|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-vatikáni kapcsolatok (1.rész)
|
Róma, 1989. november 24. péntek (MTI-Panoráma)
A közeljövőben minden bizonnyal helyreállhatnak a diplomáciai kapcsolatok a Magyar Köztársaság és a Vatikán között - ezzel az eredménnyel végződtek az elmúlt napokban folytatott tárgyalások a Szent Péter-téri híres bronzkapu mögött. A magyar kormány illetékese, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a minisztertanács egyházpolitikai titkárságának vezetője Francesco Colasuonno különleges megbizatású nunciussal tárgyalt, tehát a vatikáni diplomáciának azzal a képviselőjével, aki évek óta tartja a kapcsolatokat a kelet-európai országokkal és egyházakkal. Fogadta a magyar küldöttséget Agostino Casaroli bíboros, államtitkár is, az egyházi kormányzat vezetője, akinek 75. születésnapjára Németh Miklós miniszterelnök köszöntő levelet és ajándékot küldött (kalocsai terítőt és herendi gyertyatartót). Casaroli és Németh Miklós korábban nyilvánosságra hozott levélváltása már egyértelművé tette, hogy mindkét fél részéről megvan a készség a kapcsolatok magasabb szintre emelésére. A tárgyalások első fordulóján sikerült több fontos részletet tisztázni. Más részletkérdések még tisztázásra várnak, s e célból várhatóan vatikáni küldöttség utazik Budapestre, egy vagy két hónap múlva. A magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok 1945-ben szakadtak meg, amikor Angelo Rotta nunciust a szövetséges ellenőrző bizottság, gyakorlatilag a szovjet kormány kiutasította. (A magyar fél ezért most a kapcsolatok ,,helyreállításáról,, beszél, s nem felvételéről.) Ami utána történt, köztudott: a Mindszenty-per, a katolikus egyház ellen az ötvenes években hozott számos korlátozó rendelkezés, a rendek, iskolák bezárása, majd az újabb per, Grősz József kalocsai érsek ellen, mélypontot eredményezett. A mostani fordulat azonban nem előzmény nélküli. A kapcsolatok újjáépítése nem mostanában kezdődött. Az Osservatore Romano szeptember 15-én figyelemre méltó módon emlékezett meg a negyedszázaddal ezelőtt, 1964-ben aláírt magyar-vatikáni részleges megállapodásról. A Szentszék részéről annak aláírója Agostino Casaroli, aki a Vatikán ,,külügyminisztereként,, akkoriban kezdte türelmes apró lépésekkel egyengetni az egyházi állam és a szocialistáknak nevezett kelet-európai országok kapcsolatait a katolikus egyház helyzetének javítása céljával. A magyar kormánnyal kötött megállapodás az első jogi aktus volt e téren - a vatikáni ,,keleti politika,, nyitánya. (folyt.)
1989. november 24., péntek 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|