|
|
|
|
Víz alá helyezik a Mány-1. jelű bányát - Teljesítik a megszigorított környezetvédelmi előírásokat (1. rész)
|
1989. január 12., csütörtök - A Tatabányai Bányák Mány-1. elnevezésű bányaüzemében megkezdték a vízkiemelés csökkentését és fokozatosan víz alá helyezik a bánya jelentős részét. Ezt megelőzően az akna dolgozói befejezték a széntermelést és minden hasznosítható, értékesíthető berendezést kimentettek és a felszínre hoztak.
A mélyben rejlő széntelepek kiaknázását elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt kénytelenek tartósan szüneteltetni. 1984-ben kezdték meg itt a termelést és viszonylag rövid idő elteltével percenként 42 köbméter karsztvizet kellett a felszínre szivattyúzni azért, hogy biztonságban dolgozhassanak a bányatérségekben. Ennyi víz kiemelése - a környék más bányáinak vízmentesítésével együtt - nemcsak a mélybeli karsztvízháztartást károsította, hanem alaposan megdrágította a termelést is, ezért úgy döntöttek: az eocénbányák közül elsőként a mányiban hagyják, hogy elöntse a víz a már feltárt munkahelyeket. A vízkiemelés megszüntetése nem jelenti azt, hogy a még jelentős szénvagyonnal rendelkező bánya összes térségét átadják a víz uralmának. Különlegesen nagy teherbírású gátrendszer kiépítésével ugyanis megóvják a főbb létesítményeket, így például a lejtősaknákat, a vízmentesítő telepet, az energiaelosztó állomást és az ezeket összekötő térségeket, szállítási útvonalakat. Azért választották ezt a megoldást, hogy a későbbi években, amikor erre lehetőség nyílik, folytathassák a termelést és a bánya feltárását. A víz útját álló - a későbbiekben újra hasznosítható bányatérségek megóvását szolgáló - gátakat a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet tervei alapján építették meg. Különleges, a hazai szénbányászatban szokatlan munka volt ez, hiszen a gátakra és az azokat övező kőzetekre 235 méter magas vízoszlop nyomása nehezedik. Ezért a gátakat és a kőzetrétegeket annyira megerősítették, hogy képesek legyenek a tényleges víznyomásnak akár a másfélszeresét is kibírni. Számtalan fúrólyukon keresztül nagy nyomással cementet injektáltak a kőzetekbe, ílymódon vízzáróvá tették azokat, nehogy a karsztvíz megkerülje a gátakat. Különleges érzékenységű geofizikai műszereket is beépítettek a kőzetekbe. Ezek azonnal jelzik, ha valahol a védelmi rendszer a legkisebb - szabad szemmel nem is látható - mértékben átnedvesedne. A Mány-1. aknában tehát most fokozatosan leállítják a vízkiemelő szivattyúkat, beszüntetik a karsztvíz kiemelését, s még az idén hasonló intézkedésekre kerül sor a nagyegyházi bányában is. (folyt.)
1989. január 11., szerda 22:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|