 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról
"...a Fővárosi Tanács 40
millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a
Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió
forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió
forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek
szállítása hamarosan megkezdődik.
"
SZER, Magyar híradó:
Bérkövetelések Magyarországon
"súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik."
|
|
|
|
|
|
 |
Bérkövetelések Magyarországon
|
-----------------------------
München, 1990. augusztus 16. (SZER, Magyar híradó) -
Bérkövetelés - ez a híradások slágere. Van nap, hogy három tudósítás
is érkezik e témában, és akkor kétfajta kérdés keveredik az
emberben: egyrészt, hogy hála az égnek van már jogunk követelni,
sajnos okunk is gyakran, ezt tudjuk, de hova vezet mindez? Erről
kérdezem gazdaságpolitikai szakértőnket, Vadász Jánost.
- Két részre bontanám a választ. Egyrészt szerintem súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik. Ennek a keretnek három szükséges pillére
van. Egyrészt a piacon tevékenykedő munkaadó, aki minden adott
helyzetben tudja, hogy mi a vállalat teljesítőképessége,
termelékenysége és jövedelmezősége. Tehát tudnia kell, hogy a
tárgyalásokon milyen határok között van a pozíciója, mekkora méretű
az a szerinte könnyen elviselhető indokolt béremelés, amelyet
feltétlenül kész megadni. És hol van az a felső határ, amelyen még
hajlandó sztrájk, munkalassítás, vagy az üzemi légkör teljes
elromlásának a kockázata nélkül a béremelésbe belemenni. Ehhez
viszont mindig tudnia kell, hogy e határokon belül minden egyes
index hogyan befolyásolja a vállalat piaci helyzetét és
jövedelmezőségét. (folyt.)
1990. augusztus 16., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|