|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Esti műsor:
A horvát népszavazás
"Nehéz tudni, hogy a horvátországi szerb kisebbség
tulajdonképpen mit akar, mit kíván jelenleg. Egyelőre arról
beszélnek, hogy a kulturális autonómia megőrzését szeretnék
valamilyen módon megvalósítani. Attól félnek, hogy az új
horvátországi - eléggé nacionalista - kormány, valamilyen módon
megpróbálja tőlük elvenni ezeket a jogokat.
Ez, nem hiszem, hogy megfelel a valóságnak: a horvát kormány
garantálta ezeket a kulturális és egyéb jogokat. Ami komolyabb
veszély a szerbek számára: hogy az a fajta tisztogatás, ami az
egykori kommunista pártfunkcionáriusok pozícióiban folyik most már
az új kormány hivatalba lépése óta -, az nagymértékben a szerbeket
is érinti, úgy, hogy valóban a szerb kisebbség egy ilyenfajta nyomás
alatt érzi magát.
- Egyáltalán milyen körülmények között zajlik ez a népszavazás?
A jelekből úgy tűnik, hogy a fenyegetettség légköre uralkodik. Kik
vehetnek részt és milyen eredményt várhatunk?
- Ennek a népszavazásnak semmi köze a demokráciához. Egy nem
hivatalos szerb kisebbségből álló felfegyverzett polgárőrség
igazoltat embereket, nem engedi be őket erre a szerb területre.
Hozzátenném, hogy egész Jugoszláviában rendkívül sok embernek van
fegyvere, még a II. világháborúból - visszamenőleg. "
|
|
|
|
|
|
|
Koncepciós ügyek felülvizsgálata - Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban (4. rész)
|
Az újságírók megkérdezték, melyek azok az ügyek, amelyeket konkrétan vizsgálnak. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese elmondta: Demény Pál és Stomm Marcell altábornagy ügyében a legfőbb ügyész már óvást emelt. Rövidesen elrendelik a perújítási nyomozást a Pócspetri-ügyben. Befejezték a Nitrokémia- és Ferrotechnika-ügy iratainak vizsgálatát. Mindszenty József és társai ügyében a 80 dossziéból eddig 50-et sikerült tanulmányozniuk. László Jenő hozzáfűzte: konkrétan vizsgálják a Donáth-ügyet, a Grősz József kalocsai érsek, az Ordas Lajos evangélikus püspök, valamint Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke elleni eljárást, a gazdasági perek közül a Standard, a MAORT, a MFTR, a Földművelésügyi Minisztérium vezető tisztségviselői ellen folytatott eljárást, továbbá Peyer Károly, valamint Sólyom László ügyét, mivel ez utóbbiban az 1954-es rehabilitációs eljárásban nem született korrekt állásfoglalás. Feltehetően önállóan értékelik az úgynevezett szerzetes- és apáca-pereket, s a repülőtiszti ügyeket. A legfőbb ügyész helyettese Nagy Imre és társai ügyéről szólva - egyebek között - kiemelte: a felülvizsgálathoz dokumentumokat várnak a Szovjetunióból. A magyar kormánytól be kívánják szerezni a magyar-jugoszláv, illetve a magyar-román kormányközi megállapodást, az Elnöki Tanácstól és a kormánytól pedig az 1956. október 23. és november 4. közötti időszak dokumentumait, jegyzőkönyveit, kinevezési okiratait. Elmondta, hogy a Belügyminisztérium a tárgyalásokon készült 74 magnószalagot adott át a Legfőbb Ügyészségnek, ezek közül 35-öt már átmásoltak. Az 1958 júniusi tárgyalási napokról filmfelvétel is készült, ám ez még nem került elő. Amennyiben nem bukkannak a nyomára, vizsgálatot folytatnak, mikor, hol tűnhetett el. Egy újságíró az ártatlanul elítéltek kártérítéséről érdeklődött. László Jenő szerint minden bizonnyal erről is a vizsgálat végeztével előterjesztendő törvényjavaslat rendelkezik majd. Szólt az Igazságügyi Minisztériumba érkező állampolgári levelekről is. Amikor konkrét ügy felülvizsgálatát kérik a levélírók, a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke megvizsgálja a törvényességi óvás lehetőségét. Zinner Tibor végezetül arról szólt, hogy a bizottság felveszi a kapcsolatot a Magyar Történelmi Társulattal, s szívesen fogadják minden hazai és külföldi történész segítségét is. A sajtótájékoztató végén Borics Gyula igazságügyi államtitkár kért szót, mivel vitákat kavart az 1956 december 20. és 1961 december 13. között halálra ítéltek és kivégzettek nemrég közzétett névsora. (folyt.)
1989. május 17., szerda 18:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|