|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Tisztavatás a Kossuth téren - Für Lajos beszéde
|
1990. augusztus 20., hétfő - Az Országház előtt, a Kossuth
téren, hétfőn délelőtt 830 fiatal tiszt tett fogadalmat az új
csapatzászló előtt. A ceremónia számos új vonást tartalmazott, így
például a fiatalok nem ökölbe szorított kézzel, hanem két újjukat
felemelve mondták el a fogadalom szövegét, amely szintén változott.
Behozták a térre a magyar történelem kimagasló korszakainak zászlóit
is.
Für Lajos honvédelmi miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta: felemelő érzés, hogy a fogadalmat tett tisztek életének nagy pillanata a magyar történelem egyik kivételes nagyságú géniuszának ünnepnapjára esik. Első koronás királyunk ünnepnapjára, aki méltán tölti be a magyar történelem egyik kivételesen kimagasló helyét. Szent István olyan államiságot alapított, amely biztosította mind a mai napig a magyarság megmaradását a Kárpát-medencében.
Majd arról szólt, hogy amilyen az ország, olyan a hadserege. Az elmúlt évtizedek terhes örökséget hagytak a Magyar Honvédségre is. Elhasználódott, leromlott technikai fegyverzetet, erkölcsében és közállapotában is számos kívánnivalót maga után hagyó honvédséget. Súlyos örökséget jelent az az elidegenedés, amely a katonák és a civil társadalom között keletkezett, nem utolsó sorban azért, mert a hadsereget idegen érdekek szolgálatába akarták állítani.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy folyik a fegyverzet és haderőcsökkentés, s végre megszabadul az ország a megszálló szovjet csapatoktól. Új feladatokat jelent a kormányzatnak az a bejelentett és elhatározott szándéka, hogy hazánk 1991 végére tárgyalások útján kilép a Varsói Szerződésből. Szólt arról is, hogy honvédelmi vezetés hozzáfogott az új magyar biztonságpolitikai koncepció és katonai doktrina kidolgozásához. Megkezdődött a hadsereg technikai, fegyverzeti minőségjavító elgondolásainak előkészítése is. Olyan programot kíván a tárca vezetése kidolgozni, amely az új magyar honvédségnek szilárd alapokat biztosít. Ezzel egyidejűleg folyamatban van a tiszt- és tiszthelyettes-képzés gyökeres reformjának kidolgozása. Ennek bevezetésére 1991-től kerül sor. Készül az új szolgálati szabályzat, s szükség lesz új honvédelmi törvényre is.
Végezetül arról szólt: mindent el kell követni annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség kizárólagosan csak a nemzet iránt legyen elkötelezett. (MTI)
1990. augusztus 20., hétfő 11:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|