Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

A magyar jogrendszer átalakítása

(Vadász János)
München, 1989. január 11. (SZER, Mérlegen) - Kedves hallgatóim! Egy
héttel ezelőtt kezdtem meg a Mérleg műsorában a hazai
tulajdonviszonyok kritikus vizsgálatát. Megértésüket kérem azért,
hogy a második, befejező részre ezúttal nem most, hanem mához egy
hétre kerül sor.
    
    A változást indokolja egy időszerű tanulmány, amely a magyar
jogrendszer idén esedékes átalakításával foglalkozik. Azért
időszerű, mert ezen a héten kerül sor az Országgyűlésen ennek első
aktusára: az egyesülési törvényjavaslat tárgyalására.
    
    Mérlegen a jogrendszer átalakítása - buktatók és kérdőjelek között.
    
    Idén új alkotmányon kívül az új törvények, jogszabályok légiója vár
kidolgozásra és parlamenti jóváhagyásra - legalábbis a hatalom
által lefektetett menetrend szerint.
    
    Néhány jogos kérdés merül fel ezzel kapcsolatban:
Kinek használ ez a menetrend, milyen zűrzavar forrása lehet? Hogyan
lehet a zűrzavart megelőzni, a buktatókat elkerülni?
    
    Ezekre a kérdésekre keres választ Demszky Gábor független hazai
lapkiadó, aki jelenleg ösztöndíjjal Amerikában tartózkodik. New
Yorkban készített írását olvassa fel:
- 1989 a politikai döntések éve lesz, és a rendszer egészét érintő
elhatározások a jelek szerint jogi köntösben fognak
megfogalmazódni. Az ok világos: a magyar jogrendszer jogáganként és
egészében véve is recseg-ropog, intézményei az elkerülhetetlen
változások kerékkötőivé váltak. Az alapvető szabadságjogok egy év
óta a politikai viták kereszttűzében állnak, anélkül hogy eddig
bármi változott volna.
    
    A viták kimenetelét az határozza meg, hogy a politikai jogokat
korlátozó törvények még érvényben vannak - az 1936-os szovjet
alkotmány magyar másával együtt. Négy törvénytervezet ceremoniális
felülvizsgálata - a feszültségeket oldó célzattal - ugyan már 88
derekán elkezdődött, de a döntések 89-re halasztódtak.
    
    
A vitáknak az adott dinamikát, hogy a résztvevő társadalmi
csoportok hajlandóak voltak a jogi köznyelv használatára: jogban
fejezték ki magukat.
    
    A következő bejelentések- adtak okot a bizalomra:
A szovjet típusú jogrendszer alaptörvénye: az 1949-es alkotmány, s
rövid időn belül a történelmi relikviák közé kerül - hallhattuk
nemrégiben az igazságügyminiszter-helyettestől. Az egyesülési és
gyülekezési törvény elfogadását követően a választójogi
törvénytervezet, a népszavazásról, a nemzetiségek jogairól szóló
tervezetek, és az új sajtótörvény kerül a képviselők elé.
    
    Az államminiszter által beterjesztett csomagterv nem kevesebb, mint
20 új törvényt sorol fel.
    
    Az elmúlt év tapasztalatai bennem aggályokat ébresztettek. A
felgyorsított törvénykezési menetrend szakszerűségi szempontból sem
lehet megnyugtató, az igazi problémát nem az elvégzendő munka
mennyisége okozza. Baj van magával a törvényhozóval: a
parlamenttel, mert nem alkalmas a valódi képviseleti munkára és baj
van a menetrenddel, mert a részfeladatokat, a politikai jogok
szabályozását, az új alkotmány elfogadása előtt kívánja megoldani.
    
    Ennek pedig az az oka, hogy a politikai és alkotmányjogi kérdések
állandóan összekeverednek, nincsenek kellőképpen különválasztva
ebben a menetrendben.
    
    A megfelelő sorrend a politikai alapelvekben való megegyezés, ennek
alapján az új alkotmány kidolgozása, és azt követően az egyes
törvények kidolgozása lehetne.
    
    De vegyük sorra az államminiszter hosszú listájával szembeni
kifogásokat.
    
    A parlamenti munka a legutóbbi választások óta reflektorfényben
folyik. Hozzájárult ehhez legújabban az Elnöki Tanács helyettesítő
jogkörének megszűnése, és az ülések nyilvánossá tétele is. De már
nemcsak az Országgyűlés kirakatba állításának, hanem a
közvéleménnyel való éles konfrontálódásnak is tanúi lehetünk.
    
    Világossá vált, hogy ez nem a modern reformkor parlamentje, hanem
az ancien régime intézménye.
    
    Már születésekor, az 1985-ös választások során kialakult egy súlyos
bizalmi válság vele szemben, de a független jelöltek kiszorítása
akkor még nem mozgósította a szélesebb közvéleményt.
    
    A vízlépcső ügyében folytatott sikertelen kampány és a szégyenletes
szavazási eredmény viszont megtette a magáét. Sikeres
aláírásgyűjtési akció indult két képviselő visszahívásáért, és
óriási lökést kapott az Országgyűlés döntését felülvizsgálni
hivatott, népszavazást követelő mozgalom. A magyar parlamenttel
kapcsolatban egyre kevésbé lehet a méltóságteli, népképviseletre
hivatott intézmény látszatát kelteni.
    
    De baj van ezzel a zsúfolt törvényhozási menetrenddel más
tekintetben is. A törvények előkészítése és a viták lebonyolítása
szempontjából az 1988-as tapasztalatok kiábrándítóak. Az év végére
zavaros és ellentmondásos helyzet alakult ki. Az igen konzervatív,
az egypártrendszerű diktatúra követelményeihez igazított, s még az
1983-as törvényhez képest is visszalépést tartalmazó választójogi
törvény vitái még javában folytak, amikor az igazságügy-miniszter
már a többpártrendszert kilátásba helyező egyesülési törvény
beterjesztéséről nyilatkozott. Ez a november 11-i bejelentés, -
amely a Politikai Bizottság és a kormány álláspontjának
megváltozását tükrözte - megkérdőjelezte az egész választójogi
tervezet - és főképpen a róla folytatott vita értelmét.
    
    (folyt.)


1989. január 11., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A magyar jogrendszer átalakítása - 1. folyt.

A választójogi tervezetet elsodorták az események. Nyilvánvalóan
másképpen kell lebonyolítani a választásokat, ha pártok is
indulhatnak. 1988-ban még csak két szövegtervezet között
tapasztalhattunk ilyen ellentmondást. Képzeljük el azt a helyzetet,
hogy az év végére - Pozsgay Imre előrejelzése szerint - közel 20
törvénytervezet szövege fog a szakmai és laikus szervezetek között
keringeni.
    
    Ugyanakkor az új alkotmány munkálatai és vitái is keresztezik ezt a
sokváltozós hálót. Nem nehéz megjövendölni, hogy ebből még az
alkotmányjogászok számára is áttekinthetetlen helyzet jön létre.
    
    Véleményem szerint a bajokat a politikai és alkotmányjogi kérdések
összekeverése okozza. Az alkotmány szövege nem szakmai ügy.
    
    Erről is kétségeim vannak, amikor a magyar sajtóban azt olvasom,
hogy 10 tudományos munkabizottság hozzálátott az alkotmány
felülvizsgálatához, és az Igazságügyi Minisztérium máris egy
alkotmányjavaslattal állt elő. Az alapelvek még tisztázatlanok, de
a részlet-elgondolások már megvannak?
    
    
A logika ugyanaz, mint az elvetélt törvényjavaslatoknál.
    
    Ugyanakkor, mire az új alkotmány az Országgyűlés elé kerül, ennek a
lejártatott intézménynek már nem lesz elegendő tekintélye a
meggyőző, legitimáló gesztushoz: az alkotmány kibocsátásához.
    
    De mi az oka ennek az erőltetett menetnek? A legfontosabb
magyarázat talán az, hogy a párt reformhirdetői sem tudnak
szembenézni az új politikai helyzet kihívásaival, követelményeivel
és az új szervezetek térfoglalásával.
    
    De a törvénykezési játszma nemcsak időhúzás. Az apparátus számára a
hosszú távú törvények a stabilitás érzetét keltik, és megnyugtató,
hogy a szabadságjogokról folytatott vitákat eddig még a közvélemény
is pozitívan fogadta.
    
    Ugyanakkor: ha a részkérdésekben elérhető valamiféle látszólagos
egyezség, akkor az alkotmány szövegezésénél ezekből a részelemekből
lehet kiindulni, és a törvényeket építőkockaként lehet
felhasználni.
    
    Ez az építmény azonban könnyen összeroskadhat. A valódi rendezésnek
nem a politikai látszatstabilitás megőrzésére kellene törekednie,
hanem az alaptörvény demokratikus elfogadásához kellene
feltételeket teremteni.
    
    A mai helyzet alapeleme, hogy az új, független szervezetek -
rendezetlen jogi státuszuk miatt - nem vehetnek megfelelő súllyal
és befolyással részt az alkotmányjogi vitákban. Az Országgyűlés
felhatalmazása esetén a kormány rendeletek kibocsátásával
segíthetne ezen. Rövid úton engedélyezhetné az újonnan alakult
tömegszervezetek, pártok és szakszervezetek működését, és
biztosíthatná működésük technikai feltételeit.
    
    Az Országgyűlés felhatalmazása alapján a választójogi törvény
rendeleti módosítása biztosíthatná az új politikai szervezetek
számára a jelöltállítás lehetőségét a következő - ugyancsak
rendeletileg előrehozott - választásokon.
    
    Átmeneti helyzetben élünk, amelynek velejárója lehet a rendeleti
kormányzás. Ez a politikai helyzet szülte átmenetiség a közvélemény
előtt kellőképpen indokolja a rendeleti szabályozást - ha az
időleges hatályú rendeletek a demokratikus kibontakozást
szolgálják. A kérdés csak az, hogy valóban létezik-e a partnerségen
alapuló nemzeti megegyezés szándéka? Jogi és technikai megoldásokat
- meggyőződésem szerint - a törvénykezési színjáték kikerülésével
is lehet találni. +++


1989. január 11., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD