|
|
 |
|
 |
Frakcióvezetők az ügyrendi vitáról (1. rész)
|
1990. június 4., hétfő - Az Országgyűlés hétfői ülésnapján
viharos vitát kavart a megbízott házelnök két beterjesztése,
amelyeket az ellenzéki pártok a Házbizottság megkerülésére
hivatkozva hevesen elleneztek. A téma később a Házbizottság zárt
ülésén is terítékre került. Sikerült-e a meglehetősen parázs vitát
kiváltó ügyre pontot tenni? - erről kérdezte meg az MTI munkatársa
Tölgyessy Pétert, a legnagyobb ellenzéki frakció, az SZDSZ
vezetőjét, illetve Kónya Imrét, a kormányzó többség vezető
pártjának, az MDF-nek a frakcióvezetőjét.
Tölgyessy Péter elmondta, hogy különösebb megállapodás a hétfői
rövid megbeszélésen nem született. Ő a szabaddemokrata frakció
nevében tiltakozott Szabad György eljárása ellen. Egyrészt azt
kifogásolta, hogy a Parlament megbízott elnöke eltért a Házbizottság
korábbi állásfoglalásától, amihez joga ugyan volt, indoka viszont -
az SZDSZ szerint - nem. Másrészt nyomatékkal kérte Szabad Györgyöt,
hogy ne kommentálja az ülést, politikai indítványokat pedig ne a
házelnöki székből, hanem képviselőként terjesszen elő. Az elnöki
pulpituson csak az ülés levezetésére kell szorítkoznia.
Az ilyen eltéréseket azért is sérelmezik a szabaddemokraták -
mondotta Tölgyessy Péter -, mert eleve nagymértékben csorbítják a
Parlament munkájának tervezhetőségét, s lehetetlenné teszik a
képviselők felkészülését. Emiatt szólalt fel három ellenzéki
frakcióvezető is, akik mégis csak az Országgyűlés pártjainak felét
képviselik. A későbbiekben súlyos konfliktusok forrásává válhat, ha
ügyrendi kérdésekben a szavazógépet működtetik, és nem törődnek az
ellenzékkel. A magyar történelemben ilyen konfliktusok miatt - s ez
egyáltalán nem fenyegetés - egyszer rálőttek a házelnökre, egyszer
pedig összetörték az Országház berendezését - hangoztatta az SZDSZ
frakcióvezetője.
Ebből kiindulva úgy vélekedett: az ügyrendi és napirendi
kérdésekben az ésszerűséget kell előtérbe helyezni, s tekintettel
kell lenni az ellenzéki jogok betartására. Természetesen ezt a
problémát az új házszabály megalkotásával szükséges megoldani. Ennek
elkészítése azonban felelősségteljes és időigényes feladat, amelynek
vélhetően a nyári szünetig nem érnek a végére. (folyt. köv.)
1990. június 4., hétfő 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Frakcióvezetők az ügyrendi vitáról (2. rész)
|
Kónya Imre, az MDF képviselőcsoportjának vezetője úgy
vélekedett, hogy az alkotmánymódosítás napirendre tűzését nem a
Házbizottság megkerülésével terjesztette a plénum elé Szabad György.
A Házbizottság legutóbbi ülése óta az Országgyűlés megbízott elnöke
tudomást szerzett bizonyos javaslatok visszavonásának szándékáról,
ezért merült fel benne, hogy célszerűségi okokból felvesse
indítványát. Természetesen az alkotmánymódosítás megtárgyalásába
csak abban az esetben lehetett volna belekezdeni, ha a többi
napirend megvitatása délelőtt befejeződik.
A Trianonnal kapcsolatos előterjesztést valóban nem hagyta jóvá
előzőleg a Házbizottság - mondotta Kónya Imre -, de az elnöki döntés
nem feltétlenül jelenti a bizottság degradálását, hiszen a
házelnöknek joga van ilyen esetekben önállóan is eljárni. Az történt
ugyanis, hogy az egyik képviselő a Házbizottság elé akarta
terjeszteni a szóban forgó javaslatot, de ő mint frakcióvezető -
mivel nem értett egyet az indítvánnyal - előzőleg meg akarta
beszélni a kérdést a javaslattevővel. Ugyanakkor az indítvány Szabad
Györgyhöz is eljutott, s ő saját hatáskörben úgy ítélte meg, hogy
célszerű előterjeszteni azt.
A hétfő délelőtti ügyrendi vita valóban ráirányította a
figyelmet a Házbizottság döntéseinek és a házelnök jogkörének
összehangolatlanságára. A Házbizottság és a házelnök hatáskörének
viszonya nincs szabályozva az ügyrendben. A vita legfőbb tanulsága -
szögezte le Kónya Imre -, hogy szükség lenne olyan szabályozásra,
amely pontosan meghatározza a Házbizottság jogkörét, s ezt
egyértelműen elhatárolja a házelnöki jogkörtől. (MTI)
1990. június 4., hétfő 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|