Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Vasárnap: választás (1. rész)

1990. március 23., péntek - A választójogi törvény értelmében az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással döntenek. A szavazás napját - e törvény és az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően - az ideiglenes köztársasági elnök március 25-ére, vasárnapra tűzte ki. E 386 képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt pályázik. Az azonban korántsem biztos, hogy már ezen a vasárnapon valamennyi mandátum ,,gazdára talál,,.


A hatályos választójogi törvény úgy rendelkezik, hogy 176
képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, 152 képviselői
mandátumot a pártok szerezhetnek meg a területi listákon, további 58
mandátum sorsa pedig országos listákon dől el. A törvényalkotók az
átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is
tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai
képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága,
hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok
befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe növekszik.

    Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők tehát
háromféle módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi
listáin, illetve az országos listákon.

    A 176 egyéni választókerületben pártoktól függetlenül
(állampolgári kezdeményezésre és támogatással), különféle pártok
támogatásával vagy pártok színeiben váltak jelöltté. Az eddig ismert
adatok szerint az egyéni választókerületekben több mint 1600
képviselőjelöltet regisztráltak; 200-nál is többen független
jelöltként indulnak a választáson, a pártok közül pedig négynek
sikerült szinte mindenütt jelöltet állítania.

    A törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból 152-őt csak a
pártok szerezhetnek meg - területi listás választással. Az ország 20
területi választókerületében (Budapesten és a 19 megyében) a
területi listákon a pártok kétszer annyi jelöltet állíthattak, mint
ahány mandátumot az adott területi választókerületben meg lehet
szerezni. A pártok jórésze élt is ezzel a lehetőséggel. Például
Budapesten a területi listán összesen 28 képviselői mandátumot lehet
megszerezni, így egy párt listáján 56 név szerepelhet. (folyt. köv.)



1990. március 23., péntek 10:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Vasárnap: választás (2. rész)


A pártok jelöltjei - a törvény rendelkezéseinek megfelelően -
indulhatnak mind egyéni választókerületben, mind pedig a területi
listán is. A legtöbb párt természetesen élt ezzel a lehetőséggel,
hiszen így nagyobb esélyük van arra, hogy az a jelöltjük, akit
mindenképpen szeretnének képviselőként bejuttatni a Parlamentbe,
megszerezze a mandátumot. Ha viszont a jelöltet az egyéni
választókerületben megválasztják képviselőnek, akkor a párt területi
listájáról automatikusan törölni kell. A területi listán
feltüntetett névsor éppen emiatt egyben sorrendiséget is jelent,
hiszen ha egy jelölt nevét törlik, helyébe a listán közvetlenül
utána következő jelölt lép.

    A legtöbb párt (14) egyébként Somogy megyében indul, míg a
legkevesebb (9) Budapesten. Hat párt valamennyi területi
választókerületben állított listát.

    Vasárnap a választópolgárok az egyéni választókerületben - az
értesítésben megjelölt szavazókörben - voksolnak. Szavazáskor két
szavazócédulát kapnak. Szavazni a szavazófülkében, a támogatni
kívánt egyéni jelölt, illetve pártlista melletti négyzetbe, tollal
beírt kereszttel lehet. A borítékba helyezett szavazólapot a
választóknak a szavazatszámláló bizottság előtt kell az urnába
bedobnia. Az első szavazónak joga van az urnát a szavazás előtt
átvizsgálni és aláírásával hitelesíteni.

    Az egyik cédula az egyéni választókerületükben megválasztható
jelöltek névsorát tartalmazza. Közülük egyetlen konkrét személyre
kell majd leadni a voksot, függetlenül attól, hány név szerepel a
cédulán. Az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő,
aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy
a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt
vett.

    Ha valamely választókerületben a választópolgároknak több mint a
fele nem szavazott, akkor második fordulót kell kiírni. A második
fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban
is indultak. Ez esetben az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes
szavazatot kapta, feltéve, hogy a második fordulóban a
választókerület polgárainak több mint az egynegyede szavazott.

    Második fordulót kell tartani akkor is, ha a választópolgárok
több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az
érvényes szavazatoknak több mint a felét. Ez esetben a második
fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az
érvényes szavazatoknak legalább 15 százalékát elnyerték.
(folyt.köv.)



1990. március 23., péntek 10:22


Vissza »


Vasárnap: választás (3. rész)


Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban
legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. Képviselő pedig az
lesz közülük, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy
a választópolgárok több mint egynegyede szavazott.

    A másik szavazócédulán az adott területi választókerületben
listával rendelkező pártok neve és jelöltjei szerepelnek abban a
sorrendben, ahogyan azt a területi választókerületben kisorsolták. A
szavazáskor a választópolgár csak a pártra szavaz. A névsor csupán
tájékoztatásul szolgál, hogy egy párt kiket kíván a Parlament
padsoraiba ültetni. A pártokra leadott voksokat területi szinten és
országosan is összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód
alapján dől majd el: melyik párt juthat egyáltalán mandátumhoz és
hányhoz. A törvény szerint ugyanis mandátumot a területi listán csak
az a párt szerezhet, amely az országosan összesített érvényes
szavazatok több mint 4 százalékát megkapta.

    A területi listás választásnál akkor kell második fordulót
tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a
választópolgárok több mint fele. Ez esetben az első fordulóban is
indult pártlisták szerepelhetnek a választáson. A második forduló
akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok több mint egynegyede
szavazott.

    Az országos listán megszerezhető 58 mandátum sorsa - amelyekre,
mint ismeretes, 12 párt pályázik - a területi listákra leadott és
országosan összesített érvényes szavazatok ismeretében dől el.
Országos listára viszont a választópolgárok közvetlenül nem
szavaznak.

    Vasárnap reggel hat órától lehet majd szavazni este hat óráig a
szavazókörökben, viszont ha szükséges, a szavazóhelyiségeket este
nyolc óráig is nyitva tartják. Zárás után a szavazatszámláló
bizottságok azonnal megkezdik a szavazatok összesítését és az
elkészült jegyzőkönyveket továbbítják az egyéni választókerületi
választási bizottságokhoz. Innen a területi, majd az országos
választási bizottsághoz kerülnek a jelentések, természetesen újabb
összesítések után. A szakemberek szerint az első részeredmények
vasárnap, az éjszakai órákban már ismertté válhatnak. (MTI)



1990. március 23., péntek 10:24


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD