Rendszerváltás és az MTI

	Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közleménye a Salgótarjáni Síküveggyárban folytatott célvizsgálatról (1. rész) (OS)
1990. szeptember 7., péntek - Lakossági bejelentés nyomán Pál József salgótarjáni országgyűlési képviselő (MDF) a Salgglas Salgótarjáni Síküveggyár vezetőit érintő közérdekű panaszok kivizsgálását kezdeményezte Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszternél. A megkeresés nyomán elrendelt célvizsgálat megállapításairól a minisztérium az alábbi közleményt adta ki: A kijelölt vizsgáló bizottság megállapította, hogy a vállalat vezetői megfelelő pénzügyi előkészítés nélkül fogtak hozzá az edzett biztonságiüveg-gyártás átfogó korszerűsítéséhez. A fejlesztés műszaki alapelgondolását a revízió nem kifogásolta, de azt igen, hogy a beruházást a pénzügyi feltételek biztosítása híján a külső tőke bevonásával végrehajtott szervezetkorszerűsítést megelőzve kezdték el. A fejlesztés költségét 627 millió forintra tervezték, miután azonban a felhasznált raktárépületek mellett szükségessé vált új csarnok építése is, ez az összeg növekedett. A zajszint várhatóan a megengedett kétszerese lenne, ha nem készítenék el az utólagos zajvédelmet. A beruházás meghatározó része az edzőkemence, mely a vállalat jelenlegi válságos helyzetéhez meghatározó módon járult hozzá. A Glasstech cégtől 4,5 millió dollárért vásárolt berendezés árát fejlesztési forrásból tavaly áprilistól nem tudja előteremteni a vállalat, rövid lejáratú hiteleket vett fel, ezek kamatai, a magas lizingdíjak, a termelési és megrendelési gondok miatt a Salgglas már az év derekára veszteségessé vált. (folyt. köv.) 1990. szeptember 7., péntek 16:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közleménye a Salgótarjáni Síküveggyárban folytatott célvizsgálatról (2. rész) (OS)
Megállapította a vizsgálat azt is, hogy a használtan vásárolt IRM csiszológép működtetése jelentős károkat okozott. Meghibásodás és alkatrészhiány miatt a gépkapacitás kihasználása az év első hét hónapjában mindössze 25 százalékos volt. 63 ezer nyugatnémet márkáért kellett alkatrészt és csiszolókorongot venni a 165 ezer márkába került géphez. A kiadásokat további 810 ezer forint belföldi javítási költség is tetézte. Becslések szerint 31-41 millió forint értékű nyugati rendeléstől esett el a gyár mindezek miatt. A gépek vásárlásával, átvételével kapcsolatban visszaélés, illetve a különös gondatlanság gyanúja is felmerült. A bejelentés egyes gyári vezetők gondatlanságát, visszaéléseit más tekintetben is felvetette, ezek egy részét a minisztériumi vizsgálat megalapozottnak véli. Bebizonyosodott például, hogy a külföldi gazdasági partnerek nyugati gépkocsikhoz segítették hozzájutni a kiutazott vezetőket, s a külkereskedők nem egyszer elvtelen kapcsolatokat tartottak ügyfeleikkel. Magánépítkezéseken jogtalanul felhasznált vállalati anyagokra és munkára is utalt a bejelentés. A minisztériumi revizorok e téren is tapasztaltak olyan jelenségeket, amelyek alapján esetleg bebizonyosodhat a gyanú, ezt azonban egy belső ellenőri vizsgálattal kell felderíteni. A vizsgálat nyomán az ipari és kereskedelmi miniszter a következő intézkedéseket rendelte el: dr. Juhász Gyula vezérigazgatót - nyugdíjjogosultságára tekintettel - saját kérésére nyugállományba helyezte és szeptember 1-jével felmentette a vezérigazgatói teendők ellátása alól. A gyár ügyeinek irányítására vállalati biztost nevez ki, akinek hatáskörébe tartozik majd a további személyi döntések meghozatala és a belső ellenőri vizsgálatok lefolytatása. A miniszter ügyészi vizsgálatot is kezdeményez bizonyos összefonódások felderítésére. (OS) 1990. szeptember 7., péntek 16:36
Vissza »