|
|
|
|
Országgyűlés alakuló ülése - Életrajzok (1. rész)
|
1990. május 2., szerda - Göncz Árpád, az Országgyűlés
-----------
elnöke, ideiglenes köztársasági elnök 1922-ben Budapesten született.
Jogi tanulmányait a Pázmány Péter Egyetemen végezte, 1944-ben
doktorált. Az FKgP-ben kezdte poltikai pályafutását, ahol a párt
főtitkárának titkára volt, a Független Ifjúság budapesti szervezetét
vezette valamint felelős szerkesztője volt a Nemzedék című
hetilapnak. Négy évig tanult a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen,
ahonnan 1956 végén távolították el. 1958-ban a Bibó per másodrendű
vádlottjaként ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre; 1963-ban
amnesztiával szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író. Tagja az
Irodalmi Alapnak, 1989 végén megválasztották a Magyar Írószövetség
elnökének. 1983-ban József Attila díjat kapott, valamint tulajdonosa
a Wheatland díjnak is. Alapító tagja a Szabad Kezdeményezések
Hálózatának, az SZDSZ-nek és a Történelmi Igazságtétel
Bizottságának. Jelenleg az SZDSZ Országos Tanácsának tagja.
Szabad György az Országgyűlés alelnöke, megbízott elnöke 1924 ------------- augusztus 4-én Aradon született. Az érettségi vizsgát azonban már Budapesten tett. 1950-ben fejezte be tanulmányait történelem-levéltár szakon az ELTE Bölcsészkarán. Az Országos Levéltárnak 1949-től volt munkatársa, 1954-től egyetemi adjunktus, 1956-tól egyetemi docens 1970-től pedig egyetemi tanár lett. A Magyar Tudományos Akadémiának 1982-től levelező tagja. A Magyar Demokrata Fórumban mint alapító tag 1987-óta fejt ki politikai tevékenységet. 1989-től az MDF Országos Elnökségének tagja.
Szűrös Mátyás az Országgyűlés alelnöke Püspökladányban született ------------- 1933-ban. Tanulmányait a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte. 1958-tól a Külügyminisztériumban dolgozott, majd a berlini magyar nagykövetség titkára. 1965-től az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa, majd hazánk berlini, később moszkvai nagykövete. Hazatérése után a KB Külügyi Osztályának vezetője, 1983-tól a KB titkára. 1985-től képviselő, 1989 márciusában megválasztották a Parlament elnökének. 1989. október 23-tól a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke volt. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 16:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés alakuló ülése - Életrajzok (2. rész)
|
Vörös Vince az Országgyűlés alelnöke Kisbicsérden született 1911-ben. 1935-ben lépett be a kisgazdapártba. A Magyar Parasztszövetség alapító tagja, 1942-44-ben alelnöke, majd 1945-48 között főtitkára volt. 1944-47 között képviselő. 1945-től három éven keresztül a Független Kisgazdapárt országos főtitkárhelyettese. 1947-ben egyik vádlottja az úgynevezett köztársaság-ellenes összeesküvésnek. Az 1956-os forradalom idején Kovács Bélával újjászervezték a kisgazdapártot. 1989-ben a kisgazdák országos elnökükké választották. E tisztséget 1990 április végéig töltötte be. (MTI)
1990. május 2., szerda 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|