|
|
 |
|
 |
- Schöpflin - 2.folyt.
|
Ha az ember a román titkosrendőrség, tehát a Securitate
szempontjából nézi az állapotokat, akkor minden bizonnyal azt
gondolja, hogy ez mehet tovább, itt nincs semmi baj. Időnként
kétszer-háromszor adódik esetleg valami apró robbanás, de hát ezt
könnyűszerrel leszereljük. Szerintem ez tényleg egy véletlen volt,
és éppen ez teszi ilyen veszélyessé a helyzetet, hogy ilyen kis
véletlenekből ilyen óriási tömegtüntetés jöhet létre.
- De méreteiben ez a tüntetés és tiltakozás is, no és az
elnyomás is mindent meghaladott, ami előtte volt.
- Minden bizonnyal. Most sem tudunk nagyon konkrét adatokat, de
azért tudjuk, hogy több ezer ember, esetleg tízezer ember vett
részt a tüntetéseken és hát a vérfürdő is körülbelül ezekben a
méretekben folyt le.
- Mit mond mindez a romániai állapotokról?
- Nagyon szomorú állapotokról tanúsít, mert az emberek kenyérért
és szabadságért tüntettek, és hát Közép- és Kelet-Európa többi
részén tulajdonképpen ez a harc már eldőlt. Tehát az lehetséges,
hogy pont Nyugat-Romániában, tehát Erdélyben, ahol valamivel
nyitottabb a helyzet, épp azért is tüntettek, mert tudták, hogy
Magyarországon és Jugoszláviában mi történt.
Az egész azt mutatja, hogy most már ide s tova tíz éve, hogy a
Ceausescu-rendszer azt a nyomasztó politikát folytatja, amellyel a
fogyasztást egyre alacsonyabb szintre nyomja, hogy kifizesse a
külföldi kölcsönöket. Nem tudom, hogy a románok mennyire vannak
tisztában azzal, hogy a külföldi kölcsönöket nagyjából visszafizette
már Románia. Igaz, nem teljes egészében, de nagyjából, így tehát
most már lehetne növelni a fogyasztást. Nem hinném, hogy ezt a hírt
a román sajtó és tömegkommunikáció nagydobra verné. Mindenesetre azt
hiszem, hogy mivel tél van, hideg van és az emberek fáradtak, egy
ilyen kis esemény - bár nem is olyan nagyon kicsi - is
kirobbanthat egy ilyen óriási tüntetést.
1989. december 19., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|