Rendszerváltás és az MTI

	Öböl - ENSZ BT, fejlemények (1.rész)
New York, Kairó, 1990. augusztus 21. kedd (MTI-Reuter/AP/AFP/TASZSZ) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden hajnalban zárt ajtók mögötti rendkívüli konzultációt kezdett. A tagországok dönteni hivatottak egy amerikai határozati javaslatról, amely - elfogadtatása esetén - lehetővé tenné az válságövezetben tartózkodó amerikai és más külföldi hadihajók számára, hogy ,,minimális erő alkalmazása,, árán érvényt szerezzenek az ENSZ Irak-ellenes szankcióinak, de nem kér ENSZ-felhatalmazást az Irak-ellenes tengerzár bevezetésére és megkerüli az ENSZ-parancsnokság felállításának kérdését. Az amerikai határozattervezet értelmében akár fegyveres kényszerítő intézkedésekkel is megállíthatnák, átkutathatnák azokat a hajókat, amelyek az ENSZ BT Irak-ellenes szankcióinak megsértésével gyanúsíthatók. A tanácskozás előtt Thomas Pickering , az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hangsúlyozta, hogy az amerikai küldöttség a határozat mihamarabbi elfogadása mellett tör lándzsát. Az ENSZ BT ülése előtt a testület öt állandó tagja nem hivatalos konzultációt tartott. Diplomáciai források szerint ezen nem sikerült megállapodásra jutni az Irak-ellenes gazdasági szankciók érvényesítését célzó nemzetközi katonai erő alkalmazásáról szóló határozattervezet szövegében. Diplomatál elmondják: nincs egyezség abban, hogy milyen szerepet lenne hivatott játszani az ENSZ BT Vezérkari Bizottsága. A források szerint Kína álláspontja volt a fő akadály a meggyezés útjában, ugyanis Peking fenntartásait hangoztatta a gyanús hajók feltartóztatására alkalmazott katonai erő ügyében. A kubai ENSZ-küldött is ellenezte azt, hogy megtagadják Iraktól az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat. Moamer Kadhafi líbiai vezető hétfőn ugyanakkor országának az ENSZ-ből történő kilépésével fenyegetőzött az Öböl menti amerikai jelenlét miatt, bár ismételten elítélte Kauvait iraki megszállását. Nyitva hagyta viszont Tripoli részvételét egy multinacionális haderőben, miközben előfeltételként szabta az ENSZ BT ilyen irányú felhívását. Irán annak ellenére támogatja az Irak-ellenes szankciókat, hogy a múlt héten békemegállapodás született a két ország között. Erről Ali Akbár Velajati iráni külügyminiszter tájékoztatta levében az ENSZ főtitkárát. Az IRNA iráni hírügynökség beszámolója szerint az iraki hadvezetés átadta Teheránnak az Irak-iráni háború idején létesített iraki aknazárak térképeit, s megállapodás született arról, hogy ezentúl naponta 8 ezer hadifoglyot cserélnek ki. (folyt.) 1990. augusztus 21., kedd 08:04
Vissza »

	Öböl - ENSZ BT, fejlemények (2.rész)
Az Egyesült Államok után Egyiptom is katonai egységeket küldött az Egyesült Arab Emirségekbe. Kairói védelmi minisztériumi források szerint Egyiptomi légelháritó csapatokat küldött az országba, amely Szaud-Arábia után a térség második állama, ahol külföldi csapatok állomásoznak. Hétfőn az Egyesült Államok megkezdte az F-117A, ,,Lopakodó,, tipusú vadásszgépeinek Szaud-Arábiába történő telepítését. Az ellenséges radarok számára láthatatlan harci gépekből 20 hagyta el hétfőn a virginiai állambeli Hampton repülőterét. Fahd szaud-arábiai király felszólította az ország férfilakosságát, hogy önkéntesként lépjen be a hadseregbe és segítse az ország védelmét - jelentette az SPA szaudi hírügynökség. Az amerikai külügyminisztérium hétfői bejelentése szerint az iraki hatóságok újabb 12 amerikait hurcoltak ismertelen helyre. Velük már 47 nőtt az irakiak által strtégiai fontosságú létesítmények közelébe vitt amerikaiak száma. Nyolcvannkét brit alattvaló is ismeretlen helyen tartózkodik. Izrael hétfőn elvben belegyezett abba, hogy a jordániai Akaba kikötőjében tartózkodó több mint húszezer, Irakból és Kuvaitból menekült egyiptomi Izrael érintésével rövidített úton térhessen haza. A szaud-arábiai olajipari miniszter hétfőn leszögezte, hogy ha az Olajexportáló Országok Szervezete, az OPEC, nem szabbályozza a termelést és a piaci árakat, akkor a tagországoknak ,,saját érdekeik,, alapján kell cselekedniük. Ez megfigyelők szerint azt jelenti, hogy Rijád az árak letörése érdekében kész akár egymaga is növelni eladásait, mert - mint az ország washingtoni nagykövete hétfőn kijelentette - ,,nem akar kárt okozni a baráti országok,, gazdaságainak. Ami az OPEC másik nagy olajtermelőjét illeti, Venezuela hétfőn úgyszintén kilátásba helyezte: ha a szervezet tagországai nem gyűlnek össze a kérdések megvitatására, akkor növelni fogja olajexportját. Az OPEC-tanácskozást egyelőre nem sikerült tető alá hozni, mert Szaud-Arábia még nem tudott elég támogatót találni kéréséhez. + Az öbölbeli válság gazdasági vetülete, hogy - mint Fitzwater amerikai elnöki szóvivő hétfőn bejelentette - Bush elnök már most energiafogyasztási önmegtartóztatást kér az USA lakosaitól. +++ 1990. augusztus 21., kedd 08:52
Vissza »

	Öböl-fejlemények 3.
1990. augusztus 21. kedd (AP/TASZSZ/Reuter/AFP) - Dick Cheney amerikai védelmi miniszter hétfőn éjszaka egyórás ,,pozitivnak,, minősített megbeszélést folytatott Fahd szaúdi királlyal és Szultan bin Abdel-Aziz herceggel, a királyság védelmi miniszterével. A megbeszéléseken felmerült, hogy az Egyesült Államok további F-15-ös katonai repülőgépeket ad el Szaúd-Arábiának. Cheney négynapos Öböl menti körutazása utolsó állomásaként kedden Kairóba látogat, majd hazautazik Washingtonba. Brit értesülés szerint Irak szovjet gyártmányú rakétakilövőket telepített Kuvaitba. A Jane,s Defence Weekly című katonai szaklap szakértői szerint megerősített értesülések vannak arról, hogy Bagdad összesen 36, Scud NATO-kódjelő mozgatható kilövőállást telepített a megszállt Kuvaitba, és most szállítja a helyszínre a berendezéshez való rakétákat is, amelyek 500 kilométeres hatósugarukkal a szaúdi fővárost is elérhetik. A The Washington Post keddi számában amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Irak átcsoportosította Kuvaitban állomásozó mintegy 160 ezer főnyi csapatait, hogy védőgyűrűt alakítson ki a főváros körül. A lap szerint mindez arra enged következtetni, hogy Irak nem fogja egykönnyen átengedni az elfoglalt területeket. Banglades a közeli napokban 1200 katonát küld Szaúd-Arábiába, hogy segítsen megvédeni a királyságot egy esetleges iraki támadással szemben - közölték tájékozott bangladesi források. Kuvaitból kedden elutazott Jordániába 346 szovjet és 1818 kínai állampolgár. A szovjetek, többségükben építőipari és vegyipari szakemberek, héhány órával később Ammanból hazautaztak Moszkvába. Irak hozzájárult ahhoz, hogy távozzon Kuvaitból valamennnyi pakisztáni állampolgár. A pakisztáni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a mintegy 90 ezer pakisztáni Bagdadon keresztül távozhat, annak ellenére, hogy Pakisztán bejelentette: csatlakozik a Szaúd-Arábia védelmére odarendelt nemzetközi erőkhöz. +++ 1990. augusztus 21., kedd 13:22
Vissza »