|
|
|
|
Országgyűlés
|
München, 1989. január 10. (SZER, Világhíradó) - Ma folytatta decemberben felfüggesztett ülését a parlament. Hogy miért is kellett akkor elnapolni az ülést, és hogy most mennyivel jutottak előbbre a napirendre tűzött kérdések megoldásában, arról Kasza László beszél: - Megint azoknak lenne igazuk, akik úgy gondolják, hogy a politikai vezetés elsődleges célja az időhúzás? A parlament mai eseményei - és ez a legenyhébb fogalmazás - nem mondanak ellent a tételnek. Módosították az alkotmányt, de az örvendetes intézkedések csak akkor lépnek majd érvénybe, ha végrehajtásukhoz törvény is születik. Más esetben rég esedékes törvényeket hoztak, amelyek végrehajtása viszont az új alkotmány életbe lépésétől függ. De siessünk hozzáfűzni: ennek ellenére- is fontos határozatok születtek ma a Parlamentben. A "neki-neki, meg vissza" stílus inkább azt mutatja, milyen nehéz kikeveredni abból a politikai, társadalmi zsákutcából, amelybe a 40 éve uralkodó párt vitte az országot. És különösen nehéz akkor, ha még mindig ott vannak a "pujafrigyesek", akik arcpirulás nélkül állnak a szónoki emelvényre és mondják: a demokratizálódás anarchiát szül. De hála istennek, ma már felállhatott dr. Balla Éva budapesti képviselő is, és félreérthetetlenül válaszolhatott: az elmúlt évtizedek legnagyobb káosza - amelynek következményeit most szenvedjük - a felszínen nyugodt egypártrendszerben dúlt. Az alkotmánymódosítással bevezették az Alkotmánybíróság intézményét. Nagy lépés ez a hármas pillérre épülő demokratikus társadalom felé, amely a több párt képviselőiből a nép által választott parlamentre, mint törvényhozó testületre, a parlament határozatait végrehajtó kormányra és az Alkotmány, valamint a törvények előírásának betartására ügyelő független bíróságra alapul. Kár, hogy egy képviselő - szemben az ebben a kérdésben liberálisabbnak tűnő kormány beterjesztésével - eredményesen tiltakozott a bíróság teljes függetlensége ellen. Az eredmény: a parlament a jövőben is kérdőre vonhatja a Legfelső Bíróság elnökét. A módosított Alkotmány lehetővé teszi az alternatív katonai szolgálatot azok számára, akik vallási, vagy lelkiismereti okból nem fognak fegyvert. Az új paragrafus végrehajtásához még törvény kell. Csak akkor tudjuk majd meg, hogy kielégíti-e ez az igényeket, vagy szemfényvesztésről van szó. A kormány közzétett törvényjavaslata - amely gyakorlatilag 36 hónap kényszermunkát jelent - elfogadhatatlan. Mivel nem tették közzé, nem ismerjük az egyesülési és gyülekezési joggal foglalkozó törvény végleges szövegét. Az átdolgozott törvényjavaslat lényegesen jobb volt az eredetinél. Kérdés, hogy ez került-e elfogadásra a képviselők elé. Az azonban biztos, hogy ennek csak egy része léphet érvénybe. A pártalakítás lehetőségét szabályozó paragrafusok csak a még mindig kidolgozás alatt álló párttörvény és új alkotmány elfogadása után válnak érvényessé. Azok a törvények, amelyekkel ma foglalkozott a parlament, a társadalom nyomására születtek, fogantak. A független mozgalmak képviselői voltak azok, akik megfogalmazták ezt a társadalmi igényt. Figyelemre méltó, ahogy Berecz János, a Központi Bizottság titkára elismeréssel nyilatkozott ezen mozgalmak jelentős részéről. A korábban is kiemelt Magyar Demokrata Fórum és Új Márciusi Front mellett ide sorolta többek között a kisgazdák szerveződését, a Szabad Demokraták Szövetségét is. Kár, hogy folytatva a megosztásra irányuló jó és rossz ellenzék-taktikát, kihagyta a felsorolásból például az egyik legfontosabb és legnépszerűbb független szervezetet, a Fideszt. Pedig Berecz Jánosnak lassan észre kellene vennie, hogy ez a módszer ma már nem válik be. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|