|
|
 |
|
 |
Tőkés László sajtókonferenciája (1. rész)
|
1990. április 4., szerda - A romániai magyarság a teljes
bizonytalanság pszichózisában él. Az állandó veszélyérzet, szorongás
azonban egész Románia állapotára jellemző, hiszen senki sem tudja
pontosan, hol húzódnak a különféle politikai frontok, milyen
tendenciák érvényesülnek, ki kivel és ki ellen fog össze. A
politikai álarcosbálban mindenki a demokráciát, a keresztyéni
elveket írja zászlajára, de a kaotikus viszonyok közepette nem
tudható, mi van valójában a maszkok mögött - mondotta a romániai
állapotokat elemezve Tőkés László református püspök. A román-magyar
megbékélés eszméjének utazó nagykövete Nagyváradról Pozsonyba tartva
szerdán sajtóértekezletet tartott Budapesten a Ramada Szállóban. A
tájékoztatón Tőkés László mellett foglalt helyet dr. Kincses Előd, a
nemzetmentő front Maros megyei bizottságának napokban elüldözött
magyar alelnöke.
A bizonytalan közállapotok miatt - folytatta Tőkés László - az
emberek életérzését a szorongás, a félelem határozza meg, s ezt a
veszélypszichózist súlyosbítják a nemzetiségi ellentétek. A helyzet
súlyosságát jellemzi: ma már egész magyarlakta falvak várják
szorongva, hogy mikor támad rájuk a szomszédos falvak felbujtott
lakossága. A magyarság lelkiállapotát tovább rontja, hogy senkitől
sem várhat segítséget a bajban.
E gondolathoz kapcsolódva a nemzetközi sajtó képviselői előtt
Kincses Előd erőteljes szavakkal mutatott rá, hogy a romániai
hivatalos szerveket, a kormányt és a rendfenntartó alakulatokat
súlyos felelősség terheli a helyzet kiéleződése miatt. Különösen
azért, hogy az ismétlődő figyelmeztetések, segélykérések ellenére
sem tettek gyakorlatilag semmit a marosvásárhelyi magyarellenes
pogrom megakadályozása érdekében. Intő jel az is, hogy a román
parlamentben a marosvásárhelyi események puszta említését követő
indulathullám miatt le kellett venni a napirendről a téma
tárgyalását.
Tőkés László közölte azt is az újságírókkal, hogy a feszült
belpolitikai helyzet miatt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
kongresszusát is két héttel el kellett halasztani. Így a romániai
magyarság életében kiemelkedő jelentőségűnek ígérkező tanácskozást
április 20-án tartják meg Nagyváradon.
A püspök röviden szólt egyesült államokbeli útjáról is.
Keserűséggel állapította meg, hogy jószolgálati küldetésének célját
Romániában kiforgatták, félreinterpretálták. (folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (2. rész)
|
Még Iliescu elnöktől is szemrehányásokat kapott amiatt, hogy
állítólag nem képviselte kellőképpen Románia érdekeit, hanem csak a
Romániában élő magyarság ügyét pártolta. (A püspök malíciózus
megjegyzése: annyira biztosan képviselte Románia érdekeit az
Egyesült Államokban, mint amennyire Románia képviseli a földjén élő
magyarság ügyét.) A több irányból érkező megtámadtatások azonban még
e vádban sem voltak konzekvensek, hiszen a hivatalos propaganda azt
kérte számon Tőkés Lászlótól, hogy egyáltalán milyen címen képviseli
Romániát a tengerentúlon. Az amerikai úttal kapcsolatos vádaskodások
egyik legfőbb kifogás, hogy Tőkés László összekapcsolta a Romániának
nyújtandó amerikai legnagyobb kedvezmény megadását a nemzetiségi
kérdés rendezésével. A püspök ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a
román kormánynak ezzel valójában kedvező feltételeket szabtak,
hiszen román részről már számtalan ígéret hangzott el a nemzetiségek
egyenjogúságáról. A vádak másik eleme, hogy az Amerikában tárgyaló
Tőkés László egyoldalú, félrevezető nyilatkozatokat adott a
marosvásárhelyi eseményekről. Ezt az alattomos vádat a püspök
visszautasította a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői előtt,
hangoztatván, hogy naprakész információk alapján igazolható tényeket
tárt az amerikai közvélemény elé. Álláspontja azóta sem változott:
nem kétoldalú összecsapások játszódtak le Erdélyben, hanem a román
régi reakciós erők egyoldalúan provokálták a magyarokat. A magyarság
agresszió áldozata lett, s ha ellenállást tanúsított, akkor azt
puszta önvédelemből tette.
A helyzet kiéleződésének egyik, viszonylag kevéssé ismert eleme
a román tömegtájékoztatás áldatlan tevékenysége. A román
hírmédiumok, bár a cégért átfestették, a régi időkből megmaradt
gárdájukkal gyakorlatilag a Ceausescu idején megszokott módszerekkel
operálnak. A tapasztalatok szerint tervszerű dezinformációs kampány
folyik a romániai nemzetiségek, mindenekelőtt a magyarság ellen. Az
uszító kampánnyal elérték, hogy ma már olyan románok körében is
lábra kapott az idegengyűlölet, akik korábban nem voltak megfertőzve
a magyarellenességgel. A legkirívóbb példák közül válogatva Tőkés
László kiemelte a Nemzeti Demokrata Párt lapjának névtelen
glosszáját, amelyben egyenesen azzal vádolták meg, hogy egy
,,külföldi titkos hatalom tábornoki rangú ügynökeként,,
tevékenykedik. Kincses Előd ehhez hozzátette: volt olyan román
sajtóorgánum, amely úgy vélekedett, Sütő Andrást a magyarok verték
össze, hogy ezzel is a románokat próbálják meg lejáratni.
(folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (3. rész)
|
Tőkés László egy kérdésre válaszolva nagy jelentőségű eseménynek
nevezte a közelmúltban Budapesten megtartott magyar-román
értelmiségi párbeszédet. Emlékeztetett arra, hogy Romániában -
minden probléma ellenére - van egy olyan értelmiségi réteg, amely
fájlalja az erőszakos eseményeket, s tisztán látja, hogy a politikai
vetélkedésben egyesek ütőkártyaként használják fel a védtelen
nemzetiségeket. Az eluralkodó nacionalista hullám azonban sokkolja
őket, s nem, vagy csak félve mernek a politika színpadára lépni. A
magyar-román párbeszéd ezért példaértékű, s azzal a reménnyel tölti
el a gondolkodó embereket, hogy erőre kaphatnak a józan, tisztánlátó
erők, s ,,eljön a gyűlölet apálya,,.
A romániai magyarság ügyének és a magyarországi belpolitikai
csatározásoknak egy szerencsétlen összefüggése is terítékre került a
sajtókonferencián. Tőkés László Chrudinák Alajos közvetítésével
táviratot juttatott el magyarországi szerkesztőségekhez,
kifogásolván, hogy őt ábrázoló fotókat használtak fel választási
kampány céljából Magyarországon. Ezzel kapcsolatban leszögezte: a
választáson induló minden képviselőjelöltnek sikert kíván.
Ugyanakkor visszautasította, hogy nevét, képét egyik vagy másik párt
jelöltjének az érdekében használják fel. Tőkés László a maga
részéről hangoztatta, hogy egyik párt oldalán sem kíván állást
foglalni. Ami az ügy romániai vonatkozásait illeti, a püspök
határozottan felhívta az érdekeltek figyelmét arra, hogy minden
kifejezetten pártpolitikai jellegű akció káros hatással van a
romániai magyarság helyzetére. Ezért minden pártot arra kért, hogy a
romániai magyarság ügyében tanúsítson kellő önmérsékletet,
elkerülendő a nacionalizmus, a külföldi beavatkozás vádját. A magyar
politikai viszályok résztvevői éretlenségről tennének
tanúbizonyságot, ha a pártviták oltárán feláldoznák a magyarság
össznemzeti ügyét. Tőkés László hangoztatta, hogy a maga részéről e
nyilatkozatával lezártnak tekinti a személyét érintő ügyet.
x x x
Az alábbiakban a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk azt a
nyilatkozatot, amelyet Tőkés László egyesült államokbeli körútja
során tett közzé Marosvásárhely tanulságait elemezve. Az írás címe:
Ceausescu meghalt, de szelleme tovább él
- Marosvásárhely
tanulságai.
(folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (4. rész)
|
Folyó év március 21-én az Amerikai Egyesült Államok
Külügyminisztériumának szóvivője nyilatkozott az erdélyi, illetve
marosvásárhelyi atrocitások ügyében. Az USA álláspontja, pozitiv
tartalma ellenére, alapvető tájékozatlanságról tanúskodik.
Kétoldalú, kölcsönös erőszakos cselekményekről beszél, és mint
ilyeneket ítéli el azokat, továbbá támogatásáról biztosítja Iliescu
elnököt és a román kormányt a megbékélés és a közrend helyreállítása
érdekében tett erőfeszítéseiért.
Sajnálatos módon, ez esetben a romániai rendszernek újból
sikerül félrevezetnie az USA jóhiszemű illetékeseit, azt a benyomást
keltve, mintha a románok és a magyarok egyaránt felelősek volnának a
Marosvásárhelyen történtekért. A valóság azonban az, hogy a
jogaikért békésen és demokratikus eszközökkel harcoló magyarokat
felbujtatott román csőcselék támadta meg Marosvásárhelyen (Tirgu
Mures) és Szatmáron (Satu Mare), vandál pusztítást végezve nemcsak a
magyarság egyes intézményeinél (RMDSZ székháza, Református Egyházi
Hivatal), hanem a magyar polgárok otthonaiban is. A terrortámadások
során - hivatalos közlés szerint három (valójában ennél több) ember
meghalt, több mint háromszázan megsebesültek.
A Ceausescu-korszakra emlékeztet a román kormány, a Nemzeti
Parasztpárt, a Vatra Romaneasca egyesület és a tömegtájékoztatás
félretájékoztató gyakorlata, mely azt akarja elhitetni, hogy a
magyar kisebbség, másfelől pedig Magyarország kormánya és Romániába
látogató polgárai felelősek a kirobbant erőszakos cselekményekért. A
decemberi felkelés idején ugyanígy érvelt Ceausescu is, aki
egyébként mindvégig a nemzeti megosztásra alapozta kifinomult
hintapolitikáját és a magyar kisebbséget az ország ,,zsidóiként,,
játszotta ki a románsággal szemben. Pogromszerű események mentek
végbe Marosvásárhelyen, melyeknek elkövetői kizárólag a vasgárdista
és ceausiszta szellemben feluszított románok, áldozatai pedig
egyértelműen a kiszolgáltatott és megfélemlített magyarok, akik
legfeljebb önvédelemből folyamodtak erőszakhoz.
A kormány, a hadsereg és a rendőrség viszont nemhogy a rendet és
a megbékélést szolgálta volna, de tétovaságával, távolmaradásával és
az események hamis beállítása által elősegítette a helyzet
elmérgesedését, s csupán a drámai összecsapások után, megkésve
intézkedett. Az ügy kivizsgálása szintén kétes értékűnek igérkezik,
miután a kormány már eleve a magyarokban jelölte meg a felelősöket,
s tartózkodik a jobboldali román erők elitélésétől, szabad utat
engedve az egész országban (sajtóban, televizióban, tüntetéseken)
kibontakozó, egyoldalú magyarellenes kampánynak. (folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (5. rész)
|
Ezzel szemben a magyar kisebbség nem kap teret a televizióban és a
sajtóban álláspontja és a tények kimondására, több magyar és
külföldi riporter testi bántalmazásban részesült.
Az ellentétek és atrocitások szításának központi magva Erdély
hovatartozásának kérdése. A magyar kisebbség individuális és
kollektív jogainak követelése, másfelől Magyarország bármely, a
romániai magyarságot támogató megnyilvánulása a román sovinizmus
szemében egyaránt Erdély elszakítását célzó, szeparatista
törekvésnek minősül. A Vatra Romaneasca és a szövetségesei a román
nép egyfajta Erdély-komplexusára építik magyarellenes, elnyomó,
antidemokratikus jellegű manipulációikat. Teszik ezt annak ellenére,
hogy a magyar kormány többszörösen deklarálta a határok tiszteletben
tartását, másfelől a magyar kisebbségtől távol áll Erdély Romániától
való elszakításának a szándéka. Az ,,erdélyi kártya,, demagóg,
diszkriminatív jellegű, politikai ,,adu,, a román nacionalista
szélsőjobboldal kezében. Ennyi és nem több.
x x x
A marosvásárhelyi események politikai provokációt jelentenek a
magyar kisebbség (a), a magyar-román kapcsolatok (b), a jelenlegi
román kormányzat (c), és általában a demokrácia (d) ellen.
(a) Provokáció ez abban az értelemben, hogy szélsőséges román
erők erőszakos ellenállásra akarják rákésztetni a magyar etnikumot,
melyre ezután könnyűszerel rá lehetne sütni a románellenesség
bélyegét, s ezen a címen megfosztani jogaitól. - A magyarság azonban
tartózkodik az erőszaktól, az őt megillető jogait békés,
demokratikus úton kívánja kivívni. Bizonyság erre a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség (RMDSZ) programja és egész tevékenysége.
Másodsorban azt is szeretnék elérni a Vasgárda szellemében
szervezkedő Vatra képviselői, hogy a megfélemlített magyarság tovább
folytassa exodusát külföldre, s így végre megvalósulhasson a
nacionalista panromán álom, az, hogy Erdély csak a románoké legyen.
- Az Erdély földjén őshonos magyarság azonban nem kíván megválni
szülőföldjétől, s a megbékélésben látja a románokkal közös jövője
biztosítékát.
(b) A Nemzeti Parasztpárt legutóbbi állásfoglalásában sürgette a
magyarországi turisták kizárását az országból. Megelőzőleg
könyvbehozatali tilalom sújtotta a magyarországi könyveket.
Következésképpen - Ceausescu szellemében - a román sovinizmus el
akarja szigetelni a romániai magyarokat anyanemzetüktől, s nem
tartja kívánatosnak a kölcsönös román-magyar államközi kapcsolatok
fejlesztését. Ceausescu ,,be-nem-avatkozási,, ideológiája xenofób
jelenség, s a román kizárólagossági törekvések irányába mutat. (folyt.)
1990. április 4., szerda 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (6. rész)
|
Ez ellene mond a nemzetközi kapcsolatok alapelveinek, az egységes
Európa szellemének és annak az alapvető jognak, hogy egy kisebbség
ápolhassa természetes kapcsolatait saját nemzetével.
(c) A szélsőjobboldal nem kevésbé provokálja a jelenlegi
kormányzatot, mely közvetlenül a forradalom után, egyértelműen
elkötelezte magát a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása
mellett.
Az országban mesterségesen felszított magyarellenesség
lehetetlen helyzetbe hozza a kormányt. Amennyiben tartja magát
eredeti ígéreteihez és elveihez, magára vonja a szélsőjobboldali
erők haragját, melyek éppen arra várnak, hogy megbuktathassák az
amúgy is ingatag vezetést. Ha viszont a kormány tétlenül szemléli a
nemzetgyűlölet eluralkodását, hitelét veszíti nemcsak a kisebbségek,
hanem a nemzetközi demokrácia szemében is, sőt polgárháborús
veszélynek enged teret. Az ellenzéki demagógia ilyenformán,
különösképpen a közelgő választásokra való tekintettel, politikai
fegyverként használja a sovinizmust a kormányzó erők megbuktatására,
illetve a félrevezetett és manipulált tömegek szavazatainak a
megszerzésére. - Minden bizonnyal ezzel is magyarázható a román
korrmánynak a nemzeti kérdésben, közelebbről a nacionalista
túlkapások ügyében tanúsított kétes, felemás magatartása.
(d)A legegyetemesebben aggasztó a marosvásárhelyi események
antidemokratikus vetülete. Egészen nyilvánvaló ugyanis, hogy az ott
elkövetett, pogrom határát súroló bűntények kihívást jelentenek a
demokrácia ellen.
A Vatra Romaneasca hárommilliós tagságával ellene van az öt-hat
milliónyi, tizennégy romániai nemzeti kisebbség egyenjogúsításának,
fennrn hirdetve, hogy ,,Románia csak a románoké,,, s az övéken kívűl
más nyelvnek nincs teljes létjogosultsága. Szemléletében a
kisebbségi emberek másodrangú állampolgárok, az ,,ősi román földön,,
csupán jövevények és megtűrtek. Felfogásában tovább kísért a
ceausizmus asszimiláló, homogenizáló és diszkriminatív politikája, s
ezt kész akár ,,idegen,, vérrel is megpecsételni.
A kialakult helyzet, a nemzetiségi feszültségek nagy veszélyt
jelentenek a demokratikus választásokra néze. Rettegésben,
vasdorongok és fejszék árnyékában képtelenség szabadon választani.
Egy totalitárius, pánromán nacionalizmus szervezett formában,
terrorisztikus eszközökkel, hallgatólagos központi támogatással
igyekszik sikerre vinni a gyűlölködés és nemzeti megkülönböztetés
politikáját. ,,Korteshadjáratának,, útját sebesültek százai és
halottak jelzik.
x x x (folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (7. rész)
|
A román tömegeket manipuláló, szélsőséges vasgárdista és
soviniszta körök szégyent hoznak a románn nemzetre, bemocskolják a
forradalom és a szabadság eszméit. Nemcsak a nemzeti kisebbségeknek,
de egész hazájuknak és a román népnek is ártalmára vannak.
Polgárháborús veszélyt idéznek elő, és Európa békéjét és biztonságát
is veszélyeztetik. Hátráltatják ugyanakkor a kelet-középeurópai
demokratikus kibontakozást, megsértik az egyetemes emberi és
nemzetiségi jogokat.
Románia abba a helyzetbe sodródott, hogy a nacionalizmus oltárán
feláldozva a demokráciát, könnyen elszalaszthatja a fejlett
Európához való felzárkózás páratlan történelmi lehetőségét.
Washington, 1990. március 23.
Tőkés László
(MTI)
1990. április 4., szerda 18:28
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|