|
|
 |
|
 |
Románia: szükségállapot Maros megyében
|
--------------------------------------
München, 1990. március 21. (SZER, A mai nap) - Marosvásárhelyen
változatlanul nagyon feszült a helyzet. A budapesti rádió bukaresti
tudósítója szerint egész Maros megyében szükségállapotot rendeltek
el. Marosvásárhelyre, ahol a sztrájkok miatt kenyérhiány van,
ejtőernyősöket és a rendőrséget megerősítő alakulatokat vezényeltek
ki más városokból.
Csíkszeredán tüntetés folyik a marosvásárhelyi magyarellenes
túlkapásokért felelős személyek megbüntetését követelve.
Az eddig közzétett adatok szerint a tegnapi összetűzésekben hat
ember vesztette életét, és több mint 300 megsebesült. Egyébként a
Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének Maros megyei szervezete
kérte nemzetközi megfigyelők kiküldését, mert szerinte a román
tömegtájékoztatási eszközök félrevezetően informálják az ország
lakosságát, és úgy állítják be a fejleményeket, mintha azokat
Magyarországról kezdeményeznék. - Hegedűs Zoltán, a nemzetközi
távírati irodák jelentései alapján próbálja meg nyomon követni a
marosvásárhelyi eseményeket:
- A marosvásárhelyi telefonok konokul nem válaszolnak, és a
többi erdélyi várossal, községgel is nagyon nehéz összeköttetésbe
lépni, ami persze az alig kiépített telefonhálózat miatt eleve nem
meglepő.
Az Osztrák TV munkatársai tegnap este több órás kísérletezés
után tudtak ugyan beszélni egy kolozsvári magyarral, de neki sem
állt a rendelkezésére több, vagy más információ, mint amiről a
hírügynökségi jelentések már beszámoltak, vagyis az, hogy a helyzet
feszült. (folyt.)
1990. március 21., szerda
|
Vissza »
|
|
- Románia: szükségállapot - 1. folyt.
|
Tulajdonképpen nem tartalmazott mást az a véletlenül ott
tartózkodó angol diák által készített helyszíní hangfelvétel sem,
ami ma reggel hangzott el a BBC angol nyelvű adásában.
Magyar és külföldi szakértők javarészt egyetértenek abban, hogy
a Ceausescu-diktatúra éveiben egyre fokozódott általános idegesség,
az általános bizonytalanság és a Ceausescu által szított román
előítéletek nagymértékben hozzájárultak a nemzetiségi ellentétek
kirobbanásához.
A román diákok képviselői már előzőleg nacionalista érzelmekkel
vádolták azokat a magyarokat, akik követelték a felsőfokú anyanyelvi
oktatás helyreállítását. A helyi magyarok viszont azt a
meggyőződésüket juttatták kifejezésre, hogy a Vatra Romaneasca nevű
román szervezet fasiszta programot szervezett ellenük. A Vatra
Romaneasca vezetői ugyanakkor a magyarokat hibáztatta az
összetűzésekért.
A nyugati hírügynökségek mindent elkövetnek, hogy elkerüljék a
pártosság legkisebb gyanúját is, és ők maguk nem foglalnak állást.
Jelentéseikből ennek ellenére úgy tűnik, hogy a kezdeményezőket a
román oldalon látják. Erre lehet következtetni egyebek között abból,
hogy az amerikai UPI hírügynökség egy összevert magyar diákot idéz,
aki elmondotta, hogy több társával együtt körülvették a Romániai
Magyarok Demokrata Szövetségének marosvásárhelyi székházánál.
Több jelentés megerősíti azt is, hogy a románokat autóbuszokon
és teherautókon tömegesen szállították a városba.
A francia AFP figyelemreméltónak tartja, hogy a Román Nemzeti
Parasztpárt tegnap este már azt követelte: helyezzék készenlétbe a
hadsereget, és azonnali hatállyal utasítsák ki az országból
mindazokat a magyarokat, akik részt vettek a nyugtalanságban.
(folyt.)
1990. március 21., szerda
|
Vissza »
|
|
- Románia: szükségállapot - 2. folyt.
|
Marosvásárhelyen viszont tegnap magyar tömegtüntetésen
követelték a szélsőséges Vatra Romaneasca föloszlatását. A tüntetés
békésen indult, de az ellentüntetés újabb súlyos összecsapásokhoz
vezetett - hangzik a legtöbb jelentés, de a marosvásárhelyi
rendőrfőparancsnok azt állította, hogy a magyarok kezdték a
vandalizmust.
Stanculescu tábornok, a Románia védelmi minisztere tv-beszédben
hangoztatta, hogy a hadsereg kész megvédeni a szabad románia
integritását. A Nemzeti Egységtanács rendkívüli ülésén úgy döntött,
hogy újabb alakulatokat küldenek a térségbe a biztonsági erők
támogatására. A testület fölszólította a helyi hatóságokat, hogy
tegyenek meg mindent a nyugalom helyreállítása érdekében. Az ország
vezetősége óvott minden szélsőséges nacionalista, soviniszta
megnyilvánulástól, hangsúlyozva, hogy elítéli ezeket a jelenségeket,
függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségről van szó. Iliescu,
Románia ideiglenes elnöke ugyanilyen értelmű beszédet mondott a
televízióban.
A magyarországi politikai élet prominens személyeségei sorra
felemelték szavukat az erdélyi magyarok üldözése ellen. Horn Gyula
külügyminiszter - mint jelentettük - az ENSZ közbenjárását kérte a
Romániában élő magyarok ügyének kivizsgálásához. A budapesti
magyar-román értelmiségi találkozó részvevői pedig nyilatkozatban
fejezték ki megdöbbenésüket a magyarok, közöttük Sütő András súlyos
bántalmazása miatt. Ugyanakkor valamennyi társadalmi és politikai
szervezetet, csoportot és tömörülést mértéktartásra, józanságra és
felelősségtudatra szólítottak föl.
Egy prominens román résztvevő tömören azt mondta: Erdélyben nem
szabad romániai Karabahnak létrejönnie. +++
1990. március 21., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|