|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
|
Szőcs-interjú
|
-------------
München, 1990. augusztus 21. (SZER, Lármafa) - Egyszerű lenne feloldani a meg nem értést románok és magyarok között, ha a bukaresti és budapesti kormány olyan irányba haladna, hogy leküzdje az előítéleteket. Meg vagyok győződve arról, hogy a jelenlegi budapesti kormány elindult ebbe az irányba. Ezzel szemben a bukaresti kormány sajnos nemcsak fittyet hány a konfliktus megoldására, hanem megtesz mindent, hogy olajat öntsön a tűzre.
Nem csupán a sportszerűség kedvéért - hiszen az előbbi szavakból kiderült, hogy nem ellenfelekről van szó -, hanem hogy teljessé tegyük a képet, megszólaltattuk a romániai politikai élet egyik magyar résztvevőjét is. Várkonyi Balázs kérdéseire budapesti stúdiónkban válaszol Szőcs Géza, a Románaiai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára:
- Véleménye szerint milyen a politikai klíma Romániában? Alkalmas-e ez a klíma az ellenzéki pártok együttműködésére?
- A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. (folyt.)
1990. augusztus 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szőcs-interjú - 1. folyt.
|
Emiatt a koalíciós elképzelések, vagy az együttműködési stratégiák a mi részünkről kénytelenek függőben maradni, hiszen - most egy példát mondok - tegyük fel, hogy ha mi egy tartós koalíciót kötöttünk volna ebben a helyzetben, mondjuk a Liberális Pórttal, akkor ma azt kellene tudomásul vennünk, hogy ez a párt időközben szétrobbant, vagy olyannyira átalakulóban van, hogy egyáltalán kérdéses a kontinuitásáról beszélni ennek a pártnak hovatovább.
- Ennek ellenére azt látjuk, azt tapasztaljuk, hogy a parasztpártiak és a liberálisok közeledni látszanak. Lehetséges, hogy ez csak taktika?
- Nem, én azt hiszem ez optikai csalódás. El kell mondanom, hogy amikor az elnökválasztás után kiderült, hogy a liberális pártvezér Radu Campeanu a magyar szavazatok 80 százalékát mondhatja magáénak, és egyáltalán a Campeanura leadott szavazatok 60 százalékát magyar szavazatok tették ki, tehát több mint felét, akkor azt kell elmondanom, hogy ehhez képest bizony sok csalódást jelentett az az RMDSZ számára, hogy a liberálisok nem viszonozták ezt a fajta közeledést, mondhatnám ezt a fajta politikai gesztust. Én azért megértőbb lennék, mint az RMDSZ körein belül a legtöbben. Én tudom azt, hogy a Liberális Pártot belülről iszonyú feszültségek és ellentmondások marcangolták és marcangolják, aminek mint említettem, meg is van a következménye, és ez nagyon fontos dolog. A román társadalom egy olyan tartós agymosáson ment keresztül, hogy van egy olyan megítélés, mely szerint a magyarokkal való együttműködést - Románián belül - inkább hátrányos egy politikai pártra nézve. Nyersen fogalmazva valamelyest kompromitálja azt a pártot a tény, hogy magyar együttműködés írható a számlájára. (folyt.)
1990. augusztus 21., kedd
|
Vissza »
|
|
- Szőcs-interjú - 2. folyt.
|
- Például a liberálisoktól kiszakadt ifjak, a radikális ifjak nem inkább hajlamosak az együttműködésre? Vagy a parasztpártiak közül a Maniu-vonaltól távol esők - mert ott is több frakciót láthatunk.
- Igen, na most ezeknek a súlya a parlamentben úgyszólván elenyésző, tehát maga a szóbanforgó pártoknak is, de különösen a belőlük levált frakcióknak. Ettől függetlenül mint partnerek, nem akarom a szövetséges szót használni, de nyilvánvaló, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben az álláspontunk - én nagyon valószínűnek tartom -, hogy pontosan ezekhez áll legközelebb, például a fiatal liberálisokéhoz. Én magam reménykedem abban, hogy ha ennek nem lesznek is parlamentális formái, de mégis egy dialógus létrejön, egy együttgondolkodás, ha nem is együttműködés, de egy együtt- gondolkodás.
Végezetül hadd említsem meg egy másik csalódásunkat, hogy mikor június 13-ikán a kormány rendkívül erőszakosan lépett fel a tüntetőkkel szemben - azt hiszem ezt követte az incidenseknek a tovább durvulása, a durvaság eszkalációja -, az RMDSZ már aznap este közzétett egy nyilatkozatot, amelyben nagyon élesen tiltakozott a Parasztpárt és a Liberális Párt székházait ért agresszió miatt, és a két párt egyes vezetőit ért agresszió miatt. A román parlamentben az egyetlen párt voltunk, akik emiatt tiltakoztunk. Tehát maguk az érintettek, a liberálisok és a parasztpártiak tulajdonképpen jóval kevésbé nyíltan fogalmaztak, jóval kevésbé erőteljes hangon tiltakoztak az őket ért atrocitások miatt.
Az RMDSZ végül is emiatt a nyilatkozata miatt semmiféle méltányló elismerésben nem részesült az érintett felektől, akik mellett kiálltunk. Másfelől viszont inkasszálnunk kellett a Front részéről a rendkívül indignált hangú számonkérést, hogy mit is képzel itt az RMDSZ, milyen rendkívűl furcsán ítéli meg itt a kormány akcióit. Tény, hogy magunkra maradtunk egy olyan helyzetben, amely helyzetet az elemi politikai szolidaritás igénye határozta meg a mi részünkről. (folyt.)
1990. augusztus 21., kedd
|
Vissza »
|
|
- Szőcs-interjú - 3. folyt.
|
- Befejezésül, hogy az 1-2 perccel ezelőtt elhangzottakba kapaszkodjam, amikor is elmondottad, hogy esetleg az együtt- gondolkodás lehetősége azért adott, 2-3 példát említenél erre az együtt-gondolkodásra, ennek a minimális esélyére? - mert ez a beszélgetés most már a minimálprogramot felszámlálja úgy látom, de ha picike példákat mondanál.
- Egy minél hamarabbi és minél demokratikkusabb földtörvény végbevitele, és egy privatizálási, illetve reprivatizálási törvénycsomag, amelyen belül is a legsűrgősebb az egyházi vagyon visszaadása, ideértve az egyházi iskolákat is. A harmadik ilyen az önkormányzatokra vonatkozó törvény kidolgozása lenne.
Mi azt reméljük, hogy ebben a három kérdésben megtaláljuk azokat a szövetségesi erőket a román politikai táboron belül is, akikre a leginkább tudunk támaszkodni az egész román társadalom éredekeinek védelmébe, ideértve most természetesen elsősorban a magyar kisebbség érdekeinek a védelmét. Azért elsősorban, mert mi ezt vállaltuk fel. +++
1990. augusztus 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|