|
|
 |
|
 |
Kényszerpályán 3. rész
|
A kérdést nem könnyű megválaszolni, már csak azért is, mert igen
sok a bizonytalansági tényező, gazdaságunk helyzetében rejlik néhány
tányérakna. Ilyen például A MAGYAR-SZOVJET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK
ALAKULÁSA. Az egyre nehezebb helyzetben levő Szovjetuniótól függ
energiaellátásunk, s számos vállalatunk piaca. Sok bizonytalanságot
rejt A DOLLÁRELSZÁMOLÁSRA VALÓ ÁTTÉRÉS is, ami hosszú távon igen
előnyösnek igérkezik ugyan, rövid távon azonban alighanem inkább a
hátrányait fogjuk érezni. Bizonytalan a sokszor megigért, ám eddig
még nem konkretizált nyugati segítség is, s egyáltalán nem erősíti
az amúgyis gyengélkedő, strukturális és pénzügyi gondok sokaságával
terhes gazdaságot az a bizonytalanság sem, amit a RENDSZERVÁLTÁS
OKOZ A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNÉL. A közigazgatásban a minisztériumok
átszervezése okoz elbizonytalanodást, a mezőgazdaságban a földdel
kapcsolatos viták, az iparban a tulajdonviszonyokkal, a
privatizálással kapcsolatos polemizálás, és a menedzserekkel
szembeni, sok helyen tapasztalható ellenérzés okoz olyan gondokat,
amelyekkel meg kell küzdeni a gazdaság stabilizálása érdekében.
Alcím: Úton a piacgazdaság felé
Az a GYORSPROGRAM, amelyet a kormány meghírdetett, s amely már
csak a Parlament jóváhagyására vár, SOK BIZTATÓ ELEMET TARTALMAZ. A
sorbanállások megszüntetése, a "kemény mag" ellen a felszámolási
eljárás megindítása, a kisvállalatok megvédelmezése, a
követelés-megelőlegezési alap, az Állami Vagyonügynökség révén
mintegy 20 sikeres vállalat privatizálása, az Egzisztencia-bank, a
szervezeti decentralizálást megindító programcsomag jó alapot adhat
arra, hogy a gazdaság meginduljon egy, a mainál jobban működő
piacgazdaság irányába. Ugyanezt a célt erősíti a nemsokára
benyújtandó PRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNY, valamint a készülő versenytörvény
is.
Mindezek szükséges, de még nem elégséges feltételei annak, hogy
a jövőben elkerülhető legyen a költségvetéssel kapcsolatos folytonos
tűzoltás. Ahhoz ugyanis még a tulajdonviszonyok törvényi rendezésén
túl olyan kérdéseket kell parlamenti szinten tisztázni, mint A
LEENDŐ ÖNKORMÁNYZATOK ANYAGI ALAPJAI, azok adózási lehetőségei,
ezzel összefüggésben a költségvetés szerepének változása. Mire
terjedjen ki az állami költségvetés, honnan szerezheti bevételeit,
milyen mértékben és milyen célokat szükséges támogatnia - egyszóval
egy költségvetési, államháztartási reform keretében új elveket kell
lefektetni a képződő jövedelmeknek az állam, az önkormányzatok, a
gazdálkodó szervezetek és a lakosság közötti megosztására. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 14:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|