|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-Európa és az öböl - Pravda-kommentár
|
Moszkva, 1990. augusztus 20. hétfő (MTI-tud) - A veszedelmes
öbölbeli válság láttán a kelet-európai országoknak - a perlekedés, a
Varsói Szerződés és a KGST idő előtti elhantolása helyett -
használniuk kellene a Szovjetunióval való ideológiamentes
együttműködés csatornáit, hogy védelmezzék sok területen egyező
érdekeiket - ajánlotta a Pravda hétfői számában Andrej Krusinszkij
szemleíró.
Irak kuvaiti villámháborúja és a konfliktus következményei érzékeny veszteséget okoztak a kelet-európai országoknak, amelyek az elmúlt három évtizedben jobbára hitelre exportáltak gépipari termékeket, köztük fegyvereket a Közel-Keletre - állapította meg a szerző. - A hitelezők most adósuk foglyává váltak, hiszen Jugoszlávia, Magyarország, Lengyelország, Bulgária és Csehszlovákia nemigen számíthat arra, hogy Irak képes lesz visszafizetni adósságait.
Jugoszláviának hozzávetőleg ugyanannyi állampolgára rekedt Irakban és Kuvaitban, mint a hét legfejlettebb ipari országnak együttvéve - írta a szemleíró, annak érzékeltetéseként, hogy milyen nehezen szánhatták rá magukat a kelet-európai országok olyan lépésekre, mint az iraki agresszió elítélése és a BT által meghirdetett embargóhoz való csatlakozás.
Ráadásul a kelet-európai országok föladhatják azt a reményüket, hogy iraki kőolajjal pótolják a kieső szovjet szállítmányok egy részét - jegyezte meg a szovjet hírmagyarázó. Fölidézte a hetvenes évekbeli olajválság méltatlanul feledésbe merült tapasztalatát, vagyis azt, hogy a KGST-országok akkor összehangolták tevékenységüket, és így sikerült elkerülniük a komolyabb energiaválságot.
A szovjet pártlap kommentátorának a kelet-európai sajtó alapján olyan benyomása támadt, mintha a térség országait az egymás közötti perlekedés kötné le. - ,,A magyar újságok Romániának és Csehszlovákiának nyújtanak be számlákat, a csehszlovák lapok Magyarországnak, Lengyelországnak és az NDK-nak. A kelet-európai ország sajtója egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy döfjön egyet a Szovjetunióba. Pedig a nekik szállított szovjet kőolaj - ha valamivel kevesebb érkezik is - még mindig tonnákban, nem csupán hordókban mérhető,, - fejtette ki véleményét Andrej Krusinszkij. +++
1990. augusztus 20., hétfő 12:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|