|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Szolidaritás - a szocializmus leváltására 1.
|
Varsó, 1990. augusztus 20. hétfő (MTI-Panoráma) -
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Szolidaritás
augusztus-szeptember fordulóján - az a szervezet, amely
megváltoztatta Lengyelország történelmét. Az évforduló pontos
dátuma, mint ez a történelmi időpontoknál gyakran előfordul,
teljességgel bizonytalan.
A független szakszervezetnek indult és társadalmi-politikai mozgalommá vált Szolidaritás születését nehéz konkrét naphoz kötni. 1980. augusztus 15-én alakult meg az akkor még Lenin nevét viselő gdanski hajógyárban az üzemközi sztrájkbizottság, amelyhez napokon belül több száz üzem dolgozói csatlakoztak. A napra emlékezve kezdődtek meg a lengyel Tengermelléken most 15-én az ,,augusztusi napok,, rendezvényei. Nagyszabású sportrendezvények, kulturális és egyházi események sorozatával emlékeznek meg az egykori sztrájkokról.
A fénypont augusztus 31-én, a ,,hivatalos,, születésnapon lesz, pontosan tíz évvel azután, hogy a hajógyár kultúrtermében Mieczyslaw Jagielski miniszterelnök-helyettes és Lech Walesa villanyszerelő, a sztrájkbizottság elnöke aláírták a megállapodást - a kormány ígéretet tett a munkások 21 pontos követelés-listájának teljesítésére. E győzelemre emlékeztetve választották valakik a Szolidaritás születésnapjának augusztus 15-ét - holott hivatalosan csak 1980. szeptember 17-én mondták ki az egész országból Gdanskba érkezett küldöttek az NSZZ Solidarnosc - a Szolidaritás független önkormányzati szakszervezeti szövetség megalakulását. Egy év múlva a szervezet első kongresszusán résztvevő küldöttek már tízmillió tagot képviselnek.
A szervezet, amelyhez létrejöttének pillanatától csatlakozott a lengyel értelmiségi ellenzék, ekkor már régen nem szakszervezet, hanem politikai mozgalom, amelynek célja a csődbe ment és szétesőben levő rendszer lecserélése. Megmozdulásaitól alapvetően megkülönbözteti akcióit nemcsak az országos szintű szervezettség, de az is, hogy nem csoportérdekek védelmében lép fel, hanem az ország újjászületése a célja: nem elégszik meg a népszerűtlen vezetők leváltásával - a szocializmust akarja leváltani. A rendszer nem adja meg magát harc nélkül: 1981. december 13-án kihirdetik a hadiállapotot, amit a magyar sajtó szükségállapotnak fordít le. Hiába tiltakoztak a tudósítók, nyelvi és jogi szakértők, az agitprop-vezetés szalonképesebbnek tartotta a ,,szükségállapot,, kifejezést, leginkább arra hivatkozva, hogy a magyar jog csak külső támadás esetében ismeri a hadiállapotot. (folyt.)
1990. augusztus 20., hétfő 13:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|