|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése
|
1990. február 20., kedd - A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi
Minisztériumban tartotta kihelyezett ülését kedden az Országgyűlés
mezőgazdasági bizottsága. Az eredeti napirendtől eltérően a
földtörvény módosításáról kezdtek vitát a képviselők, ugyanis Hütter
Csaba, a szaktárca minisztere módosító javaslatot terjesztett elő. A
miniszter bejelentette: olyan új információkat kapott a földek áron
aluli eladásáról, hogy szükségesnek tartja a törvény mihamarabbi
megváltoztatását. A javaslat szerint a tsz-ek évente a tulajdonukban
lévő termőföldek mindössze egy százalékát idegeníthetik el. Ez a
számítások szerint tsz-enként 27 hektárt jelent. Vassné Nyéki Ilona
(Pest megye) a vitában fenntartotta saját korábbi törvénymódosító
javaslatát, miszerint fagyasszák be a földek elidegenítésének
folyamatát, a szövetkezetek csak azokat a földeket értékesíthessék,
amelyek kétségkívül tulajdonukban vannak, tehát azokat, amelyekhez
nem megváltás révén jutottak. A vitában hevesen összecsaptak a
különböző vélemények, de végül is csak az elnök, Cselőtei László
szavazott a képviselőnő javaslata mellett, a bizottság 14 tagja a
miniszteri indítványt fogadta el. (MTI)
1990. február 20., kedd 12:39
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. február 20., kedd - A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi
Minisztériumban tartotta kihelyezett ülését kedden az Országgyűlés
mezőgazdasági bizottsága. Az eredeti napirendtől eltérően a
földtörvény módosításáról kezdtek vitát a képviselők, ugyanis Hütter
Csaba, a szaktárca minisztere módosító javaslatot terjesztett elő. A
miniszter bejelentette: olyan új információkat kapott a földek áron
aluli eladásáról, hogy szükségesnek tartja a törvény mihamarabbi
megváltoztatását. Az egyik nyugtalanító hír az újkigyósi tsz-ről
érkezett, ahol 2400 hektárnyi területet akart a termelőszövetkezet
szétosztani 600 tagja és alkalmazottja között, földterületenként
tízezer forintért, évi kétezer forintos részletekben. A valóságos
értéke ugyanennek a földnek 150-200 ezer forint körül mozog. Még
ennél is olcsóbban akarták vesztegetni a jánoshalmai Jókai Tsz közös
tulajdonban lévő földjeit. Az újkígyósi akciót végülis hatályon
kívül helyezte a Békés megyei ügyészség, ám, s ez egyáltalán nem
megnyugtató, ennek oka nem az eljárás jogtalansága volt, hanem
ügyrendi hiba, nevezetesen: a tsz nem módosította az alapszabályát.
A miniszter úgy vélte, a földek ilyesfajta ,,nevesítésével,, nem
lehet egyetérteni, csak az egykori tulajdonosok dönthetnek ebben a
kérdésben. A káros folyamat megakadályozására törvénymódosító
javaslatot fogalmazott meg, amely szerint a tsz-ek évente a
tulajdonukban lévő termőföldeknek mindössze egy százalékát
idegeníthetik el. Ez számítások szerint tsz-enként átlagosan 27
hektárt jelent.
Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) a vitában fenntartotta saját
korábbi törvénymódosító javaslatát, miszerint fagyasszák be a földek
elidegenítésének folyamatát, a szövetkezetek csak azokat a földeket
értékesíthessék, amelyek kétség kívül tulajdonukban vannak, tehát
azokat, amelyekhez nem megváltás révén jutottak, s amelyeket nem
ingyenesen kaptak az államtól. A vitában hevesen összecsaptak a
különböző nézetek, volt aki azt hangoztatta, hogy a földkérdés
feszegetése pusztán a választási hadjárat része. Csipkó Sándor
(Bács-Kiskun) egyetértett a földforgalmazás befagyasztásával, de
annak a véleménynek adott hangot, hogy a tsz-ek által megvásárolt
földek eladását ne korlátozzák. Márton János (országos lista)
javasolta: hozzanak létre földügyi bizottságokat, amelyekben a
szövetkezeti tagokon kívül képviseltetnék magukat a község különböző
érdekcsoportjai, politikai szervezetei is. (folyt.köv.)
1990. február 20., kedd 16:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (2. rész)
|
Zsohár András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos
Szövetségének titkára azt kifogásolta, hogy a kormány nem keresi a
kapcsolatot az érdekképviseleti szervekkel. Nem tartotta
elfogadhatónak, hogy az eredeti tulajdonosok rendelkezzenek a
földjükkel, véleménye szerint ez anarchiához vezet. Volt olyan
képviselő, aki egyetértett a miniszter javaslatával, mondván: ez jó
kompromisszum, ugyanis nem idéz elő alapvető változást a jelenlegi
helyzetben, ugyanakkor lehetőséget is ad bizonyos mértékű
,,földmozgásra,,. Solymosi József (Tolna megye) úgy vélte, ez a
parlament ne foglalkozzon a földtörvénnyel, azt mindenképpen hagyják
a következő országgyűlésre.
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt képviseletében kért
szót, s bejelentette, hogy a párt egyetért Vassné Nyéki Ilona
javaslatával, s támogatja is azt. Az FKgP szerint a jelenlegi
társadalmi helyzetben, a választások előtt semmiképpen sem lehet új
földtörvényt alkotni, az egyetlen jó megoldás tehát a
földforgalmazás felfüggesztése.
A vita végén Cselőtei László, a bizottság elnöke szavazásra
tette fel a kérdést. A bizottsági tagok közül 14-en támogatták a
miniszteri indítványt, Vassné Nyéki Ilona javaslata csak egy
támogató szavazatot kapott.
Ezt követően a bizottság önálló képviselői indítványokkal és
interpellációkkal foglalkozott. Márton János önálló indítványáról,
mely az állami vállalatok kezelésében lévő belterületi
földingatlanok tulajdonának rendezését szorgalmazta, a képviselők
úgy döntöttek, hogy ezt az önkormányzati törvénnyel és a
tulajdonreformmal egyidejűleg tűzik napirendre. Foglalkozott a
bizottság Kovács András (Heves m.) interpellációjával is, amely a
hazai termelésű cukorrépa jugoszláviai feldolgozásának problémáit
feszegette. A képviselők egyetértettek a pénzügyi tárca indokaival,
amelyet Nagy István pénzügyminiszter-helyettes adott elő, s nem
támogatták interpelláló társukat. Biacs Péter (Budapest) a
gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról
szóló törvény módosítását indítványozta, ehhez a bizottság teljes
egyetértését adta. Técsy László (Szabolcs-Szatmár-Bereg) és Eleki
János (Békés megye) közösen indítványozták, hogy módosítsák a
személyi jövedelemadó egyik pontját, amely hátrányosan érinti a
nyugdíjasokat. A testület végül úgy foglalt állást, hogy csak a
fogalmazás pontatlan, így nem érdemi, hanem pusztán szövegezési
módosítást terjesztenek a parlament elé. (MTI)
1990. február 20., kedd 16:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|