|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Levél Antall Józsefnek (1. rész)
"A kormány a sajtó útján tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy
szeptember 15-ig minden vállalati tanács irányította munkahelyen
újra kell választani a vállalati tanácsot, amely azután két héten
belül dönt a vezérigazgató sorsáról.
A szabaddemokraták a kormány rendelkezését több vonatkozásban is
kifogásolják. Az idevágó 33. (1984. (X.31.) MT számú kormányrendelet
módosítása által érintett vállalatok dolgozói teljes
bizonytalanságban vannak; nem tudhatják, hogy valójában milyen
feltételek között fognak választani."
SZER, Lármafa:
Szőcs-interjú
"A mai romániai politikai közélet oly kevéssé stabil, hogy ezen
belül tartós együttműködési koncepciót még nem tűnt lehetségesnek
kialakítanunk. Azt mondanám, hogy egy koncentrált hatalmi struktúra
osztódásának, és hogy úgy mondjam a hatalmi kompetenciák
újraelosztásának a periódusát éljük. Az én véleményem az, hogy
minden látszólagos egység, vagy minden kívánt egység, vagy az egység
látszatának az ellenére három hatalmi góc van kialakulóban
Románában, az egyik az elnöki, a másik a miniszterelnöki és a
harmadik a Front, tehát a párt hatalmi bázisa. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés keddi munkanapja (9. rész)
|
A képviselők ezt követően vita nélkül elfogadták a július 29-i népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségleteiről, valamint a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló határozati javaslatot.
Ezek után tértek rá annak a törvényjavaslatnak a tárgyalására, amely a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról, valamint a közszolgálati eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szól. A napirendi pont előadójaként Haraszti Miklós (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy a három közszolgálati tömegkommunikációs intézmény az elmúlt évtizedekben partikuláris politikai érdekek szolgálatában állt, s ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: egy demokratikus társadalomban ezeknek a médiumnak valójában a közt kell szolgálniuk. A pártatlan tájékoztatás érdekében létrehívandó bizottságról Haraszti Miklós elmondta, hogy azt nem lehet besorolni az államigazgatási intézménytípusok közé, s valahol a három hatalmi ág között lehet csak kijelölni helyét. A bizottsággal kapcsolatos egyik legfontosabb elvként említette, hogy egyszerre garantálja a tájékoztatás pártatlanságát és az újságírói véleményszabadságot. Ugyancsak kiemelte, hogy a teljesen nyilvánosan működő Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága nem irányíthatja a közszolgálati média tevékenységét, operatívan nem avatkozhat bele munkájába. Mint összegzésként megjegyezte: a bizottságnak voltaképpen azt kell szimbolizálnia, hogy a nemzeti médiumnak mentesek a pártérdekektől.
Ugyancsak a sajtószabadság és a pártatlanság elvének összehangolását emelte ki a bizottság létrehívásával kapcsolatosan Kulin Ferenc, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport, Televízió- és Sajtóbizottság elnöke. Emellett ő is hangsúlyozta, hogy a bizottság - kerülve a beavatkozást vagy a politikai befolyásolást - véleménynyilvánítással, állásfoglalásokkal orientálhatja az egyes szerkesztőségi műhelyek vezetőit.
A beterjesztett törvényjavaslathoz több módosítást is javasolt Kulin Ferenc. Így egyebek közt felvetette, hogy a bizottságba a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Újságírók Szövetsége, a Magyar Írók Szövetsége, valamint a Film- és Televízió Művészek Szövetsége által delegált küldöttek ne legyenek párttagok, ezzel is erősítendő a bizottság pártatlanságát. Felvetette továbbá azt is, hogy az egyes médiumnak küldöttei ne az intézmény dolgozói legyenek, s feleslegesnek tartotta, hogy a bizottság tagjait a köztársasági elnök nevezze ki. (folyt. köv.)
1990. július 17., kedd 18:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|