|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - Hétfői munkanap (1. rész)
|
1990. szeptember 17., hétfő - Elnöki bejelentéssel kezdte
meg szünet előtti utolsó ülésszakának hétfői munkanapját az
Országgyűlés. Szabad György házelnök arról tájékoztatta a
képviselőket, hogy a román törvényhozás vezetője levélben fordult
hozzá, megküldve a testület augusztus 29-i, történelmi kérdésekkel
foglalkozó határozatát. Az üzenetre adott válaszát körvonalazva
Szabad György kiemelte: a múlt fontos kérdéseit egymástól sokban
különbözően ítéljük meg. Ez nem akadályozhat meg bennünket abban,
hogy egyet ne értsünk a román parlament vezetőinek azzal a
kijelentésével: indokolt, hogy mindkét nép megbékéléssel,
szabadsággal és toleranciával váltsa fel a hajdani gyűlöletet,
megvetést.
A magyar politikus üdvözölte a román parlament megállapítását,
amely szerint a román nép akarata, hogy pluralista társadalmat
építsen, amely a jövőben azonos jogokat, szabadságot és felelősséget
kíván biztosítani az ország állampolgárainak, mind a románoknak,
mind a nemzeti kisebbségeknek. Ugyancsak elismeréssel szólt a román
képviselők azon óhajáról, hogy konstruktív párbeszéd jöjjön létre a
két ország parlamentje között a demokrácia és a szabadság
alapelveinek és értékeinek szellemében, segítve országaink között a
barátság, a megértés és a jószomszédság légkörének kialakulását.
A bejelentést követően a plénum határozott napirendjéről, a
tárgyalandó témák sorát kiegészítve Réti Miklós (MDF) indítványával
a Nemzetközi Magyar Ifjúsági Tábor létrehozásáról, amely a képviselő
szerint segíthetné a határainkon túl élő magyar fiatalokat a
fennmaradásukért vívott, már-már reménytelen küzdelmükben.
A napirend tárgyalása előtt kért szót a Szabad Demokraták
Szövetsége parlamenti csoportjának nevében Soós Károly Attila, nem
kevesebbel, mint alkotmánysértéssel vádolva a kormányt. Mint
mondotta: a kormány szeptember 9-i ülésén módosította az állami
költségvetést. Ezzel pedig nem tett mást, mint megsértette az
alkotmányt. Véleménye szerint részben a módosítás következtében a
költségvetés hiánya jelentősen meghaladja az Országgyűlés által
szentesített mértéket. A kormány e döntésével nemcsak átvette az
Országgyűlés hatáskörét, ráadásul értesíteni is ,,elfelejtette,,
erről a plénumot, a szabad demokraták levelét pedig a kormányfő még
válaszra sem méltatta. (folyt.köv.)
1990. szeptember 17., hétfő 12:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (2. rész)
|
Kifejtette: a kormányülésről kiadott szűkszavú közlemény - a
jóváhagyott kormányelőterjesztéssel ellentétben - nem szól a
költségvetési hiány várható alakulásáról. Az SZDSZ szerint ennek a
hiánynak a mértéke riasztó, majdnem ugyanolyan súlyosnak ígérkezik,
mint a ,,júliusi kormánycsomag,, bevezetése előtt, eltekintve az
aszály miatti és a nemzetközi olajárak emelkedéséből fakadó
többletterhektől.
A kormány döntése azért is elfogadhatatlan, mert további kiadási
kötelezettségeket vállal az Országgyűlés informálása nélkül. ,,Vajon
mi, képviselők csak dísznek vagyunk itt?,, - tette fel a kérdést a
költségvetési bizottság elnöki tisztét is betöltő Soós Károly
Attila, majd leszögezte: az alapvető gazdasági adatok
kormánytitokkénti kezelése, az Országgyűlés előtt rejtegetett,
titkos kormánydöntések meghozatala az egész Parlament legelemibb
jogait sérti, nemcsak az ellenzékét. Ezt a kormánydöntést a
kormányzati titkolózás négy évtizedes diktatúra alatt kialakult
rendszerének fenntartására tett kísérletnek minősítette. A
közvélemény szempontjából is elfogadhatatlannak ítélte ezt a
kormánymagatartást, mondván: a népnek - amelynek elege volt a 40
évig tartó titkolózásból -, joga van ismerni az ország helyzetét és
a gondok megoldásának mikéntjét. Márcsak azért is, mert ha a
tervezett intézkedések a lakosságot nem érintik, azok számára
fájdalommentesen végrehajthatók, akkor a hallgatás érthetetlen, ha
viszont újabb életszínvonalcsökkentő intézkedésekről van szó, akkor
erkölcstelen.
Ugyancsak napirend előtt kért szót Mizsei Béla (FKgP) a
jászladányi malomhengerek eladása ügyében, valamint Tóth Sándor
(KDNP), aki a tarlóégetések miatt emelt kifogást. (folyt.köv.)
1990. szeptember 17., hétfő 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)
|
A napirend előtti ügyek lezárása után a képviselők rátértek a
korábban már tárgyalt, az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar
és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló
törvényjavaslat részletes megtárgyalására. A vitában - amely csaknem
az egész hétfői munkanapot kitöltötte - valamennyi képviselő
egyetértett abban, hogy sürgető szükség van a mielőbbi
privatizációra, ám annak módját illetően már élesen különböztek a
vélemények.
A törvénytervezethez a legtöbb módosító javaslatot benyújtó
Tardos Márton (SZDSZ) hozzászólásában egyebek közt hiányolta, hogy
nem kezdődött meg azoknak a vállalatoknak és szervezeteknek a
létrehozása, amelyek sikeresen végrehajthatnák a privatizációt.
Ugyancsak egyfajta, a privatizációt segítő szervezet létrehozását
sürgette Katona Béla (MSZP).
A vitában több képviselő kitért arra, miként érinti majd a
privatizációs folyamat az újonnan létrejövő önkormányzatokat,
illetve magát az önkormányzati tulajdont. Az SZDSZ padsoraiból arra
hívták fel a figyelmet: félő, hogy a privatizációs törvény
megalkotásával jelentősen csökken az önkormányzatok tulajdonlási
lehetősége. Éppen ezért sürgették az önkormányzati tulajdonról szóló
törvény mielőbbi kidolgozását. A Fidesz álláspontját kifejtő Kósa
Lajos szintén azt emelte ki, hogy az önkormányzatokat mindenképpen
szükséges bevonni a privatizációba.
Ugyancsak az ellenzék padsoraiból többen javasolták, hogy a
privatizációt követő időszakra ne vonatkozzon - a jelenlegi tervezet
szerinti - két éves eladási moratórium. Ezt azzal indokolták, hogy
felesleges, sőt káros lenne már a privatizáció első, kezdeti
lépéseinél korlátozásokat bevezetni.
A kisgazda frakció részéről hangzott el a vitában az az érvelés,
hogy a privatizációs folyamat hátrányosan érinti, esetleg
lehetetlenné is teszi a majdani reprivatizációt. Mint Torgyán József
frakcióvezető rámutatott: a privatizációs törvényt mindenképpen meg
kellett volna előznie a reprivatizációnak.
A hozzászólók sorában akadt, aki kétségbe vonta a törvény
szükséges voltát, mondván: a privatizáció sikeresen végbemehet
törvényi szabályozás nélkül is. Többen kifogásolták vagy zavarosnak
ítélték a privatizációs folyamatban az Állami Vagyonügynökségnek
szánt szerepet és feladatköröket. (folyt.köv.)
1990. szeptember 17., hétfő 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (4. rész)
|
Röviddel az ülésnap befejezte előtt kapott szót Bod Péter Ákos
ipari és kereskedelmi miniszter, hogy reagáljon a vitában
elhangzottakra. A miniszter elöljáróban leszögezte: bár a most
tárgyalt törvény fontos, a nemzetgazdaságnak csupán egy töredékét
érinti. Arról, hogy szükséges-e törvényben szabályozni a
privatizációt, úgy vélekedett: bár törvény nélkül is végbemehetne a
privatizáció, ám a korábbi spontán privatizációs gyakorlat
bebizonyította, hogy nem árt jogi garanciák megalkotása. Ugyancsak
szükségesnek ítélte a tervezetben meghatározott kétéves
elidegenítési moratóriumot, hiszen - mint mondta - az a cél, hogy a
privatizációt követően az új tulajdonosok ne adják el rögtön az
adott üzletet, kiskereskedelmi egységet.
A miniszter szólt arról is, hogy a törvénytervezet kapcsán több
helyről gazdasági nacionalizmussal vádolták a törvényalkotókat. Ezt
taglalva kifejtette: a kormánynak nem célja a kereskedelemből
kirekeszteni a külföldi tőkét, de annak elsősorban a nagyobb
vállalkozások és vállalatok esetében lehet szerepe. Hozzátette: a
mostani privatizációs törvénnyel elsősorban a családi
kisvállalkozásokat kívánják segíteni.
Ezzel véget ért az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a
fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló
törvényjavaslat tárgyalása. A tetemes mennyiségű módosító
indítványra tekintettel azonban a határozathozatalt a keddi
ülésnapra halasztotta a Tisztelt Ház. (folyt.köv.)
1990. szeptember 17., hétfő 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (5. rész)
|
A parlament utóbbi hetekben megszokott gyakorlatának megfelelően
ismét félbeszakadt a soron lévő napirendi pont tárgyalása.
Előzetesen senki nem jelezte hozzászólási szándékát, ennek ellenére
hatan kértek és kaptak szót a nem pártként bejegyzett társadalmi
szervezetek ezévi költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési
határozat-tervezet vitájakor. Az e szervezeteknek nyújtandó állami
támogatás elosztására már az előző parlament szakbizottságának sem
sikerült igazán megnyugtató megoldást találnia, s a hétfői
felszólalásokból úgy tűnt: ma még nehezebb elosztani - legalább
megközelítően igazságosan - a rendelkezésre álló, viszonylag csekély
összeget.
Az e szervezetek költségvetési támogatásával foglalkozó ad hoc
bizottság 22,4 millió forintot osztott fel 27 szervezet között. A
költségvetési bizottság javaslatot tett 16 szervezet hat heti
támogatását kitevő, további 26,6 millió forint elvonására, s az így
felszabaduló pénzből 5 millió forintos tartalékalap képzésére.
A társadalmi szervezetek támogatására a költségvetési bizottság
alapelveket is rögzített, amelyek szerint a felosztandó
költségvetési keretből nem részesülhetnek a politikai pártok, a
szakszervezetek és szakmai egyesületek, a helyi jellegű, az etnikai
és kisebbségi, valamint a hobby jellegű szervezetek - a
legkülönfélébb megfontolások alapján.
Mivel 18 óra után 8 perccel még több képviselő jelentkezett
szólásra, az elnöklő Vörös Vince a téma tárgyalását kedd délelőttre
halasztotta, majd az ülést bezárta.
Az Országgyűlés délutáni plenáris ülésén részt vett és
felszólalt Enrique Baron Crespo, az Európai Parlament elnöke. Ott
volt Habsburg Ottó, az EP Magyarországgal foglalkozó bizottságának
elnöke. (MTI)
1990. szeptember 17., hétfő 18:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|