 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Környezetvédelmi Minisztérium közleménye a levegőszennyezésmérő hálózat felújításáról
"...a Fővárosi Tanács 40
millió, a volt Egészségügyi Minisztérium 30 millió, a
Környezetvédelmi Minisztérium jogelődje, a volt KVM 4,5 millió
forinttal vett részt a beruházásban. Az összesen 82,5 millió
forintra már megkötött szerződések vannak érvényben, és a műszerek
szállítása hamarosan megkezdődik.
"
SZER, Magyar híradó:
Bérkövetelések Magyarországon
"súlyos
aggodalomra ad okot parttalan bérkövetelések érvényesítése. Ebből
nem származhat semmi pozitívum - kizárólag az inflációs folyamat
gyorsítása. Az egész egy ördögi körben megy. A bérkövetelés alapja
az inflációra való hivatkozás, amelynek során megneveznek egy
valódi, vagy legtöbbször feltételezett inflációs indexet, és
követelik, hogy hasonló arányban emelkedjenek a bérek is. Tehát a
nominál-béremelés bekövetkezik, a vállalatok áthárítják az emelkedő
költséget az árakon keresztül a társadalomra, így emelkedik az
inflációs index, ami okot ad egy új bérkövetelés számára.
Másrészt - és ez a válaszom második része - nem lehet
csodálkozni azon, hogy az történik ami történik. Mert nincs
megfelelő alternatíva. Jelenleg ugyanis még hiányzik az az
intézményes keret, amelyben a bértárgyalások reális gazdasági
alapokon folynak, és amelyben a kimenetel mindig a működőképes
piacgazdaságba illeszkedik."
|
|
|
|
|
|
 |
Vegyes tulajdonú állami gazdaságok
|
1990. március 18., vasárnap - Az állami gazdaságok
többségében a vegyes tulajdonforma kialakítása az ésszerű - így
summázható annak az állásfoglalásnak a lényege, amelyet az Állami
Gazdaságok Országos Egyesülésének igazgatósága adott ki.
Az MTI munkatársának érdeklődésére a dokumentummal kapcsolatban
elmondták: a testületben olyan vélemény alakult ki, hogy a
gazdaságok kezelésében lévő állami és egyéb tulajdon átalakítása
különböző formában mehet végbe, ám ennek minden esetben együtt kell
járnia a dolgozói tulajdon létrejöttével. Az utóbbira az állami
mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók az elmúlt évtizedekben
folytatott vagyongyarapító munkájukkal szolgáltak rá. Ők szereztek
mindenki másnál inkább jogot arra, hogy résztulajdonosai legyenek
saját gazdaságuknak. Ezt diktálja a történelmi igazságtétel is,
hiszen a mezőgazdasági munkásságnak ez a része a földosztásból is
kimaradt, sokuknak ősei cselédek voltak az állami birtokokon, a
nagyüzemi kezelésben lévő földeken.
A gazdaságokban az átalakulás során nem szívesen választanák
például a részvénytársasági formát, helyette inkább a gazdaságokon
belüli, illetve a vállalatok közötti társulások létrejöttét
szorgalmazzák. Néhány példa már van ez utóbbira, ilyen a Nyirtassi,
illetve a Biharkeresztesi Állami Gazdaság és az élelmiszeripar egyik
legnagyobb üzemének a Debreceni Tartósítóipari Kombinátnak a
kapcsolata.
Az egyesülés igazgatóságában elképzelhetőnek tartják, hogy a
kisebb állami gazdaságok előbb bérlő szövetkezetté, majd valódi
szövetkezetté alakuljanak. Megerősödött ugyanis a nézet, hogy az
állami gazdaságok egy részében a tulajdonrendezés a
termelőszövetkezetekéhez hasonló, vagy ahhoz közel álló minta
alapján mehet végbe, ám fontos, hogy az így a kialakuló üzem
tulajdonosai nagyfokú autonómiával rendelkezzenek.
A változtatást természetesen a gyakorlat is kikényszerítheti,
mindenekelőtt a piacgazdaság követelményeinek kell megfelelniük a
gazdaságoknak. Valószínű, hogy azokat az állami nagyüzemeket,
amelyek nem tudnak alkalmazkodni, felszámolják vagyonukat más
állami, vagy éppenséggel magántermelők kezébe adják. Semmiképpen sem
kívánatos viszont megbolygatni az állami tulajdonformát olyan - a
régi kincstári birtokhoz hasonló, magas szervezettségű - kimagasló
genetikai alapokkal rendelkező gazdaságok esetében, amelyek csak így
működhetnek tovább eredményesen. (MTI)
1990. március 17., szombat 15:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|