Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Az adórendszer tanulságai

München, 1989. január 2. (SZER, Világhíradó) - Hogyan is állunk a hazai
adókkal? Vadász Jánost hallják a január elsejétől életlépett új
adórendeletekről és a tavalyi tanulságokról.
    
    - A személyi jövedelmi adó tavaly először alkalmazott formájában több
tekintetben káros volt. Túlságosan magasak voltak az adókulcsok, ami a
teljesítmény visszatartását ösztönözte. Továbbá: a jövedelmi adó az
infláció egyik forrásának bizonyult. A vállalatok ugyanis az adó miatt
megnőtt bérköltségük láttán nem a létszámmal takarékoskodtak - ahogy az
illetékesek egy évvel ezelőtt várták - hanem egyszerűen áthárították a
fogyasztókra ezt a költségnövekedést is, áremelések formájában.
    
    Az elsején életbelépett változások apró javítgatásoknak tekinthetők. 48-ról
    
55 ezer forintra emelkedett az adómentes évi jövedelem határ, viszont ez az
55 ezer - hála az inflációnak - idén annyit sem ér, mint tavaly 48 ezer.
    
    Kicsit enyhül az adóteher a havi 8 és 20 ezer forint közötti jövedelmi
csoportban és a legmagasabb jövedelmek esetében is.
    
    A maximális adókulcs idén 56 százalék a tavalyi 60 helyett. Ez némi pluszt
    
jelenthet azon kisvállalkozók számra, akik úgy döntenek, hogy vállalkozói
adójukat személyi jövedelemadóként fizetik.
    
    Ami a vállalkozási nyereségadót illeti, ez idén életbelépő formájában új
kategória. Elvben ugyanis arra hivatott, hogy egységesítse a vállalkozókat
kivetett adóteher mértékét - függetlenül attól, hogy a vállalkozás milyen
irányú, vagy milyen tulajdonformában megy végbe. Ennek megfelelően a
legtöbb eddigi speciális adó, amely ellentmond a normatív adózás
követelményének, megszűnik. Így eltűnik a süllyesztőben a hírhedt
ellenérték-adó is, amely eddig azon vállalatokat büntette, amelyek nem jogi
személyeknek - elsősorban vállalati munkaközösségeknek - adtak
rendeléseket.
    
    Mint említettem: az egyéni vállalkozók maguk dönthetik el, hogy a
vállalkozási nyereségadó szabályai szerint kívánnak-e adózni, vagy pedig
ezt a nyereséget a személyi jövedelemadó rendszerében, annak szabályai
alapján kívánják fizetni.
    
    A vállalkozási nyereségadó mértéke az első három millió forint évi
nyereségig 40 - az azt meghaladó nyereségrész után pedig 50 százalék. Az
állami vállalatok számára ez átlagosan alacsonyabb mértékű adóelvonást
jelent mint az eddigi különböző adók halmaza.
    
    A magánvállalkozások esetében viszont az adókulcs duplájára emelkedik, 25-
ről 50 százalékra - de a vállalkozók személyi jövedelme ezentúl költségként
számolható el, ami azt eredményezi, hogy adóalapjuk átlagosan 60
százalékkal csökken. Így a magánvállalkozók tényleges adóterhe általában
nem nő, sőt sok esetben mérséklődik.
    
    Az egységesítés, a normatív adóztatás meghirdetett elvét azonban aláássák a
    
kivételek. Megjelent például egy új speciális adó: a 4 százalékos pótadó.
    
    Igaz, ezt mindenki fizeti - de ez azt is jelenti, hogy az átlagos adóteher
    
a meghirdetettnél valójában nagyobb.
    
    A kivételek száma légió. Különböző mértékű adókedvezményekről van szó,
amelyek megilletik a vegyes vállalatokat, amennyiben a külföldi tőke
részesedése vagy abszolút összege meghalad egy bizonyos határt - továbbá a
vállalkozások széles körét, aszerint hogy az állam milyen különös
fontosságot tulajdonít működésük támogatásának.
    
    Az adókedvezmény jogcíme és mértéke lehet ésszerű, lehet ésszerűtlen is,
lehet méltányos, méltánytalan is - de minél több a kivétel, annál kevésbé
lehet egységes normatív adóztatásra hivatkozni.
    
    - Az adóterhet sehol a világon nem fogadják szeretettel. Nincs az a polgár,
    
aki örömmel ülne neki az adóív kitöltésének. Egy dolog azonban kétségtelen:
demokráciában a polgár attól öntudatos, hogy tudja, a közterhekhez ő is
hozzájárul, és van beleszólása a közpénzek elosztásába.
    
    A hazai közvélemény-kutatók őszi felmérése szerint a személyi
jövedelemadó-
rendszert a lakosság igen erős ellenszenvvel fogadta. A megkérdezettek
többsége kifogásolja, hogy az újfajta adózásmód nem hozta magával az
állampolgárok nagyobb beleszólási lehetőségét abba, hogy mire költik el az
állami pénzeket. És ez - közvetve - a parlament bírálata. +++


1989. január 2., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD