Rendszerváltás és az MTI

	Romániai magyarság - Sütő András (1. rész)
Bukarest, 1990. február 10. szombat (MTI-TUD) - A Ceausescu-diktatúra magyarellenes akcióiról Marosvásárhelyen előkerült bizalmas okmányokat hozott nyilvánosságra az A hét című hetilap, amely ezzel kapcsolatban beszélgetést közölt Sütő Andrással. A neves iró kijelentette: ,,A forradalom napjaiban szétszórt iratokból előkerült bizalmas jelentés elképesztő cinizmussal tanúskodik minden idők egyik legnagyobb méretű betelepítési akciójáról és annak eredményéről,,. A hetilap által közöltekből kitűnik: Marosvásárhelyen az 1977-ben tartott hivatalos népszámláláson a város magyarsága 62 százalékot alkotott, a románoké pedig 35,8 százalék volt. 1985 elején az arány 55,9:42,9-ra változott, még mindig a magyar kisebbség javára. A Maros megyei pártbizottság első titkárának most előkerült bizalmas és titkosan kezelt adatai alapján 1990-re román többséget akart kialakítani a román vezetés. Ezért még 1985-ben azt javasolták, hogy öt év alatt 22800 román nemzetiségű személy betelepítését engedélyezzék a ,,zárt városba,,. Ezzel a román lakosság részaránya elérte volna 1990 végére az 58-60 százalékot. A nyilvánosságra került tervet kommentálva Sütő hangoztatta, hogy az számszerűleg fedi föl azt az államilag szervezett lakosságmozgatást, amelynek eredményeként megszaporodott a magyar munkanélküliek száma. Így fény derül arra, hogy a szakiskolát, főiskolát végzett magyar fiatalok ezrei, tízezrei miért kényszerültek távoli megyékben munkát vállalni, hogy a helybeli születésű tanáro, orvosok miért kényszerültek ezrével Moldva falvaiba. Sütő András nyomatékosan hangsúlyozza: az ügyben érintett román lakosságot a legcsekélyebb mértékben sem érheti bírálat, vagy elítélés. Nem bűne, hogy a diktátornak a Sztálinéhoz hasonló jelszava volt: ,,A magyarság kérdése csupán vagonkérdés,,. Távlati elgondolása szerint a romániai magyarság, de kiváltképp a Székelyföld etnikai szétszóratásának fasisztoid célját szolgálta többek közt a falurombolás terve is, amellyel a Székelyföld mint etnikai egység megsemmisült volna. (folyt.) 1990. február 10., szombat 19:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Romániai magyarság - Sütő András (2.rész)
Sütő András nyilatkozatában kitért arra is, hogy a megyésítéssel Ceausescu úgy alakíttatta ki az új megyéket, hogy megbontsa az ősi székely székek etnikai egységét. Az iparosítás is ezt a célt szolgálta: hajdani székely vagy zömmel magyarok és szászok lakta városok évszázadok során kialakult sajátos arculata, nemzetiségi összetétele is teljesen megváltozott. A diktatórikus rendszer a Székelyföld etnikai kompaktságát állandó veszélyforrásnak, a lázongás fészkének, revíziós törekvések támaszának tekintette, ezért törekedett arra, hogy román nemzetiségiek betelepítésével megváltoztassa a megyén belüli arányokat. ,,Erdély, románok, magyarok és szászok klasszikus otthona, mindig is az együttélés jegyében fejlődött - mondotta befejezésül Sütő András -, ezért a különböző etnikumok természetes igényei, törekvései szerint alakultak települései is, de spontán módon, nem pedig erőszakkal, mérhetetlen szenvedést okozó garázdálkodással. A spontán gyarapodás törvénye szerint élve úgy kell cselekednünk, hogy például Marosvásárhely magyar és román lakosai a testvériség szellemében, békés együttes alkotómunkában találjanak egymásra. Történelmi szerencsénk, hogy a román nép s a nemzeti kisebbségek közös, nagy véráldozattal győzelemre juttatott forradalma még idejében jött el, úgyszólván a huszonnegyedik órában,, . +++ 1990. február 10., szombat 19:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »