|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
NDK-NSZK - egyesülési szerződés - tárgyalások - (1.)
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. augusztus 20. hétfő (MTI-tud) - Hétfő délután
Bonnban folytatódtak a német-német egyesülési szerződéssel
kapcsolatos tárgyalások. Ez a harmadik, és remények szerint az
utolsó forduló, amelyet még a héten le szeretnének zárni. A
nyugatnémet tárgyalóküldöttséget Wolfgang Scha:uble belügyminiszter,
a keletnémetet Günther Krause államtitkár, a keletnémet CDU
frakciójának első embere vezeti.
Az NDK delegációjában a keletnémet szociáldemokraták pártjának képviselői már nem foglalnak helyet, miután a keleti SPD vasárnap kilépett a kormányból. A kormányfő, Lothar de Maiziere személye ellen irányuló kifogásaik mellett a keletnémet szociáldemokraták bírálják az egyesülési szerződés tervezetének már elkészült részeit is, és jelezték, hogy szerintük a dokumentum ,,feljavításra,, szorul. Sürgetik egyebek között a keletnémet tulajdon védelmét, szorgalmazzák, hogy az NDK-állampolgárokat ne érje hátrányos megkülönböztetés a közszolgálatban, kérik az NDK-ban szerzett képesítések elismerését, a mai NDK területén az abortusztörvény megtartását, az alternatív és a fegyveres katonai szolgálat egyenértékűségének elismerését, és nem utolsósorban követelik annak biztosítását, hogy az NSZK-hoz csatlakozó NDK-tartományok ne adósodjanak el, hanem az egyesülés után még fennmaradó deficitet szövetségi szinten egyenlítsék ki.
Miután a keletnémet SPD vasárnap ellenzékbe vonult, a megmaradt koalíciós partnerek az NDK Népi Kamarájában nem rendelkeznek kétharmados többséggel. Az egyesülési szerződést is csak kétharmados többséggel lehet ratifikálni. (folyt.)
1990. augusztus 20., hétfő 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NDK-NSZK - egyesülési szerződés - tárgyalások - (2.)
|
Bonnban arra az eshetőségre is felkészülnek, hogy végül is nem lesz egyesülési szerződés.
Ebben az esetben az egyik lehetséges forgatókönyv a következő: - A nyugatnémet szövetségi gyűlés (Bundestag) és a Szövetségi Tanács (Bundesrat) kétharmados többséggel módosítja az alaptörvényt, a Bundestag törvényt fogad el, amely lehetővé teszi 144 keletnémet parlamenti képviselő átvételét a Bundestagba. Ezen kívül kidolgoznák az úgynevezett átviteli törvényt, amelyben az egyesülési szerződés már elkészült részeit tömörített formában rögzítenék, a meg nem oldott jogi, technikai és pénzügyi kérdéseket pedig a nyugatnémet jogrend alapján rendeznék, a nyugatnémet törvények érvényét pedig ,,átvinnék,,, azaz kiterjesztenék a mai NDK területére. Az átviteli törvényt megelőzően azonban az NDK Népi Kamarájának, pontosabban a keletnémet tartományoknak ki kellene nyilvánítaniuk csatlakozásukat az NSZK tartományaihoz.+++
1990. augusztus 20., hétfő 18:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|