|
|
|
|
Grósz-interjú (5. rész)
|
- Nem volt Pozsgay-ügy, ma sincs és nem is lesz. Mi nem Pozsgay Imre ellen harcoltunk, és nem az ő kijelentései, megnyilvánulásai okoztak nekünk gondot. Azon, hogy 1956-ban felkelés, népfelkelés volt-e, a tudományos műhelyeknek kell dolgozniuk, s ezt erősítettük meg most is. Egyébként ebben sincs semmi új: húsz éve érvényben van az a határozatunk, hogy a párt választott testületei tudományos kérdésekben nem foglalnak állást, nem döntenek. - Ez politikai kérdés volt, nem pedig tudományos. - Természetesen. A történelmi értékeléseknek, különösen, ha velünk él ez a korszak, vagy mi élünk ebben a korszakban, politikai vetületük is van. De abban, hogyan lehet tudományosan megítélni ezt a folyamatot, ezt a szakaszt, a Központi Bizottság nem foglalt állást. Ugyanakkor mi Pozsgay elvtárs nyilatkozatát elsietettnek véltük, mindenekelőtt azért, mert a társadalom, és benne elsősorban a párttagság, nem volt felkészülve erre a vitára. A párttagság az elmúlt 30 évben kialakult terminológiákhoz szokott hozzá. S az említett nyilatkozat egyik pillanatról a másikra meglepte. Több mint 500 levelet kaptam, - zömét kollektívák írták -, köztük 11 olyant, amely egyértelműen Pozsgay Imre álláspontját támogatja. Tizenhét olyan magánlevelet is kaptam, amely ugyancsak egyértelműen Pozsgay Imre álláspontját támogatja. A többi pedig ellene foglal állást. Tehát látszik, hogy meglepődött a párttagság, sokkolta ez a kijelentés. - Attól tartok nemcsak a párttagságot. - Igen, nemcsak a párttagságot. Nemzetközileg is nagy visszhangot váltott ki. A tanulmány maga sokkal árnyaltabban foglalmazza meg ezt a folyamatot, mint ez az egyszavas jelző, ezért természetes, hogy meglepődtek az emberek. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a lehető leggyorsabban nyilvánosságra hozzuk az alaptanulmányt, és ahhoz még véleményeket is kérünk. A jövő hét közepén a Társadalmi Szemle külön számában meg fog jelenni, kikerül az utcára. - Abból az aspektusból nézve, ahogy Ön említi a történteket, lehet elsietettnek minősíteni a nyilatkozatot, de abból az aspektusból nézve semmiképpen sem, hogy hány év telt már el 1956 óta, és még mindig nem tudunk tisztán szembenézni a múltunkkal. Ahhoz képest nem lehet azt mondani, hogy korai lenne az értékelés nyilvánosságra hozása. Abból a szempontból nézve azt kétségkívül elsietettnek lehet minősíteni, hogy nagyon meglepte az embereket, és hirtelen nem tudták a dolgot kezelni. De hát nemcsak ezzel vagyunk így. (folyt.köv.)
1989. február 12., vasárnap 16:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|