|
|
 |
|
 |
Továbbra is öntöznek a gazdaságok (1. rész)
|
1990. augusztus 15., szerda - A múlt heti néhány napos
lehülés, az időjárási front sem hozott annyi csapadékot, hogy a
talajok víztartalma növekedett volna. Ezért ahol csak lehet, annak
ellenére öntöznek, hogy a víz tetemesen megdrágult, mivel szabadáras
lett.
A Földművelésügyi Minisztériumban elmondották: az öntözésre
berendezett mintegy 350 ezer hektáros terület 70 százalékára
juttatnak az üzemek folyamatosan mesterséges csapadékot. Azért nem
többre, mert az öntözőcsövekkel betelepített táblák egy részén a
vetésforgó szerint vízutánpótlást nem igénylő növények vannak.
A vízszolgáltatási díjak szabaddá tétele különben idén új
helyzetet teremtett. Mint ismeretes: az öntöző vizet a legtöbb
helyen nem a gazdaságok termelik ki maguknak, hanem a vízügyi
vállalatok szolgáltatják. Az egységes díj megszüntetése óta a
vállalatok a vízdíjban minden költségüket felszámították. A
gazdaságok egy ideig túlságosan magasnak tartották e díjat, ezért a
vízügyi szervezetek felajánlották, hogy a víz kivételi-, illetve
továbbító berendezéseket üzemeltetésre átadják a szövetkezeteknek és
az állami gazdaságoknak. A termelők hamar rájöttek, hogy a
vízszolgáltatás díja valóban nem ok nélkül magas, és speciális
szakember hiányában a vízszolgáltatásban lemondtak az
,,önkiszolgálásról,, és továbbra is a vízügyi vállalatoktól igénylik
az öntözővizet.
A gazdaságok egyébként a vízellátás tekintetében eltérő
helyzetben vannak. A szerencsésebbek, így például a Duna, Tisza és
más folyók, patakok közvetlen közelében működő üzemek nem fizetnek
vízdíjat. Azok számára viszont, akikhez két-háromszoros lépcsőben,
többszöri emeléssel, hosszabb távolságból jut el az öntözővíz,
tetemes az ár. Ezekben az üzemekben csak a megfelelő gazdaságossági
számítások elvégzése után vállalkoznak az öntözésre. Számos üzemben
a kedvezőtlen adottság esetén is öntöznek, mivel a terméskiesés
viszont pótolhatatlan veszteséget jelentene az exportban, vagy éppen
az állatok tartásában, takarmányozásában. Így például igen nagy
területeken öntözik a gazdaságok a vetőmagnak szánt kukoricát. A
hibridkukorica-vetőmagot termő területek valamivel több mint a
felére juttatnak öntözővizet. (folyt.köv.)
1990. augusztus 14., kedd 22:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Továbbra is öntöznek a gazdaságok (2. rész)
|
A hazánkban az öntözhető területnek körülbelül a negyedén, mintegy
80-100 ezer hektáron nyújt szolgáltatást a szolnoki Mezővíz Vállalat,
amelynek igazgatóhelyettese Nagy László elmondotta: ezen a területen
teljes intenzitással folyik az öntözés annak ellenére, hogy a
gazdaságok bizonytalanok, kapnak-e támogatást. Húszezer hektáron
öntöznek most kukoricát azok a gazdaságok, amelyeknek 4-5 éves
hitelre adtak öntözőgépeket. Vállalatuk szervízüzemének négy kocsija
folyamatosan járja a gazdaságok öntözőtelepeit, tábláit,
alkatrészraktárukból 24 órán belül a legtávolabbi helyekre is
eljuttatják a kért gépelemeket, a külföldi alkatrészeket pedig 6-7
napon alatt ugyancsak megszerzik számukra. Legnagyobb igyekezetük
ellenére is katasztrófálisnak mondható az aszály miatt a helyzet
Békés megyei partnereik egy részénél, valamint a Pest, Bács-Kiskun,
illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyék egymáshoz közel eső területein.
Itt különösen jellemző, hogy hiába áztatják le a talajok felső 40-50
centiméteres rétegét, a növények ennél mélyebbre jutott gyökerei nem
kapnak elég nedvességet, s ezt már megsínylik. (MTI)
1990. augusztus 14., kedd 22:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|