|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Oroszország - gazdasági szuverenitás - (1.)
|
Palotás László, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. augusztus 20. hétfő (MTI-tud.) - Egyes
kelet-európai országok kétoldalú kereskedelmi együttműködési
megállapodás megkötését ajánlották az Oroszországi Föderációnak -
tárta föl hétfőn Moszkvában Viktor Jarosenko, az orosz kormány
külgazdasági kapcsolatokért felelős minisztere. Részletekbe nem
bocsátkozott.
Az oroszországi parlament épületében tartott sajtóértekezleten ugyanakkor Ruszlan Haszbulatov, a köztársasági törvényhozás alelnöke szakmai alkalmatlansággal vádolta Nyikolaj Rizskov kormányzatát, amelyet - ha rajta múlna - azonnal lemondatna.
Az alelnök szerint a Rizskov-kormány meg akarja torpedózni Mihail Gorbacsov szovjet államfő és Borisz Jelcin oroszországi parlamenti elnök megállapodását. Vagyis hogy az orosz törvényhozás tervezete alapján kellene az orosz, illetve a szovjet végrehajtó szerveknek együtt kidolgozniuk a piacgazdálkodásra történő áttérés oroszországi programját, és annak az új szövetségi szerződéshez való kapcsolódását.
Nyikolaj Rizskov csak hétfőn ült tárgyalóasztalhoz Ivan Szilajev oroszországi miniszterelnökkel.
Ruszlan Haszbulatov pártolta e tárgyalásokat, amelyek elsősorban a központ, illetve Oroszország törvényhozó és végrehajtó hatásköreinek szétválasztására irányulnak. Visszautasította azt a központi kormánynak tulajdonított törekvést, hogy Gorbacsovot és Jelcint szembeállítsa egymással, és biztosította a szovjet elnököt: az Oroszországi Föderáció változatlanul ,,lojális,, hozzá és reformeszméihez.
Az oroszoroszági Népi Küldöttek első kongresszusának a gazdasági szuverenitásról hozott júniusi határozata deklarálta, hogy az Oroszország területén lévő minden vagyon a köztársaság tulajdonát képezi. A határozat megtiltotta, hogy az orosz hatóságok hozzájárulása nélkül kössenek nemesfémekre, gyémántra és egyéb stratégiai erőforrásokra vonatkozó üzleteket.
,,A külgazdasági kapcsolattartás Oroszország kizárólagos előjoga,, - szögezte le a parlamenti alelnök, aki élesen bírálta a Rizskov-kormányt azért is, mert a dél-afrikai De Beers céggel - svájci közvetítőn keresztül - kötött gyémántüzletről, illetve az utóbbi hetekben végrehajtott nagyértékű aranyeladásokról még csak nem is tájékoztatta az oroszországi hatóságokat. (folyt.)
1990. augusztus 20., hétfő 19:29
|
Vissza »
|
|
Oroszország - gazdasági szuverenitás (2. rész)
|
Az oroszországi törvényhozás alelnöke sietett megnyugtatni a külföldi befektetőket, hogy Oroszország tiszteletben tartja a szovjet hatóságok által már megkötött üzleteket, sőt, kész ilyen kötelezettséget tartalmazó kétoldalú megállapodást is aláírni a külföldi kormányokkal. Ám ezeknek az ügyleteknek az esetében is fönntartja magának az Oroszország érdekeinek védelmét szolgáló ellenőrzés jogát.
A gazdasági szuverenitásról szóló nyilatkozat végrehajtása jegyében Oroszország külgazdasági minisztériumot alakított (amely maga dönt majd az exportengedélyekről), saját vámhivatalt hívott életre (amely önállóan, vagy a szövetségi vámhatóságon keresztül fogja érvényesíteni az orosz importkvótákat), központi bankot alapított (a szovjet jegybank orszországi pénzkibocsátásának ellenőrzése végett), szabadkereskedelmi övezeteket, kereskedelmi kamarákat, moszkvai árubörzét hozott létre, és önállóan tárgyal a külföldi hitelezőkkel, befektetőkkel.
Az oroszországi külgazdasági miniszter elmondta, hogy máris mintegy ötmilliárd dollár összértékű hitelről és ötvenmilliárd dollárnyi közvetlen tőkebefektetésről folytatott komoly tárgyalásokat külföldi partnerekkel. (A szovjet kivitel 80, a behozatal 70 százaléka jut Oroszországra.) Oroszország önállóan fogja meghatározni, hogy a köztársaságbeli vállalatok mekkora nyereségadót fizessenek be az oroszországi költségvetésbe, és a szovjet kormánnyal folytatandó tárgyalásokon dőlhet el, mekkora profithányad juthat a központi költségvetésnek.
Ruszlan Haszbulatov kifogásolta Nyikolaj Rizskov csapatának árreformterveit is. Az alapvető élelmiszerek ártámogatását a reform kezdeti időszakában meg kell őrizni, mert Oroszországban külföldiek számára nehezen elképzelhető szegénység honol, és a valódi piaci környezet kialakulásáig az intézkedés amúgy sem érne sokat - vélekedett.
A sajtóértekezleten bejelentették, hogy Oroszország kész előbb megfigyelőként, majd teljes jogú tagként belépni az OPEC-be.
Ruszlan Haszbulatov hevesen bírálta a múltbeli szovjet-iraki együttműködést, amelynek során állig fölfegyvereztek egy diktatórikus rendszert. Ami egyes külföldi országokba irányuló pótlólagos kőolajszállítások eshetőségét illeti, az oroszországi parlamenti alelnök hangsúlyozta, hogy az elsőrendű szempont: az idei gazdag termés betakarításához szükséges üzemanyag biztosítása. +++
1990. augusztus 20., hétfő 19:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|