Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása

(Kasza László)
München, 1989. január 4. (SZER, Kommentár nélkül) - Az 1988-as
esztendő a független demokratikus csoportok - vagy ahogy manapság
nevezik őket -, alternatív mozgalmak esztendeje volt. Ezen
különféle irányzatok tevékenysége nyomta rá bélyegét az ország
politikai és társadalmi életére. A kormány és párt intézkedései
csupán reakciónak tekinthetők az alternatív irányzatok
tevékenységére.
    
    Kommentár nélkül című műsorunk mai, és jövő heti adásában
ismertetjük ezen csoportok tevékenységét, megnyilvánulásait. A
lista korántsem lesz teljes. A műsoridő keretei arra kényszerítenek
bennünket, hogy csak az általunk legfontosabbnak ítélt eseményekről
tegyünk említést.
    
    A független mozgalmak első megnyilvánulása 1988-ban a Rúzsai
bizottság hármas számú közleményének közzététele volt, január 6-án.
    
    A Rúzsai László kiszabadítására alakult bizottság felhívja a
figyelmet arra, hogy a november 24-én letartóztatott hatvani lakos
tartózkodási helye ismeretlen. A gyűjtőfogház elmemegfigyelő
intézetében tartották fogva 30 napig, de ez a határidő lejárt.
    
    Vádat nem emeltek ellene. A bizottság nyilatkozata kifejezésre
juttatja azt az aggodalmat, hogy a politikailag kényelmetlenné vált
fiatalembert - akit előzőleg választási üléseken történt
felszólalósa, egy szamizdat lap kiadása, illetve az ablakába
kirakott 1956-os forradalmat éltető jelszavak miatt kétszer már
őrizetbe vette a rendőrség -, a pszichiátria módszereivel kívánják
elnémítani.
    
    Körülbelül két hónappal később a Rúzsai ügy azzal fejeződött be,
hogy a rendőrség elejtette a vádat. Rúzsai Lászlóról az általa
választott ideggyógyintézet orvos szakértői szakvéleményt
állítottak ki, amelynek értelmében elmeállapota nem hagy kívánni
valót maga után.
    
    - Január első napjaiban - dátum nélkül - röpiratok ezrei
terjedtek el Budapesten, amelyek a szakszervezetekből való
kilépésre
szólították fel a tagságot. A sokszorosított röplap rámutat arra,
hogy a SZOT nem a munkásokat, hanem a pártot képviseli.
    
    Hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek 17 ezer függetlenített
alkalmazottja van, akiket a tagdíjakból kell eltartani, és akik
ennek ellenére nem tesznek semmit a tagság érdekében.
    
    A röpirat olyan szakszervezet létesítését követeli, amely támogatja
a tagság érdekeit, követeli a sztrájkjog törvénybe iktatását, és
harcol az állampolgári jogokért, közöttük az egyesülési- és
sajtószabadságért.
    
    - 1988 január 9-én nyílt levelet intézett Grósz Károly
miniszterelnökhöz a Társadalompolitikai és Honismereti Klub
tanácsának vezetősége abból az alkalomból, hogy elterjedt hírek
szerint a magyar rendőrség román menekülteket utasít ki az
országból.
    
    A levél aláírói szerint mintegy 150-200-ra becsülik azon menekültek
számát, akiket a magyar hatóságok visszatoloncoltak Romániába.
    
    Ezeket a személyeket a Securitate büntetőtáborba zárja, és nem
egyszer, tettlegesen bántalmazza.
    
    A Grósz Károlyhoz címzett levél követeli a romániai menekültek
részére is a görög, chilei és más hasonló menekültekkel azonos
politikai gyakorlat alkalmazását, és ügyükben minden fontos
intézkedés közzétételét.
    
    - Január 12-én sajtókonferenciát tartottak Für Lajos történész
lakásán abból az alkalomból, hogy több mint 300 író, történész,
szociológus, filozófus és közgazdász, valamint más foglalkozású
magyar értelmiségi szolidaritási nyilatkozatot tett közzé a
november 15-i brassói tüntetés, és sztrájkok ügyében.
    
    - A sajtókonferencián felolvasták annak a nyilatkozatnak a
szövegét, amelyet neves magyar közéleti személyiségek írtak alá. Ez
szolidaritást vállal a brassói tüntetőkkel, elítéli Ceausescu
elnyomó politikáját, és figyelmeztet arra, hogy Ceausescu minden
Romániában élő, demokratikusan gondolkozó személy közös ellensége.
    
    A nyilatkozatot az aláírók nevében a következő személyek jegyezték:
Benda Gyula, Bokor Pál, Csoóri Sándor, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba,
Mészöly Miklós, Szabó Miklós, Vásárhelyi Miklós.
    
    - Az elkövetkező napokban és hetekben több nyilatkozat, röpirat lát
napvilágot, amely elítéli a romániai kormány politikáját, és állást
foglal a külföldre menekülni kényszerülő lakosság mellett.
    
    - Január 30-a:
Parlamentarizmus és demokrácia címmel második konferenciáját tartja
a Jurta Színházban a Magyar Demokrata Fórum.
    
    - Február 1-je:
Néma tüntetés Románia budapesti nagykövetsége előtt. Mintegy 500
részvevő nevében Tamás Gáspár Miklós a falurombolás elleni
tiltakozás szövegét helyezte el a kapu előtt. A tüntetést
megelőzően magyar fiatalok egy csoportja éhségsztrájkot tartott a
nagykövetség közelében.
    
    - Március 6-a:
A Magyar Demokrata Fórum újabb tanácskozást tartott a Jurta
Színházban. A téma ezúttal a határon kívüli magyarság helyzete
volt.
    
    - 1988 március 8:
Feltehetően annak érdekében, hogy megfélemlítsék azokat, akikről
feltételezték, hogy tüntetésen kívánnak részt venni március 15-
ikén, házkutatást tartott a rendőrség Bokros Péternél, Gadó
Györgynél, Gravács Péternél, Demszky Gábornál és Nagy Jenőnél. Egy
nappal később ugyancsak házkutatás volt Solt Ottíliánál.
    
     Akiknél házkutatást tartottak, nyilatkozatban tiltakoztak a
gyanúsítás ellen, hogy egyrészt lázítanának, másrészt gyanús
iratokat talált volna náluk a rendőrség.
    
    Az elkövetkező napokban beidézték a rendőrségre a nevezett
személyeket, és megfenyegették őket, hogy őket teszik felelőssé
minden esetleges rendzavarásért, március 15-én.
    
    (folyt.)


1989. január 4., szerda


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD