 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról
"...a Fővárosi Tanács 40
millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a
Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió
forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió
forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek
szállítása hamarosan megkezdődik.
"
SZER, Magyar híradó:
Bérkövetelések Magyarországon
"súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik."
|
|
|
|
|
|
 |
- Bérkövetelések Magyarországon - . folyt.
|
A másik pillér a független szakszervezet, vagy mondjuk
érdekképviselet, amely hasonló paraméterekben képes gondolkodni és
számolni. Az ő alsó és felső határa természetesen nem azonos a
munkaadóéval, mert ő a munkavállalók érdekeit képviseli , de
feltétlenül vannak a két határmezőny között átfedések, és valahol
ebben az átvedett mezőnyben kell az ésszerű megállapodásnak
létrejönnie. Persze ez nincs garantáltan, hogy ez mindig így
következik be. Felléphetnek túlzott béremelések is.
De van egy harmadik pillér is, és az a kormány gazdasági- és
konjunktúrapolitikája. Tehát a kormánynak is mindig tudnia kell mire
vezetnek országos átlagban a bértárgyalások, és milyen átlagos
béremelést bír el a gazdaság pillanatnyi teljesítőképessége,
inflációs veszély nélkül. Tehát neki is tudnia kell, hogy hol van az
a bizonyos felső határ, amelyen túl közbe kell lépnie.
Közbe kell lépnie monetáris eszközökkel, például a kamat
felemelésével, vagy súlyosabb esetben az adók emelésével, hogy
korrigálja a túlzott mértékű béremelések inflációs hatását.
Mondanom sem kell, hogy ezek a pillérek még nem állnak a
helyükön. A vállalatok hogy úgy mondjam az interregnum állapotában
vannak, a munkaadó, az állam már vette a kalapját, de még fogja a
kilincset, az új munkaadók még be sem léptek az ajtón. Az új
érdekképviselet még csak most formálódik és nem ismeri a szüskéges
gazdasági paramétereket sem. És nagyon kezdetleges a kormány
gazdaságpolitikája, konjunktúrapolitikája is. Így aztán nem csoda,
hogy a bérkövetelések ilyen parttalan módon érvényesűlnek
Magyarországon a jelenlegi helyzetben.
Azon sem csodálkozom, hogy a minimálbérre koncentrálódnak, mert
paradox módon ez helyes is, mert most pillanatnyilag ez az egyetlen
talán, ami mérhető. +++
1990. augusztus 16., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|