|
|
 |
|
 |
Magyar-osztrák kormányfői találkozó Sopronban (1. rész)
|
1990. június 18., hétfő - Magyar-osztrák kormányfői
találkozó színhelye volt hétfőn Sopron. Franz Vranitzky szövetségi
kancellárt és Antall József miniszterelnököt a városi tanács előtti
téren Gollnhofer Sándor megbízott tanácselnök fogadta. A kormányfők
a városi tanács épületében előbb négyszemközti tárgyalásokat
folytattak, majd az osztrák és a magyar delegáció plenáris ülést
tartott.
A megbeszélések még folytak, amikor László Balázs kormányszóvivő
tájékoztatta a sajtó képviselőit az addig elhangzottakról. Mint
mondotta, elsőként külpolitikai eszmecsere zajlott le. Antall József
hangsúlyozta, hogy Magyarország szeretne mielőbb belépni az Európa
Tanácsba. Mindkét kormányfő hangoztatta, hogy a közös cél a
közeledés az Európai Közösséghez, majd a teljes jogú tagság, mihelyt
erre lehetőség nyílik. A továbbiakban Antall József a kormány
gazdasági terveiről tájékoztatta Vranitzky kancellárt - mondotta a
kormányszóvivő. Egyebek között közölte, hogy a magyar gazdaság
talpraállításának három éves programja 1991 januárjában veszi
kezdetét, súlypontja az infláció letörése és a vállalkozások
élénkítése lesz. Ezekben a napokban egy gyors akcióprogramon
dolgozik a kormány, elsősorban a vállalati sorbanállások
felszámolására, a kölcsönösen kifizetetlen, illetve kiegyenlítetlen
tartozások összege ugyanis már eléri a 300 milliárd forintot.
Elképzelhető, hogy 34 nagyvállalat ellen kell csődeljárást indítani,
ez azonban nem megsemmisítésüket, hanem kisebb egységekké
alakításukat, bérbeadásukat, eladásukat jelentené. Antall József a
továbbiakban hangoztatta: meggyőződésük szerint a KGST a
működésképtelenség felé halad, de a kétoldalú kapcsolatokat a KGST
tagországaival fenn akarjuk tartani, sőt lehetőleg fejleszteni.
A zárt körű tárgyalások befejezését követően a két kormányfő
nemzetközi sajtókonferencián tájékoztatta a sajtó jelenlévő
képviselőit. Antall József fontosnak ítélte, és eredményesnek
minősítette a találkozót, mint mondotta: a két ország egymáshoz
fűzödő viszonyának minden lényeges kérdéséről eszmét tudtak
cserélni. A külgazdasági kérdésekkel összefüggésben kiemelte
Ausztria szerepét Magyarország gazdasági kapcsolatainak
alakulásában, s azt, hogy elősegítette szándéknyilatkozatunk
aláírását az EFTA-val (az Európai Szabadkereskedelmi Társulással).
(folyt.köv)
1990. június 18., hétfő 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Osztrák-magyar kormányfői találkozó Sopronban 2.rész)
|
Hangoztatta: Ausztria támogatta aszimmetrikus kapcsolatunk
létesítését, ami azt jelenti, hogy az EFTA országok akceptálják az
egyelőre Magyarországnak kedvező szabadkereskedelmi kapcsolatokat.
A magyar kormányfő a továbbiakban hangoztatta: egyetértettek
abban, hogy mind Ausztria, mind Magyarország közös piaci
felvételéről csak 1992 után, az egységes belső piac megteremtését
követően kezdődhetnek tárgyalások. A magyar fél ezt a lépést az
évtized közepe előtt elképzelhetetlennek tartja. Ami a kétoldalú
kapcsolatokat illeti: megállapodtak abban - mondotta Antall József
-, hogy szűk körű, magas szintű bizottságot küldenek ki az
osztrák-magyar kapcsolatok gyors átvizsgálására és a teendők
összegzésére. Megállapodtak abban is - folytatta a magyar kormányfő
-, hogy harmadik országban ugyancsak szívesen működnek együtt,
beleértve a Szovjetuniót, ahol elképzelhető vegyesvállalatok
létesítése osztrák és magyar részvétellel. A kétoldalú kapcsolatok
terén a továbbiakban érintették a Bécs-Budapest világkiállítás
ügyét. A magyar fél kinyilvánította, hogy a már ismert feltételek
között Magyarország részt kíván venni a világkiállítás
megrendezésében. Ezzel kapcsolatban Antall József tájékoztatta
Vranitzky kancellárt, hogy kormány-meghatalmazottként a
világkiállítás ügyeivel Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok minisztere foglalkozik a jövőben. A magyar
miniszterelnök a továbbiakban bejelentette, hogy mindkét fél
szorgalmazza egy Ausztria-ház létesítését Budapesten, amely nemcsak
a kultúrát szolgálná, hanem kereskedelmi és egyéb célokat is.
Vranitzky kancellár örömét fejezte ki afölött, hogy a
természetellenes határok megszűntek Magyarország és Ausztria között.
Hangoztatta, hogy jövőbeni kapcsolatainkat a hagyományokra kell
építenünk. Javasolta, hogy a következő években fokozatosan alakítsuk
ki kapcsolataink szerves láncolatát, amely a kétoldalú kereskedelmi
és gazdasági együttműködéstől több lépcsőn át vezet a regionális
együttműködésig. Ausztria és Magyarország kapcsolatát egyébként
szilárd bizalmi viszony jellemezi - mondotta -, ami alapul szolgál
az együttműködés további fejlesztéséhez.
Kérdésekre válaszolva: a kormányfők kifejtették véleményüket az
Alpok-Adria és az Alpok-Duna együttműködésről. Hangoztatták ezek
fontosságát a gazdaságban, a környezetvédelemben, a kereskedelemben
és más területeken. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy nem
szabad irreális követelményeket támasztani a regionális
együttműködésekkel szemben, hiszen különböző fejlődési szakaszban
lévő országokról van szó, eltérő kultúrákkal, eltérő gazdasági
teljesítőképességgel. (folyt. köv.)
1990. június 18., hétfő 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Osztrák-magyar kormányfői találkozó Sopronban (3. rész)
|
A bős-nagymarosi beruházással összefüggésben Vranitzky kancellár
elmondta, hogy az osztrák cégek három milliárd schillingben
határozzák meg kártérítési igényüket. Az összeg nem képezi vita
tárgyát - mutatott rá az osztrák kancellár -, az egyeztetéseket a
kiegyenlítés módjáról folytatják.
A továbbiakban szó esett a határátkelőhelyekkel kapcsolatos
problémákról, a gyakori zsúfoltságról. Antall József véleménye
szerint, a kishatármentieket is beleértve, 30-40 határátkelőhelyre
lenne szükség az osztrák-magyar határon. Vranitzky hozzátette, hogy
hat helyen tervezik új határátkelőhelyek nyitását.
A Varsói Szerződéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva Antall
József kiemelte: Magyarország 1991 végéig mindenképpen ki kíván
lépni a VSZ katonai szervezetéből. Ez év őszén hazánk már nem vesz
részt a Varsói Szerződés katonai hadgyakorlatán. Éppen a bécsi
fegyverzetcsökkentési tárgyalások voltak azok - érvelt a magyar
kormányfő -, amelyeket nem kívántunk megzavarni az azonnali
kilépéssel, és a tárgyalások eredményessége érdekében tartjuk
fontosnak, hogy ez a folyamat másfél éves időszakot öleljen fel. Az
európai biztonsági rendszer kialakításában a legnagyobb mértékben
érdekeltek vagyunk, tette hozzá, és hangoztatta annak
szükségességét, hogy a NATO is újra értékelje katonai doktrináját.
Tehát kölcsönös igényekről van szó - mondotta -, amit a magyar lépés
semmiképpen sem zavarhat meg.
A magyar kormányfő kedden kezdődő NSZK-beli utazásáról elmondta:
a magyar kormánydelegáció mostani látogatásával a hosszabb távra
szóló sokoldalú együttműködés megalapozását kívánja szolgálni.
Magyarországot szoros kapcsolatok fűzik a Német Szövetségi
Köztársasághoz. Az NSZK Magyarországnak eddig is a második
legnagyobb kereskedelmi partnere volt. Ami a német egyesülés
folyamatát illeti: ezt mindkét kormányfő pozitívan ítélte meg.
Antall József hozzátette: a bonni magyar nagykövet akkreditálása
Kelet-Berlinbe is gesztusértékűnek minősíthető, ezáltal a magyar
diplomáciai szervezet Németországot már egységesen kezeli. (MTI)
1990. június 18., hétfő 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|