Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Országgyűlés - Hétfői munkanap (1. rész)

1990. június 4., hétfő - A meghirdetett kezdési időpont - 10.30 óra - után csaknem egy órával kezdhette meg tervezett napirendjének, a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalását hétfőn az Országgyűlés. Ugyanis ez az ülésnap sem kezdődhetett ügyrendi vita nélkül.


A már megszokott formalitások - az igazoltan távollévők
névsorának ismertetése, valamint a jelenlévő képviselők számának
megállapítása - után az elnöklő Szabad György javaslatára a plénum
egyperces néma felállással emlékezett meg a hazánk számára oly
tragikus trianoni békeszerződés 70. évfordulójáról - a Fidesz
kivételével. Frakciójuk kivonult a teremből. Fodor Gábor
képviselőtársai nevében ezt később úgy indokolta: nem a témával,
hanem a módszerrel szemben fejezték ki ellenérzésüket. Az ilyen
jellegű javaslat előterjesztéséhez - a különböző véleményeket
meghallgatva - előzetes konszenzusra lett volna szükség. A Ház
megbízott elnöke a kifogásra ezúttal is magyarázattal szolgált,
mondván: a hat parlamenti párt e kérdésben korábban közös
nyilatkozatot fogadott el, őt pedig minden pártból megkeresték
képviselők e gesztust szorgalmazva. Ezért személyében teljes
felelősséget visel.

    A képviselői padsorokban a legkülönbözőbb reakciókat kiváltó
bonyodalom akkor kezdődött, amikor Szabad György javaslatot tett
arra: a május 24-én elfogadott, s azóta folyamatosan tárgyalt
napirendet egészítsék ki az alkotmánymódosítás általános vitájával.
Mielőtt azonban saját indítványát megszavaztathatta volna, szót kért
Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője. Arra figyelmeztetett: az
elnök javaslata ellentétes a Házbizottság legutóbbi
állásfoglalásával, amely szerint az alkotmánymódosítás általános
vitáját külön ülésen kezdik meg. Orbán Viktor, a Fidesz
frakcióvezetője óráját nézve kért szólási lehetőséget. Megerősítve
Tölgyessy Péter véleményét hangsúlyozta: a javaslat
megszavaztatásának egyik súlyos következménye, hogy visszatereli a
Parlamentet abba a működési zsákutcába, ahonnan csak épphogy
kijutott. Pozsgay Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője -
egyetértve az előtte szólókkal - úgy fogalmazott: ha az elnök mégis
felteszi szavazásra javaslatát, akkor talán el kellene gondolkodni
azon, hogy a Parlamentnek nem kellene-e feloszlatnia a Házbizottság
intézményét. (folyt. köv.)



1990. június 4., hétfő 13:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői munkanap (2. rész)


Szabad György természetesen minden felvetésre külön válaszolt,
hangoztatva: javaslata az ésszerűség alapján azt szolgálja, hogy a
plénum folyamatosan végezhesse munkáját, külön tárgysorozat
megállapítása nélkül. Visszautasította azt a megállapítást, hogy
javaslata ellentétes lenne a Házbizottság állásfoglalásával, s még
inkább Orbán Viktornak azt a ,,szóhasználatát,,, amely szerint ezzel
ismételten szétveri az ülést. Indítványa - mondotta - az egyszerű
logikával egyezően lehetőséget teremt arra, hogy a következő
napirendi pontot - amennyiben a képviselők megrövidítik
felszólalásaikat, esetleg átemeljék a jelenlegi tárgyalási
sorrendbe. Pozsgay Imrének és valamennyi ügyrendi kérdésben szólónak
feltette a kérdést: vajon a képviselőcsoportok vezetői eleget
tettek-e annak a másik házbizottsági határozatnak, amely szerint az
alkotmánymódosítás sürgősségének elfogadása okán a keddi ülésnapra
nem terjesztenek be interpellációkat és a kérdéseket a képviselők?
Ezek ugyanis mégis nagy számban érkeztek be. (A napirenden szereplő
négy interpelláció közül hármat az MDF, egyet a Független
Kisgazdapárt, a nyolc kérdés közül pedig négyet az MDF, egyet a
Független Kisgazdapárt, míg kettőt az SZDSZ és egyet a Fidesz
nyújtott be.)

    Harmadszor is elismételve javaslata mellett szóló érveit Szabad
György több jelentkezőnek nem adott szót, hanem szavazásra
bocsátotta a kérdést. A plénum 163 egyetértő szavazattal, 118
ellenében, 9 tartózkodással elfogadta, így tárgysorozatába felvette
az alkotmánymódosítást vitáját.

    Ezt követően - a kormány kérésére sürgősséggel - napirendjére
tűzte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe
meghatalmazott kijelöléséről rendelkező országgyűlési határozat
módosításáról szóló javaslatot.

    Ezután ismét a képviselőké lett a szó. Eörsi Mátyás (SZDSZ)
például emlékeztetve az ügyrendi vitára megkérdezte: van-e akadálya
annak, hogy ne csak a képviselői hozzászólások, hanem az elnöki
megnyilvánulások időtartamát is jelezze a számítógép? Szabad György
erre annyit válaszolt: az ügyrendi felszólalások miatt kényszerült
többször ismétlésre. Ezután arról tájékoztatta a plénumot, hogy
különböző bíróságok Bogárdi Zoltán (MDF), Prepeliczay István
(Független Kisgazdapárt) és Speidl Zoltán (MDF) képviselők mentelmi
jogának felfüggesztését kérték az Országgyűléstől, ezeket a
kezdeményezéseket a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság
megkapta, és javaslatait az Országgyűlés elé terjeszti. (folyt.köv.)



1990. június 4., hétfő 14:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)


Még a napirend előtt jelentést tett az Ügyrendi Bizottság
nevében Király B. Izabella a Kulturális, Oktatási, Tudományos,
Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság május 24-én elhangzott
nyilatkozatának vizsgálatáról is. (Ismeretes, ez a nyilatkozat
kifogásolta, hogy a televízió a kormány eskütételének sugárzását
megszakítva nemzetközi futballmérkőzést közvetített.) Az Ügyrendi
Bizottság megállapította, hogy az említett bizottságnak joga volt az
adott kérdéssel foglalkozni. Nem közvetlenül fordult a bizottság a
televízióhoz, hanem az Országgyűlésen keresztül, s a nyilatkozat egy
véleményt fejez ki, s mint ilyen, nem korlátozta a TV hatáskörét és
felelősségét. Az Ügyrendi Bizottság határozatának elfogadásakor
kisebbségben maradt véleményt Hack Péter (SZDSZ) ismertette, ez a
kisebbségi vélemény pedig pontról pontra ellentétes az Ügyrendi
Bizottság határozatával.

    Még mielőtt a plénum rátérhetett volna a napirend tárgyalására,
Lukács Tamás (KDNP), az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottság elnöke bejelentette: a bizottság eláll sürgősségi
indítványától, amely a volt egyházi ingatlanok elidegenítésének
tilalmára vonatkozott. (folyt. köv.)



1990. június 4., hétfő 14:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői munkanap (4. rész)


A termelőszövetkezetek tulajdonában lévő termőföld
tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat
általános és részletes vitájában mintegy 20 képviselő kért szót. A
kisgazdapárti Zsíros Géza többszörösen módosított alapjavaslata a
hétfői ülésnapon már a Gazdasági, illetve az Alkotmányügyi,
Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság támogatását is élvezte,
igaz az utóbbi testület a javaslat több szakaszának sürgősségi
tárgyalásával nem értett egyet. A tervezet egyébként az elmúlt
ülésszak óta folytatott egyeztetések eredményeként új címet kapott:
a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekkel
foglalkozó 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek
módosításáról szóló javaslatként foglalkozott vele a plénum.

    Zsíros Géza indítványa mellett érvelve hangoztatta: a volt
hatalmi elit a földet próbálja felhasználni leginkább vagyoni
hatalmának átmentésére. Véleménye szerint az Országgyűlés felismerve
e ,,sötét,, törekvéseket, az elmúlt héten példamutató egységben
juttatta kifejezésre, hogy gátat kíván vetni az állami tulajdonú
földek elherdálásának; társadalmi ellenőrzés alá vonta az állami
földek forgalmát. E védelmet indítványa szerint a szövetkezeti
földekre is ki kell terjeszteni. Amennyiben ugyanis a termőterületek
vagyonmentő ügyletek tárgyává válnak, akkor nemcsak az egykori
igazságtalanságok jóvátétele válik egyre nehezebbé, hanem legnagyobb
nemzeti értékünk is az ,,eddigi országrontók,, spekulációjának
áldozata lesz. A képviselő utalt arra, hogy önálló, átdolgozott
indítványát az MDF és az SZDSZ azon képviselői is támogatják, akik
előzőleg annak módosítását szorgalmazták.

    A kisgazdapárti indítvány - mind mondta - kitér arra, hogy az
általános forgalmi korlátozás mellett a tagok a szövetkezetbe bevitt
földjeiket egyéni használatra visszaigényelhessék, felélesztve ezzel
tulajdonosi rendelkezési jogukat, amelyet eddig a tsz-ek
alapszabálya korlátozhatott. A termelőszövetkezetekben a vagyonrész
és az ingyenes vagyonjegy kiadásának feltételét a törvény eddig csak
részben szabályozta. Ezért szükséges előírni, hogy a kiosztásra
kerülő vagyonrészt - amelyben nem szerepelhet a termőföld kiadása -
a termelőszövetkezetben ledolgozott évek alapján kell megállapítani.
Fontos előírás az is, hogy a ,,pártállam gigantomániája,, nyomán
létrehozott szövetkezetekből a tagság legalább 15 tag kiválásával új
szövetkezetet alapíthat. A módosításnak az ad különös jelentőséget,
hogy a kiválás részeként szükségszerűen bekövetkező vagyonfelosztás
nem tartozik a korlátozó rendelkezések körébe. Az ilyen esetekben
felmerülő vagyoni viták bíróság elé vihetők. (folyt.köv.)



1990. június 4., hétfő 16:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői munkanap (5. rész)


A javaslat feletti hosszan tartó, a személyeskedéseket sem
nélkülöző vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki képviselők
között egyetértés mutatkozott abban, hogy a szövetkezeti törvény
módosítása nem old meg minden problémát. A kérdést hosszú távon csak
a földtörvény rendezheti. Az MDF a vagyon széthordásának, a föld
felosztásának sürgős megakadályozására helyezte a hangsúlyt,
fontosnak tartva, hogy a módosítás nyomán ne álljanak le azok a
kedvező folyamatok, melyeknek jelei már érzékelhetők. E
megfogalmazást az SZDSZ üdvözölte, mert ezzel úgy tűnik lekerült a
napirendről a földforgalom teljes tilalma, merev korlátozása, s ez
az álláspont a magántulajdonon alapuló szabad piacgazdaság
megteremtéséhez közelít, amelyet az SZDSZ szorgalmaz. A Fidesz
felszólalója arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaságban dolgozók
az új földtörvényre várnak, s félő, hogy annak megszületéséig
elmaradnak a fontos beruházások. Vargáné Piros Ildikó független
képviselő az Agrárszövetség álláspontját ismertetve rámutatott: az
önálló indítvány ütközik a jelenleg hatályos alkotmánnyal.
Alapjaiban sérti a szövetkezeti gazdaságok önállóságát, a
versenysemlegességet, korlátozza a vállalkozás jogát, s elriasztja a
mezőgazdaságba befektetni szándékozókat. Balogh Gábor (KDNP) a
javaslat társadalombiztosítási összefüggéseiről szólt.
Figyelmeztetett: amennyiben a mezőgazdasági tag földjét kikéri,
tsz-járadékra nem lesz jogosult, s ha beviszi vagyonát bármiféle
gazdasági társaságba, nem jár neki társadalombiztosítási ellátás.

    A vitának ebben a szakaszában kért szót Torgyán József (FKgP),
aki annak a véleményének adott hangot, hogy már minden lehetséges
érv elhangzott a javaslat mellett, illetve ellene, ezért a vita
lezárását indítványozta. A képviselők a felvetés jogosságát
szavazataikkal erősítették meg. Zsíros Géza rövid válaszában - még a
szavazás kezdete előtt - leszögezte: javaslatának lényegét abban
látja, hogy a jövőben, miként eddig, ne élősködhessenek a vidék
,,nyakán,, azok a technokraták, akik a TOT támogatásával kerültek
oda, s végre a parasztság gazdálkodhasson jogos tulajdonával, a
termőfölddel.

    A plénum a kisgazdapárti törvényjavaslatot 247 igen szavazattal,
27 ellenében, 38 tartózkodással fogadta el. (folyt.köv.)



1990. június 4., hétfő 16:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői munkanap (6. rész)


Ezt követően kért szót Deme Zoltán (MDF), s bejelentette:
visszavonja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány
felülvizsgálata ügyében tett indítványát, mivel információi szerint
a kormány már megkezdte a tisztátalan ügyletek kivizsgálását, és úgy
tűnik, a kérdés megnyugtatóan fog zárulni. Döntését az is motiválta
- tette hozzá kissé indignáltan -, hogy megelőzze az ellenzéki
képviselők által benyújtandó módosító javaslatokat, s ezáltal
elkerülje a meddő vitát.

    Mádai Péter (SZDSZ) az ellenzék nevében visszautasította a vádló
szavakat, s kijelentette: az ellenzéknek a Parlamentben igenis az a
dolga, hogy kötekedjen. Hozzátette: méltatlan egy lelkészhez, hogy
feltételezze a kötekedő szándékot.

    Az elnöklő Vörös Vince javaslatot tett arra, hogy az
alkotmánymódosítás feletti vitával folytassák a munkát, ám mielőtt
ezt megszavaztatta volna, Kónya Imre (MDF) újabb indítvánnyal élt:
mivel olyan nagy horderejű kérdésről van szó, amelynek megvitatása
hosszabb időt vesz igénybe, célszerűbb lenne kedden reggel,
kipihenve hozzákezdeni ehhez a témakörhöz. Vörös Vince - érzékelve a
helyeslő hangokat - berekesztette a hétfői ülést.

    Az elfogadott tanácskozási rendnek megfelelően a Parlament
kedden délelőtt 10.30 órakor folytatja ülését. (MTI)



1990. június 4., hétfő 16:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD