Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Magyar-román párbeszéd - megnyitó (1. rész)

1990. március 19., hétfő - Magyar-román párbeszéd - Értelmiségiek a történelmi kompromisszumért címmel kétnapos eszmecsere kezdődött hétfőn Budapesten magyarországi, erdélyi magyar, illetve román vezető értelmiségiek részvételével. A történelmi jelentőségű találkozón a többi között részt vesz Ioan Alexandru költő, a Nemzeti Keresztény Parasztpárt alelnöke, Mircea Dinescu költő, az Írószövetség elnöke, Dan Petrescu író, Smaranda Enache, a Maros megyei nemzetmentő front tanácsának osztályvezetője, Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Cs. Gyimesi Éva, a Kolozsvári Egyetem irodalomtörténész tanára, Kányádi Sándor költő, Pálfalvi Attila ipari miniszterhelyettes, Demény Lajos oktatási miniszterhelyettes, továbbá Tabajdi Csaba, a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium Titkársága vezetője, Csoóri Sándor költő, Cseres Tibor író, Raffay Ernő történész, országgyűlési képviselő, Konrád György író, Tamás Gáspár Miklós filozófus, országgyűlési képviselő.


A rendezvény szervezője, Josef von Ferenczy - a müncheni
székhelyű Ferenczy sajtóügynökség vezetője - nyitóbeszédében
reményét fejezte ki, hogy a magyar-román értelmiségi párbeszéd egy
korszak lezárását, ugyanakkor egy új fejezet kezdetét jelzi. A
kelet-európai változásokkal történelmi lehetőség nyílott arra, hogy
a problémákról építő jellegű, közvetlen párbeszédet folytathassanak.
Azon ritka pillanatok egyikét éli át Kelet-Európa, amikor a népek
öröklött görcseit és előítéleteit nem hangos acsarkodással,
méltatlan szövetkezéssel, hanem a gondok nyílt megvitatásával
oldhatják fel. Az új Európa - amelyhez minden nemzet tartozni kíván
- csak a tolerancia és a párbeszéd Európája lehet. E párbeszéd
hagyományait a kormányok Helsinki szellemében megtett lépései
teremtették meg. Emellett azonban egyre nagyobb jelentőségre tesznek
szert az értelmiségiek dialógusai. Ezzel kapcsolatban Josef von
Ferenczy a mostani tanácskozás egyik fő céljaként jelölte meg annak
megalapozását, hogy a román-magyar kapcsolatot mindenkor a nemzeti
kisebbségek egyéni és kollektív jogainak maradéktalan elismerésére
épülő európai normák határozzák meg. Josef von Ferenczy javasolta,
hogy a mostani találkozó sikere esetén hozzák létre a magyar-román
párbeszéd intézményes keretét, ami lehetővé tenné, hogy a megkezdett
tanácskozás szellemében folytatódjék a kapcsolatépítés. A párbeszéd
fenntartására létrehozandó szervezet fővédnökévé szeretné megnyerni
Horn Gyulát, aki az NDK-menekültek sorsának rendezésével nagy
nemzetközi tekintélyt vívott ki. (folyt.köv.)



1990. március 19., hétfő 17:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyar-román párbeszéd - megnyitó (2. rész)


Horn Gyula külügyminiszter, a rendezvény védnöke a találkozó
jelentőségét méltatva hangsúlyozta: az eszmecsere elősegíti a magyar
és a román értelmiség európai színvonalú, civilizált párbeszédét. A
két nép közötti párbeszéd megteremtése nem öncél; a jelenlegi
európai helyzet lehetővé teszi, hogy a két ország új alapokra
helyezze kapcsolatrendszerét. Ez egyben nagy felelősséget is ró a
két ország kulturális, szellemi életének képviselőire, hiszen
megnyílt előttük a lehetőség, hogy a maguk eszközeivel
hozzájáruljanak egy új, demokratikus Európa felépítéséhez. Ezzel a
történelmi lehetőséggel mindkét országnak élnie kell. Horn Gyula
véleménye szerint a megbékélés, az együttműködés alapjainak
megteremtéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy a két ország
szembenézzen a múlttal, s levonja annak tanulságait. A múlt ismerete
alapján el kell takarítani az útból a ferdítéseket, hamisságokat,
illetve a politikában évtizedeken át jelenlévő önzést. Szükség van
arra is, hogy szakítsanak a hatalmi önzéssel, amely különösen a
Ceausescu-rendszer alatt egészen a hatalmi tébolyig fokozódott.

    Magyarország az elmúlt év karácsonyán nagy örömmel fogadta a
romániai forradalom hírét, s elsőként ismerte el az új vezetést. Ez
is azt bizonyította, hogy a magyar népben nincs gyűlölség a román
néppel szemben. A gyűlölködést az anakronisztikus politikai hatalom
mesterségesen táplálta. A régi hatalom megdöntésével azonban most új
alapokra lehet helyezni a magyar-román viszonyt. Magyarország egy
demokratikus, stabil, az európai hagyományokra és értékekre épülő
Románia létrejöttében érdekelt. A magyar és a többi kisebbség jogai
csak egy ilyen demokratikus államban biztosíthatóak.

    A magyar külügyminiszter ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy
sok tekintetben nem igazolódtak hazánknak a romániai forradalommal
kapcsolatos várakozásai. Igen lassú az előrehaladás a magyar-román
viszony rendezésében. Tapasztalható az is, hogy a bukott diktatúra
egyes személyiségei tovább működnek, átmentik a magyarellenes
politika némely elemét, s tevékenységüket az időhúzás, a taktikázás,
nem pedig a gondok érdemi megoldása jellemzi. Hangoztatta: közös
érdek, hogy ne legyen szakadék a kinyilvánított politikai szándékok
és a tettek között. A magyar álláspont szerint csak akkor lehet új
alapokra helyezni a magyar-román viszonyt, ha rendezik a romániai
magyarság sorsát, s megszüntetik mindazt a diszkriminációt,
amelyeket vele szemben alkalmaztak.

    A külügyminiszter utalt arra is, hogy az utóbbi időben egyes
román vezetők részéről kifogásként elhangzottak olyan nyilatkozatok,
miszerint a magyarságban él egyfajta nosztalgia az I. világháború
előtti állapotok iránt. (folyt.köv.)



1990. március 19., hétfő 17:21


Vissza »


Magyar-román párbeszéd - megnyitó (3. rész)


A külügyminiszter természetes jelenségnek ítélte a magyarságnak
ezt az érzését, hiszen - mint ismeretes - az I. világháború után
emberek millióit szakították el hazájuktól, az anyanemzettől. A
nosztalgikus érzéseket erősítette az is, hogy milliók nem leltek
tényleges hazára az új országban. A királyi Románia, majd a
Ceausescu-diktatúra elnyomta és hazátlanná tette az ott-élő
magyarokat. Rombolták szellemi, kulturális értékeiket, és
folyamatosan megsértették nemzeti érzéseiket. Horn Gyula rendkívül
sajnálatosnak nevezte azt is, hogy a korábbi évek magyar vezetése
behunyta a szemét, és nem vállalta fel a határon túl élő magyarság
érdekeinek képviseletét. A Németh-kormány szakított ezzel a
politikával, s vállalta azt is, hogy emiatt nemegyszer támadások,
fenyegetések érték hazánkat, s a vezetést. A mai magyar kormány -
szögezte le - az ENSZ-alapokmány, a Helsinki Záróokmány ajánlásaiból
indult ki, amikor megfogalmazta a magyarság jogainak biztosításával
kapcsolatos igényeit.

    A külügyminiszter az elkövetkezendő időszak főbb tennivalói közé
sorolta, hogy a nemzetiségek számára mindenütt biztosítani kell a
megfelelő politikai képviseletet az országos döntéshozatali
központokban. Fel kell számolni a Ceausescu-diktatúra által okozott
mérhetetlen pusztítást következményeit. Meg kell teremteni a
magyarság számára az anyanyelvi oktatás lehetőségét.

    A magyar-román viszony újrarendezése ugyanakkor nem jelenti azt,
hogy Magyarország bármilyen módon is megsértené Románia
szuverenitását, területi integritását. A határokat nem
megváltoztatni, hanem semlegesíteni kell, biztosítva az emberek, az
eszmék, a szellemi értékek teljesen szabad áramlását a két ország
között. Ehhez viszont közös fellépésre van szükség a
nacionalizmussal szemben, hiszen nacionalizmus és demokrácia kizárja
egymást. Ennek kapcsán a külügyminiszter utalt arra, hogy az elmúlt
napokban aggasztó hírek érkeztek Románia egyes területeiről az éledő
nacionalizmusról, a nyomában járó attrocitásokról. Ezek a jelenségek
- azon túl, hogy károkat okoznak a két nemzetnek - akadályozzák a
demokrácia építését Romániában. Románia és Magyarország csak együtt
juthat el a civilizált Európához - mondta végezetül Horn Gyula.

    A nyitónyilatkozatokat a résztvevők hozzászólásai követték.
Bodor Pál író - bár meglehetősen pesszimistán ítélte meg a romániai
fejleményeket - józan kompromisszumot tükröző konkrét javaslatokkal
állt elő. Ajánlotta, hogy a két ország kulturális életében
hirdessenek több évtizedes moratóriumot a kontinuitásról folytatott
áldatlan vitában. (folyt.köv.)



1990. március 19., hétfő 17:23


Vissza »


Magyar-román párbeszéd - megnyitó (4. rész)


Tisztázni kell az önkormányzattal, önigazgatással, autonómiával
kapcsolatos kérdéseket, szigorúan elkülönítve a területi
autonómiától. Javasolta továbbá, hogy hozzanak létre román-magyar
kiadót, amely publikációival segítene megvilágítani a két nép
történelmének összes vitás kérdését. Ajánlotta azt is, hogy
nemzetközi támogatással indítsanak kétnyelvű folyóiratot. Végezetül
kérte, hogy - bármilyen nehéz helyzetben is van Románia - a román
értelmiség próbálja meg észérvekkel csökkenteni a románok
veszélypszichózisát.

    Mircea Dinescu kifogásait fogalmazta meg Horn Gyula
felszólalásával kapcsolatban. Úgy vélte, hogy a külügyminiszter
elemzését az érzelmek uralták, s a sietség, a kapkodás érződött
szavain. Úgy vélte: amikor a külügyminiszter arról beszél, hogy a
magyarok nem találtak hazát Romániában, akkor azt is hozzá kell
tenni, hogy a forradalom utáni lázas politikai életben a románok is
éppen hogy kezdenek önmagukra találni. Tisztában kell lenni azzal,
hogy nemzeti létében neurotizált nép a román, s még csak most
lábadozik. A megbékélés ezért hosszú folyamat lesz, káros a
kapkodás.

    Tamás Gáspár Miklós az érdekek, törekvések nyílt, őszinte
megfogalmazását szorgalmazta. A magyar politikai spektrum egységes
abban, hogy le kell zárni a két ország évtizedes határvitáit, ám
mindaddig nem nyugszik meg a magyar közvélemény, amíg nem látja
biztosítva az erdélyi magyarság kultúrájának megőrzését, etnikai
jövőjét. Érthető, hogy a román értelmiség az idő szorításába került,
de a történelem nem vár; a demokratikus intézmények megteremtésével
haladéktalanul hozzá kell fogni a sebek begyógyításához.

    Ioan Alexandru úgy vélekedett, hogy az ,,istentelenség,,
betegségének orvoslása a legfőbb feladat. Románia és Magyarország
népeinek vissza kell nyúlniuk közös keresztény gyökereikhez, mert ez
az, ami a nemzeti kisebbségeket szervesen összeköti.

    Domokos Géza szerint fatális fáziseltolódás van a magyar és a
román politikai folyamatok között, s ez érződik a tanácskozás
résztvevőinek eltérő megközelítési módjában is. Míg a román
értelmiség jobbára érzelmi alapon közelíti meg a problémákat, addig
magyarországi vitapartnereik inkább politológiai, szociológiai
alapon vizsgálják a változásokat. Ez annak tudható be, hogy
Magyarországon a reformfolyamat már két évtizedes múltra tekint
vissza, Románia pedig éppen csak megszabadult a diktatúrától. A
mostani találkozót ezért egy folymat nyitányaként kell kezelni. A
remények szerint az ismétlődő találkozók során egy hullámhosszra áll
a magyar és a román értelmiség, csökken a fáziskésés. (folyt.köv.)



1990. március 19., hétfő 18:28


Vissza »


Magyar-román párbeszéd - megnyitó (5. rész)


Domokos Géza javasolta, hogy a következő tanácskozás színhelye
Temesvár legyen. A romániai helyzetet elemezve az RMDSZ elnöke
rámutatott: az atomizált, kavargó román társadalomban félelmetes,
konzervatív visszarendező erők aktivizálódtak, amelyek a
magyarellenesség leple alatt demokrácia-ellenes fordulatot
készítenek elő. A veszély felismerése, tudatosítása a magyar és a
román értelmiség fő feladata.

     X X X

    Az értelmiségi csúcstalálkozó jelentőségét bizonyítja, hogy a
résztvevőkhöz levelet intézett Catherine Lalumiere, az Erópa Tanács
főtitkára. A levél hangoztatja: az utóbbi hónapok forradalmi
változásai nyomán Közép-Kelet-Európa országai fokozatosan közeledtek
az európai építkezés tervéhez, amelynek fontos elve, hogy ,,együtt
akarunk élni,,, a különbözőségek tiszteletben tartása mellett. Az
épülő európai társadalomnak minden szinten érettséget kell
tanúsítania azáltal, hogy megtalálja az együttélés elvének
ellentmondó magatartásmódok meghaladásának útját. E szempontból
alapvető fontosságú a jogállam megteremtése, amely intézményes
garanciákat teremt az önkény, a megkülönböztető bánásmód ellen.
Szükség van arra is, hogy az érintettek úgy éljék meg a
különbségeket, mint a társadalmak gazdagodásának forrását. A
különbségeket tiszteletben kell tartani anélkül, hogy
elvezethetnének ,,az együttélni akarás,, tagadásához. A budapesti
találkozó e szellemben fontos folyamatot kezdeményez, amelynek az
Európa Tanács rendkívül nagy figyelmet fog szentelni.

     X X X

(folyt.köv.)



1990. március 19., hétfő 18:32


Vissza »


Magyar-román párbeszéd - résztvevők nyilatkozata (6. rész)


A tanácskozás szünetében a szervezőktől, résztvevőktől rövid
nyilatkozatot kért az MTI tudósítója:

    x Miért az értelmiségiket hívta meg erre a találkozóra -
kérdezte Josef von Ferenczyt, a párbeszéd kezdeményezőjét.

    - Egyszerű: a politikusok jönnek és mennek. Az új politikus
mindig azt mondhatja, hogy elődje döntését nem vállalja. Az
értelmiség mindkét oldalon marad, és hivatása, hogy ezzel a
valamilyen formában mindig létező problémával foglalkozzon.

    x A szélsőséges elemeket, így a Vatra Romaneascát vajon képes
lesz-e befolyásolni egy szűk értelmiségi elit?

    - Ez már a románok ügye, és meggyőződésem, hogy azok az urak,
akik ezen a tanácskozáson részt vesznek, befolyásolni tudják a saját
szélsőségeseiket.

    Lányi Szabolcs, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség titkára a
következőképp vélekedett:

    - Az értelmiségnek mindenképpen van lehetősége a helyzet
befolyásolására. Sőt: másnak nincs lehetősége, úgyhogy az
értelmiségnek kell cselekednie.

    x Ön úgy látja, hogy a magyar érdekeket csak pártok alapításával
lehet hatékonyan érvényesíteni?

    - Nem föltétlenül csak pártokkal. Nem törekedhetünk
kizárólagosságra, miközben a pluralizmust hirdetjük. Nyilván más
szervezeteknek és egyéneknek is szerepe lehet. Adott esetben
egyetlen embernek nagyobb szerepe lehet, mint egy egész pártnak.

    x Pártja hisz a határok spiritualizálhatóságában?

    - Külpolitikai programunk szerint ez kell hogy legyen a végső
megoldás. Az Európa felé vezető út akkor nyílik meg, amikor már
nincsenek határok.

    x Hogyan ítéli meg: le lehet szerelni a Vatra Romaneascát
értelmiségiek felhívásával, politikai ügyességgel?

    - Nem tudunk véleményt mondani arról, hogy ez a szervezet egyes
embereknek nagyon is tudatos és rosszindulatú reakciója-e, vagy
pedig hogy tudatlanság és veszélyérzet együttesen szülte-e? A
jövőben nincs helye ilyen szervezetnek. Nyilván vannak olyan erők,
amelyeknek megfelel ez a szervezet. Európai államban érthetetlen,
hogy a többségnek ne legyen érdekvédelme a kisebbséggel szemben.
(folyt. köv.)



1990. március 19., hétfő 18:39


Vissza »


Magyar-román párbeszéd - résztvevők nyilatkozatai (7. rész)


Smaranda Enache asszony, aki - mint ez közismert - határozottan
kiállt a magyarság jogaiért, így nyilatkozott a találkozó előtt:

    - Remélem, hogy mindkét fél őszintén elmondja a véleményét
mindarról, amire a jövőben építeni lehet. Létre kell hozni egy
nagyon konkrét programot, amelyen a jövőben dolgozhatunk, és
remélem, hogy megnyugtathatjuk népeinket annak bizonyításával, hogy
az értelmiség eszmét cserél, a történelmi kibékülésen dolgozik.

    x Alkalamsnak tartja tehát az értelmiséget a szenvedélyek
csillapítására?

    - A román küldöttség tagjai nem egyformán gondolkodnak, vannak
akik egyéni véleményeket képviselnek. Lehet, hogy kettős sikert
érünk el: lehet, hogy a román résztvevők egymás közt is tisztázzák
álláspontjukat, s a magyar féllel is párbeszédet alakítunk ki.
Mindenesetre örülök, hogy létrejött ez a találkozó, amely szerintem
nem marad hatástalan a két nép történelmére.

    x Aktív szerepet kíván vállalni a politikában?

    - Talán igen. Romániában a következő két évben az alkotmánnyal
kell foglalkozni. Remélem, hogy egyes állásfoglalásaimmal
elősegíthetem a demokratikus román alkotmány kidolgozását.

    Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő a találkozó teremtette
lehetőségekről elmondta az MTI-nek:

    - Az európai értelmiséget mindig az jellemezte, hogy az
indulatait a tudatával próbálta ellenőrizni. Azzal a különös
fegyelemmel, amely a jogos indulatokat is megpróbálja korlátozni,
alakítani. Remélem, hogy ez a beszélgetés is ennek az európai
természetnek a jegyében fog lezajlani.

    Tamás Gáspár Miklós képviselő, az SZDSZ ügyvivője elmondta:

    - Remélem, hogy hosszú szünetek lesznek a tanácskozás során,
mert egy tárgyaláson a szünetek a legfontosabbak. Bizonyára nemes
hangvételű, békülékeny zárónyilatkozatot fognak itt elfogadni. Az a
fontos, hogy az emberek ismerkedjenek meg egymással. Az a paradoxon
is kialakulhat, hogy jobban megértethetem magam hozzám ideológiailag
és politikailag közelebb álló román politikusokkal, mint egyes
magyar partnerekkel. A dialógus valódiságának az lesz a jele, ha itt
egyesek majd összevesznek. (MTI)



1990. március 19., hétfő 18:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib1038 és 1047 sz. hírre


A mai mtib1038 és 1047 sz. Magyar-román párbeszéd - megnyitó (1.
rész) című hírünk 1. bek. 5-6 sorában és a 4. rész 4. bek. 1.
sorában a név helyesen:
    Ion Alexandru
    ---
(MTI)



1990. március 19., hétfő 19:25


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD