|
|
|
|
Kormányfejlemények
|
München, 1989. január 27 (SZER, Világhíradó) - A kormány január 19- én bejelentette, hogy hattagú szűkebb kabinetet hoz létre. Vajon a döntéshozatal hatékonyabbá tételéről, vagy pedig válságstáb létesítéséről van szó? Kasza László fűz megjegyzést a szűkebb kabinet felállításához: - A szűk kabinet nem ismeretlen intézmény sem a nemzetközi, sem a magyar politikai gyakorlatban. Alapgondolata, hogy a kormányzás hatásfokát növeli, a döntéshozatalt gyorsítja, hiszen négy ember előbb jut közös nevezőre, mint tizennégy, de pontosan ez az előny hordja magában az intézmény hátrányát is. Ugyanis következetesen tovább gondolva a kérdést az előbbi okoskodással, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az egyszemélyes döntési rendszer a leghatékonyabb, és mint ilyen, kívánatos. Csakhogy a politikában ezt diktatúrának hívjak. Ennek ellenére a szűk kabinet Nyugat-Európában sem ismeretlen intézmény, de érthető, hogy mindenütt, ahol működik, egészséges gyanakvás kíséri. Az Egyesült Államokban az eltérő politikai struktúra miatt részben más a helyzet. Általános azonban a meggyőződés, hogy a demokrácia költséges is, időt rabló is, de létének ez az ára. Aki demokráciát akar, ezt meg kell fizetnie. Viszont szükségesnek tűnik a szűk kabinet, amikor válsághelyzetben hívják életre, vagy koalíciós kormány esetén, amikor az érintett pártok vezetőinek folyamatosan egyeztetniük kell álláspontjukat. Nálunk, Magyarországon is volt egy ilyen szűk kabinetje 1956-ban Nagy Imre kormányának. Az október 31-én megalakult koalíciós kormányban képviselt pártok vezetői alkották. így ez megfelelt a parlamenti demokráciák gyakorlatának, hiszen a cél nem a hatalom minél kisebb csoport kezében történő koncentrálása volt, hanem a kormányzásban részt vevő pártok politikájának összehangolása. Ezt egy sokkal rosszabb emlékű szűk kabinet váltotta fel: Kádár Jánosé. Nem elv, hanem a szükség szülte. 1956. november 4-ikén csak négy politikust tudott összegyűjteni Szolnokon, ők alkották a szűk kabinetet. A többit úgy nevezte ki, hogy azok nem is voltak jelen, nagy részük csak később értesült róla, hogy miniszter. A kommunista egypártrendszer leghírhedtebb szűk kabinetje négyesfogat néven került be a történelembe: Rákosi, Gerő, Farkas és Révai alkotta. A totális diktatúra szimbóluma volt. Németh Miklós kormányának szűk kabinetjét persze nem lehet Rákosiéhoz vagy Kádáréhoz hasonlítani még akkor sem, ha ugyanannak az egyetlen pártnak tagjaiból áll, mint azoké. Ugyanakkor azonban Nagy Imrééhez sem és a nyugati demokratikus parlamentek koalíciós szűk kabinetjéhez sem, hiszen hiányzik belőle a valódi pluralizmust jelentő több párt, amelyek egyben a diktatórikus irányítást is kizárnák. Mindent egybevetve tehát a gyanakvás jogosabb, mint a feltétlen bizalom. +++
1989. január 27., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|