|
|
|
|
- Fodor György - 3. folyt.
|
- Tehát akkor a nemzeti indulatok türelmes kezelése az nem elég ahhoz, hogy ezeket az ellentéteket, melyek valóságos érdekellentéteken alapulnak, megoldják. Mit lehet itt tenni?
- Hogy e pillanatban mit lehet tenni, ahhoz én nehezen tudok hozzászólni, mert e pillanatban ez egy krízishelyzet, ami valószínűleg inkább rosszabbodni fog mostan, mint javulni. Többek közt azt hallottam ma reggel telefonon Marosvásárhelyről, hogy azt mondják, hogy a Székelyföldön a magyarok általános sztrájkot kezdtek. Attól félek, hogy - mivel a választási kampány Romániában megkezdődött, és mivel a politikai helyzet ott egyáltalán nem stabil - alig hiszem, hogy meg lesz az embereknek az ereje, józansága és politikai befolyása ahhoz, amit kellene tenni. Az pedig az, hogy szembe nézni a tényekkel, összehívni a különböző tényezőket, megbeszélni, hogy mik a problémák, hogy mik az érdekek és hogyan lehet őket kiegyeztetni. Meg vagyok győződve róla, hogy egy megoldás erre létezik, csak éppen az kérdéses, hogy hogy ki lehetne az, aki ezt a megoldást valamilyenképpen létrehozza? Mert ugyanis az is a helyzet Romániában, hogy az a politikai atmoszféra, hogy azok a bizonyos józan emberek és jóakaratú emberek, demokratikus emberek és liberális gondolkodású emberek, akik nehezen tudnának segíteni, azok félnek kinyitni a szájukat, mert olyan az atmoszféra, hogy őket akkor mondjuk mint árulókat bélyegzik meg.
- Tehát nem lát semmi bíztató jelet a jövőre nézve? (folyt.)
1990. március 21., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|