|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Perzsa-öböl - így látja Kuba
|
Takács Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:
Havanna, 1990. augusztus 19. vasárnap /MTI-tud/ - Kuba az el
nem kötelezett mozgalom egyik aktív tagjaként szoros figyelemmel
követi az Öböl menti konfliktust, amelyet annak a jelenlegi
fokozatában ,,az amerikai imperialista törekvések és az arab világ
önrendelkezési jogának ütközéseként,, ábrázol a sajtóban. A
legszegényebb országok szószólójaként ugyanilyen súllyal
figyelmeztet a fegyveres összecsapás várható pusztító gazdasági
hatására a harmadik világban, amely nem lesz képes megvásárolni a
megemelt áru kőolajat.
Az alapállás Havannában is az, hogy az iraki csapatokat vissza kell vonni és helyre kell állítani Kuvait teljes szuverenitását. E célok eléréséhez viszont szükségtelennek tekintik a katonai felvonulást és elhamarkodottnak a gazdasági blokádot. Ez szerintük már a térség ellen iranyuló, imperialista, hegemonisztikus törekvéseket rejt, amelyeket Washington az ENSZ mögé bújva akar elérni, kihasználva és fokozva az arab világ megosztottságát.
Fidel Castro kubai államfő ebből kiindulva, az arab vezetőknek még a kairói csúcs előtt küldött üzenetében egységes fellépést és tárgyalásos megoldást javasolt.
A várható katonai összecsapást a kubai sajtó az Egyesült Államok technikai fölénye ellenére sem tekinti előre eldöntöttnek. Figyelmeztetnek a milliós létszámu, a nyolc éves háborúban megedzett iraki hadseregre, a másik oldalon pedig a hadtápvonalak hosszúságára és a sivatagi körülményekre, amelyek Iraknak kedveznek, ha szárazföldi harcokra kerülne sor. Hírt adtak arról is, hogy Bagdad a Nyugat ellen tüzeli az arab népeket, aminek állítólag már jelentkezik is a hatása a térség országaiban.
Kevés szó esik a sajtóban a helyszínen rekedt külföldi állampolgárok fenyegetettségéről, s egyáltalán nem közölték még, hogy mi van az Irakba kiküldött kubaiakkal, akiknek a száma ezrekre is rughat.+++
1990. augusztus 19., vasárnap 09:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|