|
|
 |
|
 |
Reggeli sajtószemle - 2.
|
London, 1990. szeptember 18. (BBC, kora reggeli híradás) - A mai
lapok legfőbb témája az Európai Közösség határozata, miszerint
kiutasítanak több iraki diplomatát. A döntés, válasz több nyugati
ország kuvaiti diplomáciai képviselete ellen elkövetett katonai
akcióira.
A The Guardian szerint, ez a tizenkét tagország eddigi
legkomolyabb figyelmeztetése Irak számára, hogy vegye komolyan a
nemzetközi követelést, vonuljon ki Kuvaitból.
A The Times és a Financial Times kiemeli Anglia aggodalmát, hogy
a közösség határozatára válaszolva Irak csökkentheti a bagdadi angol
nagykövetségen dolgozók számát. Ami, mint azt a The Times írja -
csak tovább nehezíti a továbbra is Kuvaitba rekedt, becslések
szerint, mint egy 1400 angol állampolgár helyzetét. A lap szerint
Angliára nyomást gyakorolt Franciaország és Olaszország is. Továbbá,
az a gondolat, hogy London lemarad a Közösség mögött.
A The Independent ugyanakkor rámutat, hogy az európai egységet
nagymértékben gyengítette az, hogy a külügyminiszterek szemmel
láthatóan nem tudtak egyezségre jutni a térség legsúlyosabban
érintett országainak nyújtandó anyagi támogatásról.
A The Independent és Financial Times is idézi Hurd brit
külügyminisztert, aki szerint Anglia katonai jelenléte az Öbölben
napi kétmillió fontos kiadást jelent. És ezt is figyelembe kellene
venni, mielőtt megállapítják, ki és mennyivel támogassa a válság
által leginkább érintett országokat.
Több lap címoldalára került az a Washingtoni hír is, miszerint
Bagdad bombázásáról tett megjegyzése miatt felfüggesztették
állásából az amerikai légierők főparancsnokát. A Financial Times
szerint, a kóreai háború óta, amikor Truman elnök menesztette
McArter tábornokot, ez a legkomolyabb civil beavatkozás az amerikai
hadsereg életébe.
A The Times szerint a Pentagonban széleskörökben osztják a
tábornok véleményét, De - mintírja a lap - ez nem cseng egybe Baker
külügyminiszter diplomáciai kezdeményezéseivel. A The Times úgy
véli, az amerikai kormányzaton belül egyre élesebb harc folyik a
katonapolitikai irányzatok képviselői között. (folyt.)
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli sajtószemle - 2/1. folyt.
|
A The Daily Telegraph szerkesztőségi cikkében Hitlerhez és
Sztalinhoz hasonlítja Száddám Husszein elnököt. És megjegyzi: az
iraki vezető szemmel láthatóan megpróbálja kitelepíteni a
kuvaitiakat hazájukból.
A lap szerint, Bagdad független államból vidéki olajmezővé
kivánja degradálni Kuvaitot, és ez csak fokozza az Egyesült
Államokra és szövetségeseire nehezedő nyomást, hogy a katonai akciót
a szükségesnél egy pillanattal se halogassák tovább.
A közel-keleti fejlemények ellenére Kelet-Európának is sok hely
jutott a mai lapokban. Hatalmas fényképek hívják fel az olvasók
figyelmét Gorbacsov elnök és Reagan volt amerikai elnök, illetve
Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Vacláv Hável csehszlovák
köztársasági elnök találkozójóra.
A lapok részletesen foglalkoznak a legújabb szovjet gazdasági
reformjavaslatokkal is. Ezenbelül kiemelik Gorbacsov tervét,
miszerint a földek magánkézbeadásáról népszavazást kell tartani a
Szovjetunióban. A Financial Times meglepőnek nevezi a szovjet elnök
elképzelését, amely az azonnali privatizáció elkötelezett hívei
körében ugyancsak megdöbbenést keltett.
A The Independent dícsérőleg említi Satalin professzor 500 napos
gazdasági reformtervének merészségét. A tervet maga Gorbacsov is
támogatja. De, amint a lap rámutat, itt is a 22-es csapdája
érvényesül. A szovjet gazdaságot mindaddig nem lehet megreformálni,
amég több tízmillió szovjet polgár gazdasági elképzelései nem
változnak meg. Ugyanakkor ez csak akkor képzelhető el, ha alapvetően
megváltozik a gazdaság. +++
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|