|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
|
- Magyarország viszonya a szomszédaihoz - 1. folyt.
|
A hír nem volt igaz, az indulatok felszítására azonban elég volt. Ezek az indulatok persze magára a kormányra is veszélyesek lehetnek. Meciar tehát egy általa kijelölt középútról igyekszik a nacionalista indulatokat is kordában tartan, ám közben a magyar veszély rémképét is életben tartja. Legutóbb ezért nyilatkozta azt, hogy két szélsőség fenyeget országában: a szlovák és a magyar nacionalizmus. Vagyis egy kategóriába helyezte a kisebbségi jogköveteléseket és a szlovák sovinizmust, s közölte azt is, hogy a két irányvonal közül a magyar a rosszabb, sőt minden baj forrása a magyar nacionalizmus.
Igaz, a magyar oldal sem mentes a félreérthető nyilatkozatoktól. Heves ellenszenv fogadta majd mindegyik szomszédos országban Antall József kormányfő kijelentését, amely szerint ő érzelmileg 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.
Támadták Göncz Árpád köztársasági elnököt is azért, mert úgy vélte, Románia útja Európába Budapesten keresztül vezet, s ebben az sem számított, hogy az ominózus mondat először egy nyugati államfő szájából hangzott el.
Kifogásolták azt a magyar tervet, amely egy újfajta kárpáti együttműködést azokon a területeken képzelne el, amelyek a régi Magyarország részei voltak. Ebben a szomszédok ismét egy irredenta politika előszelét látják. Mindenesetre a térség közel jutott ahhoz a ponthoz, ahol már nem számít, hogy e tervekből, törekvésekből mi igaz, és az sem számít, milyen szándék áll mögöttük.
A kölcsönös gyanakvás lassan, de biztonsan tovább mérgezi a viszonyt. Budapesten előszeretettel mutatnak be olyan román térképeket, amelyek Románia részeként rajzolják fel a Tiszántúlt. Bukarestben előszeretettel idéznek nacionalista magyar folyóiratokból. Nem a tisztázés a lényeges, hanem a visszavágás. Nem én vagyok a nacionalista, hanem a másik. (folyt.)
1990. augusztus 21., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|