|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Szaddám Huszein - újabb üzenet
|
Nicosia, 1990. augusztus 19. vasárnap (MTI-Reuter/AFP) - Az
Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát tette felelőssé az Irakban
visszatartott külföldi állampolgárok helyzetéért Szaddám Huszein
iraki elnök vasárnapi, újabb üzenetében és a nyugatiak elbocsátására
konkrét feltételeket szabott.
Szaddám szóvivője délután olvasta fel a bagdadi televízióban az elnök üzenetét, amelyet az elnök az országban tartózkodó külföldiek családjaihoz intézett. Megerősítette, hogy az Irakkal szembenálló országok polgárait mindaddig visszatartják, amíg véget nem ér az öbölbeli válság. Szaddám szerint Washingtonnak írásban, teljesen egyértelműen kell ígéretet tennie arra, hogy kivonja egységeit az Arab-öböl térségéből, hogy nem indít támadást Irak ellen és hogy feloldja a Bagdad elleni blokádot. A Bush elnökre kiszabott eme kötelezettségek teljesítéséért az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell jótállnia és biztosítania azt, hogy az amerikai csapatok meghatározott menetrend alapján és késedelem nélkül távoznak a térségből.
Az elnöki üzenet ,,mélyreható tárgyalásokra,, szólította fel azokat az országokat, amelyeknek állampolgárai Irakban rekedtek.
Szaddám hangsúlyozta, ha mégis kitör a háború, annak sok tízerer áldozata lesz mindkét oldalon. A külföldieket - így az üzenet - éppen azért tartják Irakban, hogy megpróbálják elejét venni a háborúnak. - Az egész emberiség fog nyerni azon, hogy ezen intézkedések révén el lehet kerülni a harcokat - üzeni Szaddám.
Az INA hírügynökség a nyilatkozat elhangzásával párhuzamosan közölte: Irak ,,jószándéka jeléül,, elbocsátja az országban tartózkodó külföldiek osztrákokból, svédekből, svájciakból, finnekből és portugálokból álló csoportját, ám nem jelölte meg, hogy hány emberről lenne szó. A külföldiek egy másik csoportjának elbocsátásának lehetőségét is fontolóra veszik annak függvényében, hogy országaik milyen magatartást tanúsítanak az Irakkal szemben bevezetett embargó, közelebbről az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok iránt - olvasható a közleményben. +++
1990. augusztus 19., vasárnap 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|