|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
A horvát népszavazás
|
--------------------
London, 1990. augusztus 20. (BBC, Esti műsor) - Jugoszláviában, - pontosabban Horvátországban - tegnap óta sajátos népszavazás folyik, amelyet a horvátországi szerb kisebbség kezdeményezett az autonómia iránti követelése alátámasztására. A fejleményről - röviddel adásunk előtt - Pártos Gáborral, a BBC kommentátorával beszélgettünk. Munkatársunk, Békés Erzsébet első kérdése az volt: vajon a szerb kisebbség milyen igényekkel lép fel? Többet kíván-e, mint csupán kulturális jogokat?
- Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás? A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre. Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. (folyt.)
1990. augusztus 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A horvát népszavazás - 1. folyt.
|
Állítólag minden szerb származású, ott lévő lakos, illetve olyan is, aki ott született, de máshová távozott - szavazhat. De nincs semmifajta hivatalos választási lista, nincs titkos szavazás, nyíltan szavaznak az emberek.
Horvátokat - a helyi horvát kisebbséget - nem engedik be. Úgyhogy az egész tulajdonképpen egy választási komédia.
- Felmerül a kérdés, hogy a horvát kormány - ha egyszer ezt illegálisnak minősítette - miért nem tud erősebb kézzel fellépni a szerb kisebbség ellen?
- Mint említettem: Jugoszláviában rendkívül sok állampolgárnak fegyvere van. Ha a horvátországi hatóságok, rendőrség most megpróbálná a szerb polgárőrséget valamilyen módon lefegyverezni, akkor egy konfliktus keletkezne. Behívnák a - szövetségi - Jugoszláv Néphadsereget -, ami szintén főleg szerb származású tisztekből áll - és persze még kommunista tisztekből - és ez valamilyen módon az egész politikai helyzetet destabilizálná Horvátországban.
- Mi az értelme az autonómia követelésének akkor, amikor könnyen megeshet, hogy Jugoszlávia amúgy is a köztársaságok laza szövetségére bomlik fel?
- A horvátországi szerbek azt mondják, hogyha valóban konföderatív szövetség jönne létre, egy ilyen laza konföderáció, akkor ők ezt a jelenlegi követelésüket egy kulturális autonómiáért felváltanák: teljes politikai autonómiáért - és valóban azt szeretnék, hogy akkor ők tulajdonképpen kiváljanak Horvátországból, és valamilyen módon Szerbiához csatlakozzanak.
Ezt rendkívül nehéz lesz persze megoldani, már csak azért is, mert a szerbek által lakott területek nemcsak Szerbia mellett, illetve a szerb határon vannak, hanem nagyon gyakran vannak szerb települések jó messze Szerbiától. Földrajzi módon rendkívül nehéz lenne ezt megoldani. +++
1990. augusztus 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|