|
|
 |
|
 |
A független képviselők csoportjának ülése (1. rész)
|
1989. február 27., hétfő - Az MSZMP Politikai Bizottsága Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság titkárát, a Parlament külügyi bizottságának elnökét javasolja az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére - jelentette be Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn, a független képviselők csoportjának a Parlamentben rendezett ülésén.
Az MSZMP Politikai Bizottságában tartott konzultáció során a
jelölésnél Pozsgay Imrének és Nyers Rezsőnek, a Politikai Bizottság
tagjainak, államminisztereknek a személye is felmerült, mert a párt
álláspontja szerint az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére
olyan személyt kívánatos megválasztani, aki országosan ismert,
közmegbecsülésnek örvend és kellő politikai tekintéllyel rendelkezik
- hangsúlyozta Fejti György. Hozzátette: az Országgyűlés új
ügyrendje szerint a Parlament elnökének választására
jelölőbizottságot kell felállítani, ez a jog a Hazafias Népfrontot
illeti meg.
A hozzászólók közül Avar István (Budapest) úgy vélekedett:
fontos, hogy a házelnök ne csak politikai, hanem jogi értelemben is
tisztában legyen a Parlament lehetőségeivel, ezért ő személy szerint
egy jogász mellett szavazna. Varga Imre (országos lista)
megdöbbenésének adott hangot Pozsgay Imre és Nyers Rezső esetleges
jelölésével kapcsolatban. Úgy tűnik, mintha a pártvezetés jövőben
ezt a két személyt nem venné tekintetbe - mondotta. Szűrös Mátyás
jelölésével azonban egyetértett. Bánffy György (Budapest) még
sarkosabban fogalmazott, szerinte súlyos politikai hiba lenne
Pozsgay Imre és Nyers Rezső jelölése; arra utalna, hogy az egyes
vezetőkkel kapcsolatos pártdöntéseket a kapkodás jellemzi. Morvai
László (Budapest) vitatkozva az előtte szólókkal kifejtette: a
Parlament tekintélyének növelését jelentené, ha markáns politikai
személyiség kerülne a Tisztelt Ház élére.
Az elhangzottakra reagálva Fejti György elmondotta: a házelnöki
funkció felértékelődőben van. Az Országgyűlés elnöke komoly
politikai súllyal rendelkezhet a jövőben, tevékenysége alapvetően
befolyásolhatja a kormányzat és a Parlament egészséges, eredményes
együttműködését. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (2. rész)
|
A független képviselők csoportja az ülésen tájékozódott az MSZMP
Központi Bizottságának az alkotmány koncepciójával kapcsolatos
állásfoglalásáról is. Fejti György szóbeli előterjesztését követően
a képviselők számos kérdést intéztek a Központi Bizottság
titkárához, s többen véleményt is mondtak a tervezetről. Varga Imre
(országos lista) üdvözölte, hogy az MSZMP felülvizsgálta téves
gyakorlatát, s lehetőséget kínál a hatalom gyakorlásának
megosztására. Emlékeztetett arra, hogy volt olyan időszak az elmúlt
négy évtizedben, amikor a bíróságok a politikai gyilkosságok
eszközévé váltak. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az
alkotmány garantálja a bíróságok függetlenségét. Nehezményezte, hogy
a koncepció nem foglalkozik a rendőrséggel és a honvédséggel,
véleménye szerint ezek a szervezetek nem függhetnek egyetlen párttól
sem, mert ez ellentétes lenne a demokrácia alapelveivel.
Indítványozta, hogy a nemzetiségek és a vallások képviselői kapjanak
vétójogot a Parlamentben. Avar István (Budapest) a koncepcióban
rögzített államformával, a népköztársasággal kapcsolatban
megjegyezte: az elmúlt 40 évben számtalanszor hivatkoztak arra, hogy
a nép nevében cselekszenek, amikor súlyos visszaéléseket,
törvénysértéseket követtek el. Ezért szerinte a társadalom többsége
számára megnyugtatóbb lenne a köztársaság elnevezés. Benjámin Judit
(Budapest) rámutatott: a rend érdekében kívánatos sürgetni az
alkotmány törvényerőre emelését. Séra János (Komárom megye)
ellenezte a vétójog bevezetését, mint mondotta: a népszuverenitást
megtestesítő Parlamentet nem korlátozhatja egyetlen szervezet sem.
Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) szorgalmazta, hogy az
alkotmány-koncepcióban markánsabb megfogalmazást kapjanak az
állampolgári kötelességek.
A képviselői észrevételekre adott válaszában Fejti György
kiemelte: a félelem nélküli életet, mint a demokrácia egyik alapvető
jellemzőjét, a párt is fontosnak tartja. Kívánatos lenne, ha az
alkotmányozás folyamata a közmegegyezést segítené elő, annál is
inkább, mert a pártnak a monolitikus hatalmi struktúra folyamatos
lebontása a célja. A honvédség államjogi szerepének tisztázása
elodázhatatlan kérdés, ugyanakkor - mutatott rá - a közvetlen
pártirányítás a hadseregnél megszűnt, s ennek nem mond ellent az,
hogy a tiszti állomány tagjainak 75 százaléka kommunista.
(folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (3. rész)
|
A Központi Bizottság titkára elvetette a vétójog bevezetésének
lehetőségét. Úgy vélekedett, a belpolitikai helyzet nem megfelelő az
alkotmányozási folyamat felgyorsításához, ezen a téren megfontolt
előrehaladásra van szükség. A köztársasági elnök párttag lehet, de
kívánatos, hogy tevékenysége a napi politikai gyakorlat fölé
emelkedjen - hangsúlyozta. Az igazságszolgáltatás jelenlegi
szervezetének megtartása mellett is lehetségesnek tartotta az
állampolgári jogok szószólója intézményének kialakítását. A
képviselők függetlenítését lehetőségként veszi figyelembe a
koncepció - mondotta - , de nem írja elő kötelező jelleggel.
Végezetül nyomatékkal szólt arról, hogy az MSZMP nem akarja a saját
ízlésének megfelelő Parlamenttel mielőbb elfogadtatni az új
alkotmányt. Értelmetlen a sietség, hiszen a politikai viszonyok
változása esetén az alaptörvény támadások sokaságának szolgálna
céltáblául. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:12
|
Vissza »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (4. rész)
|
Az Új Márciusi Frontnak egy nemzeti bizottság létrehozására
vonatkozó javaslatáról Vitányi Iván, a VMF ügyvezető titkára
tájékoztatta a képviselőket. A nemzeti bizottság a képviseleti
demokráciába való átmenet segítője lehetne, s az új, többpárti
választásokat követően megszűnne tevékenysége. Nem döntéshozó
szervként működne, és nem is egyfajta koalíciót jelentene, hiszen
koalíciónak csak azután lesz értelme, ha a szabad választások
megmutatják, melyik szervezet mekkora mértékű tömegtámogatást tudhat
maga mögött.
A felhívásukra történt reeagálásokról kijelentette: a legtöbb
alternatív szervezet pozitív választ adott javaslataikra, csupán a
Münnich Ferenc Társaság és a Magyar Demokrata Fórum nem fogadta el a
tervezetben foglaltakat. Az előbbi a többpártrendszeren alapuló
politikai struktúrát utasítja el, az utóbbi viszont úgy véli, hogy
az Új Márciusi Front nem alkalmas a javaslattevő szerepre, mivel,
úgymond, "az MSZMP leányvállalata".
A képviselők elsősorban a Hazafias Népfront és a nemzeti
bizottság kapcsolatát vetették fel, illetve a nemzeti bizottság
politikai, törvényességi jogkörét taglalták. Sasvári József (Komárom
megye, 8. vk.) számára úgy tűnt, hogy a Hazafias Népfront mintha nem
kívánatos szervezet lenne a nemzeti bizottságban. Séra János
(Komárom megye, 10. vk.) fontosnak tartotta annak meghatározását,
hogy a nemzeti bizottság milyen törvényességi keretek között
működjék.
Válaszában Vitányi Iván utalt arra, hogy a Hazafias Népfronttal
is megtörtént a kapcsolatfelvétel, hiszen az jelentős, figyelmen
kívül nem hagyható társadalmi erőt képvisel. Hangsúlyozta azonban:
az újonnan alakult szervezetek önállóan, és nem a népfront keretében
kívánnának részt venni a nemzeti bizottság munkájában. A
tevékenységi kör szabályozására pedig legmegfelelőbb az lenne, ha
egy előkészítő bizottság számba venné a bizottsághoz csatlakozó
szervezeteket, és egyúttal kidolgozná a nemzeti bizottság
ügyrendjét.
A sztrájkról szóló törvényjavaslat vitájában Halmos Csaba
államtitkár ismertette a tervezetet kidolgozó Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal álláspontját. Az előzetes egyeztető tárgyalások,
megbeszélések tapasztalatai alapján úgy vélte: mindenki azon az
állásponton van, hogy a munkabeszüntetés csak végső érdekérvényesítő
eszköz legyen. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 18:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (5. rész)
|
A SZOT nevében Kósáné Kovács Magda titkár csak olyan
sztrájktörvényt tartott elfogadhatónak, amely garanciális védelmet
nyújt a munkavállalóknak, nem korlátoz alapvető emberi és
munkavállalói jogokat, s egyúttal szociális érzékenységet is tükröz.
Ezért a SZOT nem ért egyet a gyárkapu mögé szorított sztrájk
gondolatával, vagyis azzal, hogy a munkabeszüntetés csak akkor
jogszerű, ha munkahelyi konfliktusból eredően közvetlenül a
munkáltató ellen irányul. Forgács Pál, a Tudományos Dolgozók
Demokratikus Szakszervezete véleményét tolmácsolva kifejtette:
egyértelműen korlátozó jellegűnek tartják a sztrájktörvény
tervezetét. Sérelmezik továbbá azt a kitételt, miszerint a
sztrájkindítás joga a legnagyobb létszámú szakszervezeté. Több
képviselő - Séra János (Komárom megye, 10. vk.), Cselőtei László
(Pest megye, 2. vk.) - javasolta: a pontosabb kidolgozás, a további
egyeztetések és tájékozódás érdekében halasszák későbbre a
sztrájtörvénynek a márciusi ülésszakra tervezett megtárgyalását.
Nem kis meglepetést keltett a jelenlévők körében, amikor Halmos
Csaba államtitkár összefoglalójában kijelentette: a
törvénytervezettel kapcsolatban nincsen lényegi nézetkülönbség a
kormány, az alternatív szervezetek és az itt felszólalók között. Ezt
indokolva rámutatott: a tervezet nem akarja a munkahelyre szűkíteni
a sztrájkjogot. Lehet, hogy nem egyértelmű a paragrafus
megfogalmazása, de a tervezet értelmében jogos lehet a kormányzati
vagy parlamenti döntés elleni sztrájk is. Hozzáfűzte: a
sztrájktörvény nem korlátozó szándékkal született, hiszen a
jogalkotó tisztában van azzal, hogy egy ilyen törvény több bajt
okozna, mint a jelenlegi jogbizonytalanság. (MTI)
1989. február 27., hétfő 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|