegyezés a lakók és a megyei
közlekedési hatóság között. A katonai repülőtér polgári
hasznosításával kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy ez nincs
napirenden. A közép távú belföldi repülési tervekben ez az elképzelés
nem szerepel. A Honvédelmi Minisztériummal együtt vizsgálják annak a
lehetőségét, hogy szükség esetén már a közeljövőben a műszaki
okokból, kedvezőtlen időjárási körülmények miatt eredeti útirányukat
megváltoztatni kényszerülő gépek leszállhassanak a repülőtéren.

    A miniszteri választ Ladányi József és a Parlament - két
ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett - tudomásul vette.
(folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 19:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (37. rész)

Südi Bertalan (Bács-Kiskun m. 12. vk.), a Jánoshalmi
--------------
Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottságának titkára az önkéntes tűzoltók
tiszteletdíjának személyi jövedelemadó-alap alóli kivonásának
tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez.

    Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszában jelezte: egyetért
azzal, hogy az önkéntes és vállalati tűzoltók munkája a jövőben sem
mellőzhető. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a személyi jövedelemadó
kidolgozása és elfogadása óta számos olyan javaslat érkezett, amely
valamilyen társadalmi csoport, réteg adó alóli mentesítését kérte. A
mentességek köre már most is túl széles. A tiszteletdíj a miniszter
szerint indokoltan képez jövedelemadóalapot. A belügyminiszterrel
együttesen ugyanakkor meg fogja vizsgálni, hogy ez a díj vajon nem
költségtérítés jellegű-e, mert ez esetben mentesíthető.

    Az interpelláló képviselő a választ csak abban az esetben lett
volna hajlandó elfogadni, ha az nem tartalmaz megszorítást, azaz:
semmiképpen ne számítson a jövedelemadóalapba a tűzoltók
tiszteletdíja.

    Az Országgyűlés 6 ellenszavazattal, 26 tartózkodás mellett
elfogadta a miniszter válaszát. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 19:23


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (38. rész)

A nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás és az új
gyógyszerrendelet, illetve a szociális segélyezés egyszerűsítése,
valamint a gyógyszerárak kompenzálására alkalmazott segélyezési
rendszer tárgyában közösen interpellált a szociális és egészségügyi
miniszterhez Gregor Péter (Budapest 35 . vk.), a Magyar Optikai
     ------------
Művek csoportvezetője, dr. Kollár Katalin (Budapest 53. vk.), a
     ------------------
Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézet XVII/IV.
gyermekrendelőjének vezető orvosa és Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun
     ------------------

m. 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének
titkára.

    Gregor Péter rámutatott: ahhoz, hogy a szociális gondoskodásból
ne maradjon ki senki, megbízható adatbázisra lenne szükség a
tanácsoknál. Hangsúlyozta azt is, hogy választói drámai erővel
teszik szóvá a hosszadalmas sorban állást a gyógyszertárakban és az
orvosoknál, és jelezte, hogy az új gyógyszerrendeletet követően nagy
az ingerültség és az elkeseredés. A megnövekedett adminisztráció
miatt az orvosoknak az eddigieknél is kevesebb idejük jut a
betegekre. Időigényes és körülményes a tanácsi környezettanulmány a
segélyfolyósításhoz, és az egész eljárást nagyon sokan megalázónak
érzik.

    Dr. Kollár Katalin azt javasolta, hogy egyszerüsítsék a
segélyezés menetét: ne keressék fölöslegesen az eltartót, fogadják
el a körzeti ápolónő és orvos felelősséggel készitett
környezettanulmányi jelentését és a nyugdíjszelvényt a segélykérelem
mellé.

    Moravcsik Ferencné - akinek interpellációjához egyik
képviselőtársa is csatlakozott - arról szólt, hogy a családok
százait sodorta kilátástalan helyzetbe az új gyógyszerrendelet. A
segélyezési rendszer jelenlegi formájában csak a krízishelyzetbe
került családok kivételes segélyezésére alkalmas.

    Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszában
elnézést kért valamennyi betegtől és magyar állampolgártól az eddig
okozott kényelmetlenségekért. Ezeket csökkenteni fogják - igérte
munkatársai nevében is, és rendszeresen beszámolnak minderről a
Parlament szociális és egészségügyi bizottságának ülésén.
(folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 19:25


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (39. rész)

Írásbeli válaszában - amelyet a képviselők megkaptak - egyetértett
azzal, hogy a jelenlegi gyógyszerellátási rendszer bonyolult,
bürokratikus, anyagilag terhes és kényelmetlen. Ugyanakkor
hangsúlyozta, hogy nem a kormány és nem a minisztérium szabja meg a
gyógyszerre költhető összegeket, és a jövőben sem e szervek döntenek
a gyógyszertámogatás mértékéről és rendszeréről. A minisztérium az
első pillanattól kezdve vizsgálta, hogyan lehetne csökkenteni a
lakosság, a gyógyszerészek és az orvosok megnövekedett terheit és
a felesleges adminisztrációt. Bejelentette, hogy miniszteri biztost
nevezett ki, aki a gyógyszertári többletfeladatok megoldására máris
új munkaszervezési javaslatokat és az adminisztrációt csökkentő
változtatásokat dolgozott ki. Már folyik a szakmai vita a
szerződéses- és a magángyógyszertárak engedélyezéséről szóló
jogszabálytervezet fölött is.

    Az Országgyűlés és az interpelláló képviselők - 14 ellenszavazat
és 10 tartózkodás mellett - elfogadták a miniszterasszony válaszait.
(folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 19:52


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (40. rész)

Ezután három képviselő hasonló témában interpellált.

Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a
-------------
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB edelényi járási hivatalának
nyugalmazott elnöke az új nyugdíjtörvény előkészítése tárgyában
interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Elmondotta,
hogy az elmúlt napokban személyesen tájékozódott a
nyugdíjintézetben, s megtudta: 1989. január 1-jén 2 millió 425 ezer
400 nyugdíjas élt az országban. Negyvenezer forintban nyolcan
részesültek, 30-40 ezer forintos nyugdíjat tizenketten kaptak, s
20-30 ezer forint közötti nyugdíjat 388-an vettek fel. Kiemelte: a
közelmúltban már egy 48 ezer forintos nyugdíjat is számfejtettek, s
hozzátette, hogy igen sok dolgozónak ma ennyi az éves jövedelme.

    Hangsúlyozta: a jelenlegi nyugdíjtörvény sürgős módosításra
szorul. A legnagyobb gond és megoldásra váró feladat ma a 4000
forint alatti nyugdíjban részesülő 1 millió 400 ezer ember sorsa.
Kérte, hogy az új nyugdíjtörvény meghozataláig a legrászorultabb
nyugdíjasok helyzetének javítására tegyen intézkedést a kormányzat,
s a túlzottan magas nyugdíjaknál szabjon felső határt.
    Novák János (Budapest, 54. vk.), az Egyesült Vegyiművek
    -----------
főcsoportvezetője a kiemelten magas összegű nyugdíjakkal
kapcsolatban terjesztette elő javaslatait a Minisztertanács
elnökéhez címezve. A képviselő emlékeztetett arra, hogy hazánkban
2.5 millióan a szegénység határán élnek. Ezek az emberek, akik aktív
munkáséveik idején becsületesen dolgoztak, most joggal sérelmezik,
hogy a társadalom csak ennyit tud nyújtani részükre. Ez a társadalmi
háttér különösen kirívóvá teszi, hogy egy szűk réteg tagjai - akik
korábban vezető állásokat töltöttek be - 25 ezer forintos, vagy a
feletti nyugdíjban részesülnek. Bár a teljesítményelv
létjogosultságát nem tagadta a képviselő, javasolta, hogy amíg a
társadalombiztosítási rendszer nem teszi lehetővé a szegénységi
küszöb közelében élők helyzetének érezhető javítását, ne fizessenek
ki hazánkban 25 ezer forintot meghaladó nyugdíjat. Kérte a
Minisztertanácsot, hogy 1989. július 1-jéig dolgozzon ki új
társadalombiztosítási törvénytervezetet, és gondoskodjon arról, hogy
az így felszabaduló pénzt a kisnyugdíjasok ellátására, illetve a
rászorulók segélyezésére csoportosítsák át. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 19:54


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (41. rész)

Ugyancsak a nyugdíjasok gondjait vetette fel interpellációjában
Lásztity Radomír (Budapest, 31. vk.), a Budapesti Műszaki
-----------------
Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, aki két javaslatot
terjesztett elő. Először indítványozta, hogy a 70 éven felüli
nyugdíjasok kapjanak a várható infláció mértékét figyelembe vevő
további nyugdíjkiegészítést. Javaslatát a legfrissebb statisztikai
adatokkal indokolta. Ezek szerint az alapvető élelmiszerek ára 19
százalékkal emelkedett, többszörösére nőtt a gyógyszerek térítési
díja, s jelentősen megdrágultak a szolgáltatások is. Vodila Barna
javaslatához csatlakozva a képviselő szorgalmazta: készüljön átfogó
koncepció arról, hogy a nyugdíjakban mutatkozó aránytalanságokat
miként lehet felszámolni.

    A nyugdíjrendszerrel foglalkozó javaslatokra Csehák Judit
     ------------
válaszolt. A tárca vezetője emlékeztette a képviselőket arra, hogy a
Parlament idei őszi ülésszakának napirendjén szerepel a
nyugdíjrendszer módosításának tervezete, amelyet széles körű
társadalmi vitában szeretnének kimunkálni. Mindenki számára
egyértelmű - mondta -, hogy a nyugdíjrendszer változtatásra szorul,
és senkinek sem lehet érdeke a halogatás.

    Ami a már nyugdíjban lévők helyzetét, illetve az áremelkedések
ellentételezését érinti, a minisztérium sok javaslatot, kritikát
kapott. A gyakran egymásnak is ellentmondó észrevételek abból a
dilemmából fakadnak, hogy miként lehet kevés pénzt jól elosztani, és
hogyan lehet megtalálni a legjobb arányt a mindenkinek járó normatív
és a legrászorultabbaknak égetően szükséges szelektív pénzösszegek
között. Ez a feladat - ismerte el a miniszter - maradéktalanul jól
nem oldható meg. Az elhangzott képviselői felvetések kapcsán utalt
arra, hogy a kormány ígéretet tett: áprilisban áttekinti a
fogyasztói árak alakulását, s az érdekképviseletekkel közösen újra
számba veszi a még szükséges és lehetséges idei
nyugdíjkiegészítéseket. Ennek során - miként a képviselők is
ajánlották - javasolni fogják, hogy a magas nyugdíjban részesülők ne
kapjanak az alacsony nyugdíjasok számára megállapított újabb
díjemelésből. A nyugdíjak korlátozására vonatkozó indítvánnyal
kapcsolatban Csehák Judit úgy foglalt állást, hogy a
társadalombiztosítási elvek vitája után, az év végén
törvénymódosítással korlátozhatják ugyan az újabban megállapított
nyugdíjak felső határát, arra azonban nincs törvényes lehetőség,
hogy a már megállapított nyugdíjakat ne fizessék ki. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 19:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (42. rész)

Az interpellációra adott választ Vodila Barna és Lásztity
Radomír elfogadta, Novák János azonban nem értett egyet az
elhangzottakkal. Az Országgyűlés 8 ellenszavazattal, 30 tartózkodás
mellett tudomásul vette a szociális és egészségügyi miniszter
válaszát.

    Ezután a kérdések következtek. Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m.,
     ---------------
5. vk.), az igazságügyminisztertől kérdezte: hol vannak a koncepciós
perek iratai, mit tesznek azért, hogy előkerüljenek a szégyenteljes
ügyek dokumentumai. A koholt vádak alapján meghurcolt emberek között
ma is vannak olyanok - folytatta a kérdező -, akik még nem kaptak
teljes jogi elégtételt. Mikor és hogyan kívánják ezt pótolni?

    Kulcsár Kálmán részletes válaszában
    --------------
előrebocsátotta, hogy csak mai ismeretei alapján tud tájékoztatást
adni, a később feltárandó tények esetleg változtatnak a helyzeten.
Mint mondotta, az Igazságügyi Minisztérium munkatársai alapos
vizsgálatot folytattak azokon a helyeken - bíróságokon,
levéltárakban -, ahol fellelhetők lehetnek a szóban forgó periratok.
Mindezek alapján mondható: ezeket az iratokat általában úgynevezett
lajstromkönyvekben tartották nyilván. Ezek jelentős részét
megtalálták, más részük azonban egyelőre nincs meg, többet
kiselejteztek. A lajstromkönyvekből pontosan kiderül, hogy mi került
a bíróságokra, ott van-e még, s ha nincs, onnan hova került.

    A népbírósági iratok a Belügyminisztériumba kerültek. A
későbbiek során a belügyminiszter visszaküldte ezeket a
bíróságokhoz, így ezen akták túlnyomó része megtalálható. A titkos
(dupla nullás) ügyek lajstromait a legtöbb helyen sikerült
megtalálni, a hiányzók egy részét valószínűleg levéltárak őrzik,
mások megsemmisültek. A meglévő lajstromokból elvileg kideríthető,
hogy hol vannak az iratok. A nagyobbik hányad a fővárosi, illetve
megyei bíróságokon vagy levéltárakban található. Előfordult, hogy
ezeket a titkos iratokat is bekérte a Belügyminisztérium, de a
kutatások kiderítették, hogy 1957-ben a dokumentumok túlnyomó részét
visszaküldték a bíróságokhoz. Az akták fellelhetőségét nehezíti,
hogy jelentős részüknél időközben megszüntették a titkossági
jelzést, s normális büntetőügyekként újra lajstromozták az iratokat.
Emiatt sok esetben nehéz nyomon követni a periratok útját. A kutatók
olyan lajstromokat is találtak, amelyeken a jelzések nem pontosan
értelmezhetők, így a bennük foglalt ügyiratok fellelése is
nehézségekbe ütközik. Ennél is nagyobb gondot okoz azon ügyek
iratainak a megtalálása, amelyek a bírósági lajstromba sem kerültek
be. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 19:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (43. rész)

Vannak olyan akták is, amelyeket a Párttörténeti Intézet jegyzék
nélkül vett át a bíróságoktól. A budapesti katonai bíróság 1945-59
közötti ügy aktái közül a jelenlegi felmérések szerint 694 hiányzik.
Ezek nincsenek a bírósági irattárban, egy részük a
Belügyminisztériumba került, majd a hadtörténeti levéltárba, ott
azonban ezeket nem dolgozták fel. Így tehát csak szisztematikus
levéltári munka eredményeként lehet az iratok nyomára bukkanni. A
tényekhez tartozik még, hogy a fővárosi bíróság levéltárát 1956-ban
tűzérségi találat érte, s kideríthetetlen mennyiségű akta semmisült
meg.

    Az ártatlanul elítéltek jogorvoslatával kapcsolatban a miniszter
elmondta: kormányhatározat rendeli el, hogy tekintsenek át minden
olyan (1946 és 1962 között keletkezett) ügyet, amely nagy
valószínűséggel koncepciós elemet tartalmaz. Az eddigi sajtóvitákban
többször felvetődött, hogy ezeket a pereket törvényességi
perorvoslat vagy perújítás formájában kellene újra tárgyalni és íly
módon igazságot szolgáltatni. Ám olyan nagy tömegű esetről van szó -
hangsúlyozta a miniszter -, hogy ezek tárgyalása esetén lehetetlenné
válna a normális bírósági menet, továbbá a koncepcióra utaló elem
megléte igen nehezen bizonyítható. Ezért a kormányzatnak az a
szándéka: létrehoz egy bizottságot, amely csak azt deríti fel, hogy
melyek a koncepciós ügyek. Ezeknek a pereknek a feltérképezése után
döntenek a megnyugtató megoldásról. Nagy a valószínűsége annak,
mondotta Kulcsár Kálmán, hogy a tárca javaslata az lesz: a parlament
alkosson törvényt, amely ártatlannak jelenti ki az e perekben
elítélt embereket. Néhány, mindenki által tudottan koncepcióra épült
ügyben hamarosan bírósági felülvizsgálat kezdődik. A legfőbb ügyész
törvényességi óvást nyújt be a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, ahol
ezeket az ügyeket (15-16-ot) újra tárgyalják. Ezek között vannak a
nagy gazdasági perek, a kisgazda-perek, a Magyar Közösség
összeesküvési perek, továbbá néhány katonai és egyházi vonatkozású
per.

    A Recskre és más táborokba internáltak ügyével kapcsolatban a
miniszter azt mondta, hogy március 31-ig a Belügyminisztérium
összeállítja az internáltak névsorát, s ezt követően - május
közepéig - az ügyek megfelelő elintézésére a belügyminiszter, a
Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője és az
igazságügyminiszter együttesen tesz javaslatot a Minisztertanácsnak.
(folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 20:17


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (44. rész)

Kovács László (Pest m., 20. vk.) az igazságügyminiszterhez
-------------
intézett kérdésében azt tudakolta, hogy az igazságügyi kormányzat
szándékozik-e javasolni a Sztálin emlékét megörökítő 1953. évi I.
törvény hatályon kívül helyezését.

    A kérdésre Kulcsár Kálmán röviden válaszolt: készül a hatályon
     --------------
kívül helyezésről szóló törvénytervezet.

    A következő kérdést Tóth György (Szolnok m., 7. vk.) intézte
     -----------
ugyancsak az igazságügyminiszterhez arról: tervezik-e a bírósági
szervezet Kunszentmártonba való visszahelyezését. Mint elmondotta, a
kunszentmártoni járásbíróságot a helyi lakosok véleményének előzetes
kikérése nélkül 1984-ben megszüntették, s így a lakosok azóta peres
ügyeiket csak Mezőtúron intézhetik.

    Kulcsár Kálmán válaszában elmondotta: az ilyen és hasonló
    --------------
jellegű problémákat az új bírósági szervezeti rendszer
kialakításakor kívánják megoldani. Ám indokolt esetben az
Igazságügyi Minisztérium soron kívül is intézkedik, amennyiben az
érintett város biztosítani tudja a bírósági szervezet működéséhez
szükséges feltételeket.

    Biacs Péter (Budapest 30. vk.) a pénzügyminiszterhez intézett
    -----------
kérdést: a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó tudományos
kutatási és műszaki fejlesztési beszerzések után az intézményeknek
miért kell vámot fizetniük.

    Villányi Miklós válasza: Magyarország csatlakozott a vonatozó
ENSZ-megállapodáshoz, amely az oktatási, tudományos és kulturális
jellegű termékek behozatalát érinti. Ezt egy 1979-es törvényerejű
rendelettel kihirdettük. Ennek megfelelően a jelenlegi vámszabályok
előírják az ilyen jellegű beszerzések vámmentességét. Külön is
kedvezményt élvez az Akadémia 44 kutatóintézete. Természetesen, ha
új intézményt alapítanak, az is megkaphatja a szükséges
vámkedvezményt. Más a helyzet, ha egy vállalat kutatómunkája mellett
termelő tevékenységet is folytat. Ez esetben nem célszerű teljes
vámmentességet biztosítani, mert az a hasonló termelővállalatokkal
szemben indokolatlan előnyt jelentene. Ugyanakkor a különösen fontos
kutatást szolgáló eszközök behozatalához az ilyen intézmény is
kérhet vámmentességet. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 20:23


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (45. rész)

Filló Pál (Budapest, 18. vk.) megkérdezte: mennyiben felel meg
---------
a nemzetközi normáknak a fővárosi levegőszennyezettség-mérő
rendszer, s tervezik-e ennek fejlesztését.
    Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási
    --------------
miniszter válaszában rámutatott: az embereket közvetlenül érintő
környezeti terhelések dolgában mindig a Szociális és Egészségügyi
Minisztérium jogosult intézkedni. Következésképpen ez a tárca
üzemelteti azt a rendszert is, amely az emberre gyakorolt
környezetvédelmi hatásokat mutatja ki.
    Csehák Judit kifejtette a levegőszennyezettségi normákat
    ------------
- szakemberek tanácsára - a szociális és egészségügyi miniszter
rendeletben állapítja meg. A hazai határértékek a nitrogéngázok és a
kéndioxid esetében megfelelnek a nemzetközi előírásoknak, csak a
Német Szövetségi Köztársaságban, Japánban és az Egyesült Államokban
szigorúbbak a normák. A szénmonoxid esetében azonban mindenképpen
további szigorításra van szükség. A Fővárosi Tanács környezetvédelmi
bizottságával megállapodva a szakértők felülvizsgálják ezeket a
normákat, és javaslatokat tesznek a szükséges módosításra. A
mérőműszerekkel kapcsolatban leszögezte: ezek működtetője a Fővárosi
Tanács megbízásából a Fővárosi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás.
Nyolc automatát és 35 egyéb kisegítő műszert üzemeltetnek. A
Fővárosi Tanács 55 millió forintot fordít idén ezeknek a műszereknek
a cseréjére. Ez minden bizonnyal elég lesz a legfontosabb készülékek
beszerzésére. Kiemelte: a levegőszennyezettség mérséklése érdekében
nemcsak világszínvonalú normákra és jó mérőműszerekre van szükség,
hanem a közlekedést korlátozó intézkedésekre is. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 20:35


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (46. rész)

Balogh László (Békés m. 14. vk.) elmondta, hogy a Békés
-------------
megye keleti részén húzódó Élővíz-csatorna iszapkotrási munkájának
elvégzésére vonatkozó kérdésére Maróthy László környezetvédelmi és
vízgazdálkodási minisztertől a napokban írásban részletes választ
kapott, s ezért eltekint a szóbeli indoklástól.

    Fodor Sándor (Fejér m. 5. vk.) azt kérdezte Derzsi Andrástól,
    ------------
hogy mikor hatálytalanítják a gépjárművek tüzelőanyag- és
kenőanyag-mennyiségi és -minőségi normájára vonatkozó rendeletet. A
miniszter válaszában elmondta, hogy a jogszabályt még az első
félévben hatályon kívűl helyezik, s így a vállalatok mentesülnek a
bonyolult adminisztrációtól. Hozzátette: a normák rendszeres
karbantartásának önkéntes alkalmazási lehetőségét azonban továbbra
is biztosítani kívánja a minisztérium azoknak a vállalatoknak,
amelyek az üzemanyag-takarékosságot ösztönözni akarják.

    Kovács András (Heves m., 10. vk.) két kérdést
    -------------
intézett a pénzügyminiszterhez a különleges helyzetből adódó
vállalati többletjövedelmek elvonása tárgyában:

    - melyek azok a különleges körülmények, amelyek a
többletelvonást indokolják, és mennyire normatívak ezek?

    - hogyan kapcsolható ez az elvonás az 1989. évi állami
költségvetéshez?

    Villányi Miklós válaszában kifejtette:
    ---------------
a befizetési kötelezettség megállapítása nem ellentétes az
Országgyűlés által elfogadott költségvetéssel. A befizetési
kötelezettség azokra a vállalatokra, szakágazatokra terjed ki,
amelyeknél döntően ár-okokra, sajátos természeti és forgalmazási
körülményekre visszavezethetően különleges jövedelem képződik. Ilyen
például a Magyar Villamos Művek Tröszt, az Országos Kőolaj- és
Gázipari Tröszt, a belkereskedelmi ágazatból a
termelőeszköz-nagykereskedelem - főként tehát az olyan szféra, ahol
monopólhelyzet érvényesül a verseny helyett. A kormány mindazonáltal
nem tekinti hosszú távú megoldásnak az ilyen
többletjövedelem-elvonást - fűzte hozzá Villányi Miklós, és
kilátásba helyezte, hogy ennek megszüntetésére a kereskedelemben
esetleg már az idén sor kerülhet. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 20:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés ülésszaka (47. rész)

Bödőné Rózsa Edit (Csongrád 3. vk.) a művelődési miniszterhez
-----------------
intézett kérdést az 1985-ben elfogadott oktatási törvény tárgyában.
Minthogy a tartalom korszerűsödése nem ment végbe, az oktatásra
fordított pénzeszközök nem változtak, illetve csökkentek, ezért
megkérdezte, megvannak-e a személyi és tárgyi feltételei az annak
idején elhatározott reformnak, és viseli-e az ezzel összefüggő
felelősséget a művelődési miniszter.

    Czibere Tibor válaszában elmondta: a törvény életbe lépése óta a
tapasztalatok azt mutatják, hogy a közoktatásban nőtt a
nevelőtestületek és az egyes pedagógusok szakmai aktivitása, a
kísérletezők és az alternatív oktatási programot választók száma.
Ugyanakkor a pedagógusok és az iskolák nagy része egyelőre még
bátortalanul él a szakmai önállósággal. A színvonalas oktató-nevelő
munkához ugyanis hiányoznak a tárgyi feltételek, és ez sok
pedagógusnak kedvét szegi - mondta. A képviselőkhöz és
minisztertársaihoz fordult azt kérve, hogy amikor az új
költségvetésről döntenek, s ezzel az oktatási reform továbbvitelét
meghatározzák, mérlegeljék: a társadalom tud-e, akar-e a nemzeti
jövedelemből az oktatásügy számára a jelenleginél nagyobb
részarányt biztosítani. A minisztériumban kialakult helyzetről is
szólt. Leszögezte, hogy semmifajta visszarendeződésben nem érdekelt,
a közoktatásért felelős miniszterhelyettes távozásáról azt
állapította meg, hogy a miniszterhelyettesnek része volt a
közoktatás jelenlegi állapotának kialakulásában, hiszen ez nem a
leguttóbbi 9 hónap, hanem több év döntéseinek az eredménye. A
minisztérium helyzetét bíráló, a Magyar Nemzetben megjelent
nyilatkozatot önigazolónak nevezte, visszautasíttotta, végül pedig
hangsúlyozta, hogy tevékenységének megítélésére egyedül az
Országgyűlést tekinti hivatottnak.(folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 21:03


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (48. rész)

Bódi János (Baranya m., 11. vk.) a szociális és egészségügyi
----------
miniszterhez intézte kérdését: milyen intézkedéseket tesznek a
mentőszolgálat technikai fejlesztésére, különös tekintettel az
elavult Nysa-mentőkocsik kicserélésére. Csehák Judit válasza: a
mentőszolgálat a Mercedes rohamkocsik mellett 1000 Nysa-járművet is
használ, és ezek a kocsik valóban nem felelnek meg a korszerű
betegszállítás követelményének. Igaz, még az idén is vásárolunk 100
millió forintért kétszázat a Nysákból, de mivel ismeretes, hogy a
gyártó rövidesen felhagy előállításukkal, versenytárgyalást írtunk
ki a további mentőautó-beszerzésekre. A mentőszolgálat gépkocsijai
évente összesen 50 millió kilométert futnak, igen leterheltek, és
minden évben legalább kétszázat kell korszerűbbre cserélni. A
betegszállítás gyorsítása érdekében - persze ahol lehetőség van arra
- tervbe vették azt is, hogy a társadalombiztosítással közösen
kifizetik a magángépkocsikkal, illetve taxikkal való fuvarozást. Így
a betegeket megkímélnék a nagy várakozási időtől s ezzel a
kiszolgáltatottságtól is. A mentőszolgálat az idén fejleszti a légi
betegszállítást is, rövidesen új repülőt és helikoptereket állítanak
unkába.

    Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) megkérdezte: hogyan tervezi
    -----------
a kormány a férj, a házastárs utáni özvegyi és a saját jogon szerzett
kettős nyugdíjjal kapcsolatos gondok rendezését, s tudja-e legalább
a 70 éven felülieknél a házastársi kiegészítő nyugdíjpótlékot
emelni.


    Csehák Judit válaszában annak a véleményének adott hangot,
    ------------

hogy az özvegyinyugdíj-rendszer alapvetően igazságtalan, mert a
megözvegyűlt férfiak nem kaphatnak özvegyi nyugdíjat. Elmondotta,
hogy annak a nyugdíjrendszernek a megváltoztatására több javaslatot
is kidolgoztak, s az őszi tárgyalási sorozatban mód lesz ezek
megvitatására. Ugyanakkor meg kell vizsgálni azt is: az év végéig
nem nyílik-e lehetőség arra, hogy az özvegy megkaphassa a kettős
nyugdíjnak legalább a 60 százalékát. A házastársi pótlékkal
kapcsolatban kifejtette: az tulajdonképpen nem társadalombiztosítási
ellátás, hanem szociális támogatás, és azokat az alacsony
nyugdíjúakat illeti meg, akiknek a járandósága nem éri el a 4240
forintot. A házastársi pótlékot idén a társadalombiztosítási
járulékból fizetik. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 21:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (49. rész)

Ezt a megoldást azonban a későbbiekben nem lehet fenntartani, a
társadalombiztosítás reformja és a költségvetési reform kapcsán
tisztázni kell, hogy mi fizethető a járulékból, és mit lehet az
adókból szociális ellátásként, támogatásként kifizetni. Évközi
nyugdíjemelésre is sort kell keríteni, és ekkor megkülönböztetett
figyelmet szükséges fordítani az alacsony nyugdíjból élő
házastársakra - hangoztatta.

    Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.),
    -----------
a mezőgazdaságot érintő műtrágya-szezonár alkalmazásának
visszásságai miatt fordult kérdéssel az Országos Árhivatal
elnökéhez: az Árhivatal mennyire tartja átgondoltnak a
műtrágya-szezonár kialakításának rendszerét. Ugyanis a hónapokra
lebontott áremelések és árcsökkentések egyenlege több mint 10
százalékos pozitív szaldót mutat, ami a mezőgazdasági üzemeket
csaknem 2 milliárd forinttal terheli. Megkérdezte: nem tartják-e
burkolt áremelésnek ezt? Tudakolta azt is: van-e lehetőség arra,
hogy a termelőket belföldi, illetve import műtrágyákból egyaránt
havi megrendeléseik alapján elégítsék ki. Ezzel kapcsolatban utalt
arra, hogy az AGROKER vállalat a várható kötbérfizetés elhárítása
miatt a havi bontású szezonár ellenére negyedéves szállítási
szerződést hajlandó csak kötni.
    Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke
    ------------
válaszában elismerte: a képviselő által felsorolt gondok évtizedek
óta jellemzik a helyzetet. Jelenleg - ideiglenes megoldásként
hatósági árat alkalmaznak, és a mezőgazdasági miniszternek
érdekképviseleti alapon vétójoga van. Tájékoztatta a képviselőket,
hogy a kormány közelmúltban hozott döntése alapján átfogó
vizsgálatot kezdenek a helyzet rendezésére. Áttekintik a többi
között az államközi egyezmények forgalmat befolyásoló hatását, a
monopolhelyzet megszüntetésének lehetőségét, a hatósági árakat,
illetve magát a szezonár rendszerét is. Végezetül az Országos
Árhivatal elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a
jelenlegi helyzetben az ipar, a kereskedelem és a felhasználók
egymásrautaltak, egymás munkájából kell megélniük. Ezt az
egymásrautaltságot semmilyen állami hivatal, hatóság nem szüntetheti
meg. (folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 21:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (50. rész)

A kérdések után néhány rövid bejelentés hangzott el.
Elsőként Kulcsár Sándor (Komárom m., 1. vk.), a Szakszervezetek
     --------------

Komárom Megyei Tanácsának vezető titkára arról tájékoztatta a
törvényhozó testületet, hogy a két ülésszak között 16
képviselőtársával egyetemben megalakították az Országgyűlés
szakszervezeti csoportját. A csoport abban igyekszik segítséget
nyújtani, hogy a munkáltatói, illetve a munkavállalói érdekek
együttesen, pontosan tükröződjenek az Országgyűlés munkájában, a
készülő új törvényekben. Ennek érdekében összefogásra szólította fel
a csoport törekvésével azonosuló törvényhozókat.


    Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.), az ifjúsági és
    ----------------------

sportbizottság titkára annak a véleményének adott hangot, hogy az
utóbbi évek gazdaságpolitikai döntéseiben nem érvényesültek kellően
a gyermek- és ifjúságpolitika szempontjai. Ezért a Parlament
ifjúsági és sportbizottsága, valamint a gyermek- és ifjúsági
érdekképviseleti csoport nevében ajánlással fordult a képviselőkhöz,
az Országgyűlés bizottságaihoz és szekcióihoz: a hatáskörükbe
tartozó kérdéseket minden körülmények között az ifjúság biztonságos
jövőjének szem előtt tartásával gondolják át és vitassák meg.

    Dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) rábapordányi
    -----------------

körzeti orvos 32 képviselőtársa nevében bejelentette: megalakult az
országgyűlési képviselők egészségügyi csoportja. Mint mondta,
elsősorban az egészségügyben dolgozó törvényhozók csatlakozását
várják, de szívesen látnak mindenkit, aki egyetért az egészségügy, a
társadalombiztosítás és a szociálpolitika reformjának
szükségességével.

    Végezetül Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke visszatért Técsy
László (Szabolcs-Szatmár m. 19.vk.) szerdai javaslatára, amelyben a
képviselő azt indítványozta: hozzanak létre egy ideiglenes
bizottságot, amely javaslatot tenne arra, hogy az Országgyűlés mit
vállaljon hátralévő hivatali idejében. Ha kell, ésszerűen
szelektálnának is a napirendek között. Szűrös Mátyás azt ajánlotta:
az Országgyűlés elvben értsen egyet az indítvánnyal. Egyben felkérte
az állandó bizottságokat, hogy legközelebbi ülésükön jelöljenek ki
egy-egy képviselőt, aki részt venne ennek az ideiglenes bizottságnak
a munkájában. A bizottság megalakulását a Parlament áprilisi
ülésszaka hagyhatná jóvá. A törvényhozók közfelkiáltással
jóváhagyták Szűrös Mátyás javaslatát.

(folyt.köv.)


1989. március 23., csütörtök 21:16


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (51. rész)

A ház elnöke ezzel bezárta a Parlament márciusi ülésszakát -
amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva
elnökölt - , egyben tájékoztatta a törvényhozókat, hogy a következő
ülésszak előreláthatóan április végén lesz. (folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 21:17


Vissza »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (52. rész)

Az Országgyűlés csütörtöki munkanapjának eseményei dióhéjban.

A Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetével
foglalkozó kereskedelmi miniszteri tájékoztató feletti vitával
folytatódott csütörtökön az Országgyűlés márciusi ülésszaka. A vitában
felszólaltak:
     Nagyiványi András (Budapest, 19. vk);
     Berdár Béla (Pest m., 25. vk.);
     Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.);
     Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.);
     Morvay László (Budapest, 33. vk.);
     Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter;
     Varga Imre (országos lista);
     dr. Bazsó György (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 17. vk.);
     Kovács János (Szabolcs-Szatmár m., 20. vk.);
     Hajós Ferenc (Szolnok m., 8. vk.);
     Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.);
     Lásztity Radomír (Budapest, 31. vk.);
     Hellner Károly (Budapest, 32. vk.);
     Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár m., 12. vk.);
     Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.);
     Filló Pál (Budapest, 18. vk.);
     Boros László (Budapest, 26. vk.);
     Kosár István (Tolna m., 3. vk.).
     Beck Tamás kereskedelmi miniszter válasza zárta a vitát.
A képviselők 15 ellenszavazattal, 71 tartózkodás mellett
tudomásul vették a miniszteri tájékoztatót.

    Interpellációk következtek:
     dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.);
     Pregun István (Szabolcs-Szatmár m., 1. vk.);
     Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.);
     Antal Imre (Pest m., 19. vk.);
     Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.);
     Winkler László (Győr-Sopron m., 8. vk.);
     Somlai Gyula (Vas m., 6. vk.);
     Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.);
     Filló Pál (Budapest, 18. vk.);
     Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);
     Kiss Imre (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 26. vk.);
     Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron m., 2. vk.);
     Simon Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.);

(folyt. köv.)


1989. március 23., csütörtök 21:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az Országgyűlés munkája (53. rész) - Dió 2.

dr. Varga János (Pest m., 11. vk.);
Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.);
Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.);
Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.);
Ladányi József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 25. vk.);
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.);
Gregor Péter (Budapest, 35. vk.);
dr. Kollár Katalin (Budapest, 53. vk.);
Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.);
Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.);
Novák János (Budapest, 54. vk.);
Lásztity Radomír (Budapest, 31. vk.).
A továbbiakban képviselői kérdések hangzottak el:
Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.);
Kovács László (Pest m., 20. vk.);
Tóth György (Szolnok m., 7. vk.);
Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);
Filló Pál (Budapest, 18. vk.);
Balogh László (Békés m., 14. vk.);
Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.);
Kovács András (Heves m., 10. vk.);
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.);
Bódi János (Baranya m., 11. vk.);
Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);
Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.).
Bejelentések:
Kulcsár Sándor (Komárom m., 1. vk.k);
Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.);
dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.);
Szűrös Mátyás javaslatára az Országgyűlés közfelkiáltással
egyetértett annak az ideiglenes bizottságnak a létrehozásával, amely
javaslatot tesz: mit vállaljon még az Országgyűlés hátralévő
hivatali idejében.

    Az Országgyűlés csütörtöki ülésén felváltva elnökölt Szűrös
Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos.

    Az ülésszakról tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Burkon
László, Garajszki István, Kárpáti János, Nagy Attila, Pichler
Ferenc, Szilágyi Gábor, Szőke László, Wagner Tamás. (MTI)


1989. március 23., csütörtök 21:19


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD