Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Bod Péter Ákos a 100 napról


---------------------------


London, 1990. augusztus 31. (BBC, Panoráma) - Száz napja
foglalta el hivatalát Magyarország csaknem fél évszázad óta első,
valóban demokratikusan megválasztott kormánya. Amióta Roosevelt
elnök 1933-ban száz nap türelmet kért a kongresszustól és az
amerikai néptől, hogy tehessen valamit az akkori gazdasági
világválság következményeinek enyhítésére, az első száz nap szinte
misztikus szerpet játszik minden kormányváltásban.

    Az Antall-kormány is száz nap türelmet, kezdeti bizalmat kért az
ellenzéktől és a közvéleménytől. Most, hogy a száz nap letelt,
munkatársunk, Kanócz(?) István megkérte Bod Péter Ákos ipari és
kereskedelmi minisztert, hogy a kormány nevében nyilatkozzék az
angol rádió magyar adásának, mindenekelőtt arról, hogy mit tekint az
első száz nap legjelentősebb eredményeinek.

    - Elsőként azt említeném, ami a nagyközönség számára egyáltalán
nem lényeges, de a kormányzat számára igen fontos: elindult az
államapparátus. Hiszen köztudomású, hogy a kormányváltás előtt,
amely már akkor látszott, hogy nem lesz egyszerű kormányváltás,
hanem sokkal több annál, az államapparátus leállt némileg, sok ember
elhagyta a kormányzati hivatalokat, elcsábította őket a
magánszektor, úgyhogy amikor átvettük a hivatalokat, akkor bizony
elég lassan folyt itt a munka.

    Az Antall-kormány első komoly intézkedése az volt, hogy
végrehajtotta a kormányzati átszervezést, melyre már az előző
kormányzatok is készültek, de nem volt erejük ezt megtenni. Például
megszűnt az Országos Tervhivatal, megszűnőben van az árhivatal, és
vagy új intézmények jönnek létre helyettük, vagy az Országos
Árhivatal funkciója gyakorlatilag megszűnik, elolvad, a Tervhivatal
pedig négy évtizedes működés után megszűnik. (folyt.)



1990. augusztus 31., péntek


Vissza »


- Interjú Bod Péter Ákossal - 1. folyt.


Ez tehát, azt gondolom, az első nagy eredmény. Egy modern
kormányzati rendszer körvonala alakul ki, persze száz nap alatt ez
nem fejeződik be, de legalábbis lezajlottak az átszervezések.

    - Miniszter úr, ön részben gazdasági hivatalok szervezését
említette, és gazdaságilag bizony az elmúlt száz nap alatt
folytatódott az infláció, ellenzéki és sajtóhangok elszegényedésről
is beszéltek. Milyen távlatban látja miniszter úr ennek a
problémának, ha nem is megoldását, de javulását?

    - Nos, én azt gondolom, hogy az ellenzéki hangok az inflációt
illetően némileg a politika által motíváltak, hiszen amit a kormány
tett, nevezetesen felemelte az energiaárakat, csökkentette a
veszteséges szervezeteknek nyújtott támogatást, s itt elsősorban
sajnos azt kell mondanom, hogy a mezőgazdaságnak kellett viselni a
fő terhet, agrárszubvenció csökkentéséről van szó.

    Ezek a lépések közgazdaságilag indokolhatók, szükségesek, és én
feltételezem, ha nem tettük volna meg e lépéseket, ugyanolyan
támadás ért volna minket. Persze a dotáció-mérséklés és az
energia-áremelés valóban hozzátevődik az inflációhoz, azonban minden
ésszerű kormányzat, amikor az energiapiacon az ismert tendenciák
érvényesülnek, fel kell, hogy emelje az energiaárat, mert ha maga
nem emeli fel, akkor piacgazdaságban a piac emeli fel - idéző jelben
- nálunk azonban mindez még most hatósági jogkör. Tehát én azt
hiszem, hogy ezek a kritikák nem megalapozottak.

    Ami a számukat illeti, a magyar infláció nem attól gyorsult meg,
hogy új kormány van, ez a tendencia jó másfél évvel ezelőtt
kezdődött, és a legutóbbi számok azt mutatják, hogy nem gyorsult
tovább az infláció. (folyt.)



1990. augusztus 31., péntek


Vissza »


- Interjú Bod Péter Ákossal - 2. folyt.


Ez évben persze nagyon nagy lett az árszintnövekedés, de ez nem
az új kormánynak tudható be, sőt jó néhány intézkedésünk, például a
túlköltekező állami vállalatokkal szembeni erőteljesebb fellépés,
csődöknek az elindítása, egyfajta pénzügyi szigor helyreállítása a
számok szerint inkább mérsékelte az inflációs nyomást. Például a
hitelkamatok további növekedése megállt, és azt hallom, hogy
viszonylag könnyebb hitelhez jutni, mert megfontoltabban
gazdálkodnak a vállalatok a pénzükkel.

    - Miniszter úr említette, hogy az ellenzék bírálatát nem tudja
elfogadni. Általában hogy vélekedik az ellenzék magatartásáról? Az
első száz napban a kormány bizonyos türelmet kért az ellenzéktől.
Úgy gondolja, hogy az ellenzék ezt a türelmet megadta, vagy több
türelmet tanúsíthatott volna a különleges viszonyokra való
tekintettel?

    - Én azt jogosnak tartom, hogy az ellenzék türelmetlenkedik és
kritizál, ezen nincs semmi kivetni való. Én általános
türelmetlenséget érzek az országban és ez nem korlátozódik csupán az
ellenzéki pártokra, különösen nem csupán a parlamentben képviselt
ellenzéki pártokra, az egész ország türelmetlen.

    Némileg túlzó várakozások kötődtek ehhez a rendszerváltáshoz,
azt gondolták az emberek, hogy ha vége a kommunizmusnak, akkor
másnaptól kezdve az árak csökkennek, a bérek nőnek. Most egy kicsit
túlzok talán, mert szíve mélyén mindenki érezte: az ország helyzete
ennél súlyosabb, de mégis az emberek azt hitték, hogy másnaptól
valami sokkal jobb lesz. Mi igazából ezt nem ígértük meg. Ezért az,
hogy türelmetlen az ország, értem, és hogy türelmetlen az ellenzék,
azt is értem. (folyt.)



1990. augusztus 31., péntek


Vissza »


- Interjú Bod Péter Ákossal - 3. folyt.


Nekem különösebb panaszkodni valóm nincs az ellenzék
viselkedésére, azt persze látni kell, hogy a demokrácia hosszú idő
alatt elsajátítható művészet. Saját kormánypárti tagjainkkal is
vannak gondjaink, gyakran interpellálnak, tesznek fel nagyon éles
kérdést, akarnak szerepelni a helyi választók előtt, megmutatva,
hogy ők milyen kemények, és kivel szemben legyenek kemények, ha nem
a kormánnyal szemben. Úgyhogy én azt hiszem, még a szerepkeresés
szakaszában van a magyar politika. Igazából az ellenzék nem tudja -
tisztelet a kivételnek -, hogy mikor érdemes szembeszállni a kormány
döntésével, és mikor lehet azt mondani: no végre jó döntés
Ezt is
meg lehet tenni, erre nem igen volt példa.

    - És hogy most a száz napon túl a távolabbi jövőbe tekintsünk,
itt Angliában az az alkotmányos szokás, hogy a királynő olvassa fel
ősszel a kormány törvényhozási programját. Magyarországon nincs
uralkodó, de mit lát a legfontosabbnak a kormány törvényhozási
terveiben mondjuk a következő 6-12 hónapban?

    - Nálunk valóban nincs meg ennek a hagyománya. Én azt gondolom,
hogy az őszi parlamenti ülésszakok egyikén a kormányfő beszámol az
első száz nap eredményeiről és vázolja a hároméves kormányprogramnak
a körvonalát. Ebben ki fog térni arra, hogy milyen törvényeket
kívánunk az ország nyilvánossága elé vinni. Számomra, mint gazdasági
miniszter számára (sic), de azt hiszem, azért ez általános
megállapítás, a legfontosabbak a privatizációs törvények.

    Megindult a magyar privatizálás, de annak a jogtörvényi és
intézményi kerete még nem alakult ki teljesen. Dönteni kell a föld
privatizálási módszereiről, intézményeiről. Most terjesztették be a
parlament elé a kiskereskedelem privatizálásának a
törvénytervezetét, jövő héten foglalkozik vele a parlament. (folyt.)



1990. augusztus 31., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Bod Péter Ákossal - 4. folyt.


Dönteni kell arról, hogy a média milyen módon működjön a
közeljövőben, bányatörvényt kell előkészíteni, és nagyon erős a
nyomás arra, hogy a szakszervezetek, munkástanácsok és más
érdekképviseleti szervezetek jogállását törvény, és ne csupán
szokásjog rendezze. Úgyhogy nagyon erőltetett és megterhelő
jogalkotási szakasz előtt állunk, azonban ez nekünk nem újdonság,
mert az elmúlt száz napban is rengeteg jogszabály készült, és igen
keményen működött a magyar parlament.

    - Nemsokára helyhatósági választások lesznek Magyarországon.
Hogyan látja ezeknek a perspektíváját? Egyrészt mit vár attól, hogy
a miniszter úr által is körvonalazott türelmetlenségben hogy fog
viselkedni a polgárság, és mit vár az eredménytől, mint a Magyar
Demokrata Fórum egyik vezetője?

    - Ami az MDF pozícióját illeti, én azt hiszem, hogy az elmúlt
három hónap nem ingatta meg az emberek bizalmát az MDF, a Demokrata
Fórum iránt. A türelmetlenség érthető, de nem fordult a kormány
ellen, mert az emberek igazából jól tudják, hogy ennyi idő alatt
megváltoztatni régi struktúrát nem lehet. Ezért én azt hiszem, hogy
bár a kormányon lévő pártok vissza szoktak esni egy idő múlva a
választásokon, de én feltételezem, hogy ez az MDF-fel most nem
történik meg.

    A helyhatósági választás amúgy is némileg eltér az országos
választásoktól, mert az dönt, hogy találnak-e a pártok helyi hiteles
személyiségeket. Én úgy látom - sok helyen megfordulva -, hogy a
Magyar Demokrata Fórum nagyon erős jelölteket tud indítani a
helyhatósági választásokon, úgyhogy nem szívesen tippelek. Én a
tavaszi választás előtt sem mertem nyilatkozni számszerű
eredményekről, de azért a lelkem mélyén biztos vagyok abban, hogy a
Demokrata Fórum fogja a legtöbb polgármestert állítani az országban.
+++



1990. augusztus 31., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD