|
|
 |
|
 |
Beszélgetés Szép Zoltánnal - Cservenkáné visszahívása
|
München, 1989. január 23. (SZER, Világhíradó)
Magyarországon az állampolgárok eddig több mint 20 parlamenti
képviselő visszahívását latolgatják, kezdeményezték, készítik elő.
Öt esetben elsősorban a bős-nagymarosi vitában tanúsított
magatartás miatt már megkezdődött, illetve be is fejeződött az
aláírások gyűjtése. Ezek időrendben: Vida Miklós - Józsefváros, dr.
Nagy Gyula - országos lista, Dauda Sándor - Zugló, Juratovics
Aladár - Szeged és Cservenka Ferencné - Gödöllő-Isaszeg. Ez utóbbit
a Demokrata Fórum gödöllői szervezete kezdeményezte.
Mint a Hitel című újság beszámolt róla, Cservenkáné Gödöllőn a
választóival történt találkozón számos kérdésre nem válaszolt,
elutasította a vitát Bős-Nagymaros problémájáról, de végül mégis
csak beismerte, hogy a parlamentben nem a népet, a választókat
fogja képviselni, hanem a pártot. Tehát kibújt a szög a zsákból,
világossá vált, hogy Cservenkáné a demokráciát továbbra is a kádári
képlet szerint értelmezi, a nép nevében, de nélküle kormányozni.
Persze ezen kevesen lepődnek meg, különösen akik figyelemmel
kísérték Cservenkáné pályafutását. Beszélgetőpartnerem Szép Zoltán,
országgyűlési képviselőként és funkcionáriusként is ismerte
Cservenkánét, aki 1949 óta tagja a párt felső vezetésének. 1954-től
az MDP, majd 57-től az MSZMP agit. prop. osztályának egyik
irányítója, aztán 1962-től 83-ig a Pest megyei Pártbizottság első
titkára. Több mint 30 éve parlamenti képviselő, 1980-tól 88-ig az
Országgyűlés alelnöke.
Milyen vezetőnek tartod személyes tapasztalataid alapján
Cservenkánét?
- Hűséges vezetőnek tartom, kemény, elszánt, balos kommunistának,
aki - mint említetted - a népet nem képviseli, mondottad volt, hogy
a pártot igen. A pártot sem képviseli, mert az, amelyik ma
Magyarországon MSZMP néven a hatalmat gyakorolja, nem az a párt,
amelyhez Cservenkáné saját magát sorolja.
Cservenkáné körülbelül az ő korábbi magatartását figyelembe véve
jelenleg hozzávetőleg a Münnich Ferenc Társaságot képviseli, Biszku
Béláékat képviseli és a hozzá hasonló régi elvtársakat, akik
valamiféle szilárdítást, keményítést, a vasöklű politikáját
szeretnék megvalósítani.
- Pest megyei elsőtitkársága tartott a leghosszabb ideig. Milyen
tapasztalatokat szereztél erről a tevékenységéről?
- Mindig is megtalálta azokat a pontokat, ahol a pártot,
pontosabban azokat a hatalmasságokat szolgálhatta, akik őt
emberüknek tekintették. Pest megyei párttitkár korában egy
félelmetes személyiség hírében állt végig, általában rettegett
ember volt, aki nem rettegett viszont megcsinálni olyan, a saját
személyének előnyeivel járó dolgokat, amelyekről nemcsak Pest
megyében, hanem Magyarország-szerte is beszéltek.
- Ezekről én is nagyon sokat hallottam.
Nos Cservenkáné 40 évi ténykedése során rengeteg kárt okozott az
országnak. De a Magyar Hírlapban úgy nyilatkozott, hogy a
visszahívási indítványok azok ellen irányulnak, akik szilárdan a
kormányt támogatják. Kérdés, hogy támogatás-e az útkereső politikai
reformot is hirdető kormánynak az ilyen szemellenzős, diktatórikus
magatartás, amelynek Cservenkáné egyik tipikus képviselője?
- Mindenképpen lejáratják az ilyen emberek a kormányt is,
egyáltalában a magyar külpolitikát is, hiszen őket nyugodtan
nevezhetjük közületnek, mumifikálódott politikusoknak, akiknek már
régen megérdemelt, vagy meg nem érdemelt nyugdíjukat kellene
élvezni, és nem beleszólni a fiatalok, vagy a középgeneráció
dolgába - bár több fiatal volna a kormányban.
Egy nagyon fontos elemet kiemelnék. A visszahívás jelenleg nem más,
mint a parlament által meg nem szavazott népszavazás spontán
jelentkezése, úgy is mondhatjuk, hogy a politika által elfojtott
népi spontaneitás egyik jogi eszközökkel megvalósított formája,
módozata.
- Még nem dőlt el, mi lesz a képviselői visszahívások sorsa,
elég nehéznek látszik az út megvalósításukhoz, de szerinted ezen
állampolgári, választői törekvések befolyásolják-e az Országgyűlés
és egyes tagjainak munkáját?
- Mindenképpen befolyásolják, ha eredményre nem is vezetnek, mert a
hatóságok, akik a kivitelezésben együttműködni lennének kötelesek
az állampolgárral, egyelőre nem mutatnak kellő aktivitást, akkor is
visszahívásnak a kezdeményezése - mint a népszavazás egy változata
- a képviselő népszerűségét, magabiztosságát, hatalmi pozíció
harcait befolyásolja, ez már egy más szituáció. +++
1989. január 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|